Fidesz-félidő: nincs változás

Olyan, mint ha be lenne fagyva a pártrendszer, de valójában a pártok szavazótábora erősen hullámzik – derült ki a Közvélemény-kutatók portáljának összesítéséből. A Fidesz újra felkapaszkodott, a Jobbik újra visszaesett, a baloldal pedig stagnál. Sík Endre szerint teljesen egyértelmű ki lesz a 2018-as választás győztese.

Az öt nagy hazai közvélemény-kutató intézet (ZRI/Ipsos, Medián, Nézőpont Intézet, Századvég, Tárki) összesített negyedéves adatai alapján a ciklus felénél elmondható, hogy a két évvel ezelőtti listás választáshoz hasonló eredmény születne most vasárnap is. A legvalószínűbb listás eredményt nézve a Fidesz–KDNP 46, a baloldali pártok együttesen 24 (MSZP 13, DK 8, Együtt 2, PM 1), a Jobbik 21, míg az LMP 5 százalékot szerezne. 2014 áprilisában a belföldi listás eredmények szerint a Fidesz–KDNP 44, a baloldali pártok együttesen 26, a Jobbik 21, míg az LMP 5 százalékos eredményt ért el.

"Mintha be lenne fagyva a pártrendszer", ugyanakkor a pártok teljesítménye, szavazóinak, szimpatizánsainak száma erősen hullámzik a ciklus során – jelentette ki Kmetty Zoltán, a Nézőpont Intézet szakértője, a tegnapi budapesti közvélemény-kutatói konferencián. Példaként említette, hogy a Fidesz támogatottsága 2014 őszén magas – 38 százalékos – volt, amit a győzteshez húzással magyarázott, majd ősszel, például az internetadó miatt csökkent a párt népszerűsége. A kormánypárt 2015 első negyedévében volt a mélyponton, 27 százalékon, az év végére azután 34 százalékra emelkedett, és most 31 százalékos.

A Jobbik ellentétes utat ír le: a 12 százalékos indulásról 2015 első negyedévére 17 százalékra ért fel a tapolcai siker után, de ezt nem tudta megtartani, és ismét csökkent, 11 százalékra. Vagyis nem lett hosszú távon jobbikos szavazó azokból, akiket a párt "fