Orbán Gáspár hite

Orbán Gáspárt nem ismerem személyesen, de egyszer véletlenül éppen mellém ült Andor László egyetemi előadásán. A körbeadott jelenléti ívből láttam, hogy ő a miniszterelnök fia. Semmi feltűnő nem volt rajta, tabletjével, kis kontyával és öltözetével ugyanolyan urbánus fiatalnak látszott, mint a szemináriumi teremben ülő egyetemisták többsége. Ezért kicsit meglepett, hogy egy-két hónappal később hittérítőként tűnt fel az interneten és a hírportálokon.

Vezető politikus hozzátartozójának lenni természetesen mindig egyfajta celebség is, különösen, ha a politikus a kezdet kezdetén nem teszi világossá, hogy a családjának, a hozzátartozóknak az abszolút „privacy” jár. Ezt kevesen tudják megtenni, hiszen a kampányok idején jól jön a családi idill. De az idilli képet rajzoló média – legalábbis annak független és ellenzéki része – ugyanakkor hiéna is tud lenni, ha valami botrányosat, vagy akárcsak szokatlant szimatol ki a politikus hozzátartozói körül. Ilyenkor nagy a felháborodás, holott a korrekt válasz az lenne, hogy az első családi fotót, közös interjút, a kötelező protokollon túli médiaszereplést tetszettek volna visszamondani.

Ezzel együtt méltatlannak érzem azt a gúnyt és ellenszenvet, amellyel a média és a kommentelők nagy többsége fogadta Orbán Gáspár rövid bejelentését megtéréséről és a Felház című vallási közösség rendezvényéről. Néhány mondatos bemutatkozásába a legnagyobb rosszindulattal sem lehet mást belemagyarázni, mint kissé naiv hitet Isten valódi megtapasztalásában. Nagyon sokan vagyunk, akik valamilyen módon keressük Jézust, a nagy történelmi egyházaktól a Hit Gyülekezetén át egészen a minden szertartásrend nélkül összejáró, vagy egyedül imádkozó emberekig. Önmagában az sem botrányos, ha a társai a toborzáshoz a miniszterelnök fiának ismertségét is felhasználják: noha nem lennék meglepve, ha Gáspár lenne köztük a legdinamikusabb szervező. Hiszen ahonnan a hírnevét örökölte, onnan dinamizmust is örökölhetett.

Ami pedig a kezdeményezését illeti, az politikailag ugyan teljesen semleges, de a jelenlegi kormányzat egyházpolitikájával nyilvánvalóan ellentétes, talán lázadó is. Orbán Gáspár elmondta, hogy bár huszonkét évig volt a magyar református egyház normakövető híve, Istennel csak Ugandában találkozott, s ezért alakítana egy olyan közösséget, amelybe jöjjenek „keresztények és nem keresztények, hívők és nem hívők”. A Fidesz-kormány éppen az ilyen kis vallási csoportokat, okkal-ok nélkül szektáknak nevezett közösségeket diszkriminálja a nagy történelmi egyházak ellenére. Gáspár nyilván nem beszél erről, de a fellépése azt sugallja, hogy Isten hívását nem feltétlenül a törvényesen bejegyzett egyházak államilag támogatott templomaiban lehet meghallani. Ez őszinte üzenetnek tűnik, még ha persze nem is feltétlenül kell egyetérteni vele.

Az pedig külön is figyelemreméltó, hogy Afrikával, a harmadik világgal kellett találkoznia azon, hogy a merev egyházi formákon túl találkozzon a maga Istenével. Bármennyire más történet, a katolikus egyház feje, Ferenc pápa is a harmadik világ (Gáspárénál sokkal mélyebb) ismeretével, a szegénység és kiszolgáltatottság megtapasztalásával tudta megújítani sokunk számára a katolicizmust. Ferenc pápáról amúgy a jobboldali kommentelők a magyar net világában sokszor csak hörgő gyűlölettel tudnak szólni.

2016.04.22 08:10

"Az egész országot nem lehet kirúgni" - Pécsett is a rabszolgatörvény ellen tüntettek

Publikálás dátuma
2019.01.19 18:16

Fotó: Népszava/
A kormánynak az a célja, hogy rabszolgák legyünk a Mészáros Lőrincek országában - hangzott el a pécsi tüntetésen.
Pécsett ezúttal is megtelt a város emblematikus főtere, itt valamivel több mint ezren demonstráltak a kormány ellen. Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete pécsi ügyvivője szólalt fel elsőnek, s minden munkavállalót arra biztatott, hogy lépjen be a munkahelyén a szakszervezetbe, mert csak teljes összefogással van esély a sikerre. Az ügyvivő hozzátette, hogy akkor is csatlakozzanak az érdekképviselethez, ha elégedetlenek annak munkájával, váltsák le a rossz vezetőket, helyettük válasszanak meg olyan embereket, akik valóban a dolgozókat képviselik. A később felszólalók is az összefogás fontosságát hangsúlyozták. Varga Orsolya egy, a nők jogaiért harcoló civil egyesület képviseletében azt mondta: a rabszolgatörvény csak a jéghegy csúcsa, mert a kormánynak már régóta az a célja, hogy rabszolgák legyünk Magyarországon, ami a Mészáros Lőrincek magánbirtokává vált, s ahol a hatalom emberei szabadon vegzálhatnak egy 18 éves diáklányt, ha az szót emel ellenük. Varga arra ösztönözte a hallgatóságot, hogy mindannyian álljanak ki önmagukért és a jogaikért, mert az egész országot nem tudják „kirúgni”.
2019.01.19 18:16
Frissítve: 2019.01.19 18:17

Kaposváron harmadszor is százak tiltakoztak a rabszolgatörvény ellen

Publikálás dátuma
2019.01.19 17:42

Fotó: Népszava/ Radó Ferenc
- Menjen a Fidesz! – válaszolták a tüntetők, amikor a kaposvári tüntetés egyik szónoka megkérdezte, el akar-e menni valaki a városból vagy az országból.
Nagyjából ez volt a legerősebb beszólás a demonstráción, melyet a többi megyeszékhelyhez hasonlóan Somogyban is a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) szervezett – az ellenzéki pártok támogatása mellett –, s melyen az elmúlt napok kellemes, kora tavaszi időjárását váltó csípős hidegben is úgy háromszázan vettek részt az Európa-parkban. A belvárosi tér immáron a harmadik demonstrációnak adott helyet a rabszolgatörvényként emlegetett túlóratörvény elfogadása óta:
Kaposváron ilyesfajta ellenzéki aktivitásra senki sem emlékezett a rendszerváltás óta.
- Azt hitték, karácsony előtt sunyi módon, csendben át lehet nyomni az embereken egy ilyen jogszabályt – elevenítette fel a tüntetések okát Svajda József, a MASZSZ megyei vezetője, aki megjegyezte: a hatalom elszámolta magát, nem gondolta, hogy ekkora és ilyen egységes tiltakozást vált ki a jogszabály, hiszen a – Fidesz-közeli – Munkástanácsokon kívül minden valamire való szakszervezet és érdek-képviseleti tömörülés csatlakozott az Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációszervező Bizottsághoz, mely erre a szombatra megszervezte az országos tiltakozást.
- Eddig minden kormány úgy gondolkodott, alacsony bérek kellenek, mert az vonzza a külföldi tőkét – folytatta Svajda József -, de 99 ezer forintért nem lehet dolgozni. Amikor ezt jeleztük, elmondtak minket mindenféle mocskos prolinak, csőcseléknek, lumpeneknek, pedig csak normális béreket és nyugdíjakat akarunk. Varga Mihály pénzügyminiszter szerint remekül emelkednek a bérek, az ország szinte Eldorádó. Szerintünk viszont ez nem igaz, így hát folytatjuk, ahogy Churchill mondta: földön, vízen, levegőben. Végre sokan megértették, mi a tét, s ami nagyon fontos: a dolgozók mellé felsorakoztak a fiatalok, a diákság. Erre utoljára 1956-ban volt példa Magyarországon.
Varga Zsoltné, a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének országos alelnöke arról beszélt, hogy a Munka Törvénykönyvét rengetegszer módosították az elmúlt években, de mindig a dolgozók kárára, akik nem mertek nemet mondani a változtatásokra. Emiatt egyre nagyobbak a munkaterhek, s a túlhajszoltság következménye a mind több munkahelyi baleset, valamint a romló termelékenység. - Akik a rabszolgatörvényt kidolgozták és megszavazták, nem tudják, mi van egy valódi munkahelyen – jelentette ki. – Ugyanők hangoztatják évek óta, drasztikusan emelkednek a fizetések. Akkor miért megy el annyi ember az országból? Szolidaritásra, összefogásra van szükség, mert a hatalom semmibe veszi a munkásokat, érzéketlen robotoknak tekinti őket, s amit pedig megtermelnek az emberek, azt ellopják. Ebből viszont elegünk lett, ami meglepte a kormánypártokat, s egyre idegesebbé teszi őket. Van esély a változásokra, de a sikerhez szükség van a rendszert otthonról bíráló fotelforradalmárokra is!
Csábráki Lajosné a megváltozott munkaképességűek mind nehezebb megélhetéséről beszélt a hallgatóságnak, Hornyák József, a Vasas Szakszervezet somogyi titkára pedig arról, hogy a hatalom nem törődik a dolgozó emberekkel. - Tárgyalni akartunk a kormánnyal, de nem hajlandó rá – tette hozzá. – Kértünk engedélyt forgalomlassító útlezárásra Kaposvárra, de a rendőrség a közlekedés rendjének sérelmére hivatkozva elutasította a kérelmünket. Egy négysávos úton akartunk egy sávot elfoglalni… De nem hagyjuk magunkat, tovább küzdünk az igazunkért. Mert ha csak 1 százalék esélyt adunk a munkáltatóknak, hogy bevezethessék a rabszolgatörvényt, meg fogják tenni.
2019.01.19 17:42
Frissítve: 2019.01.19 17:47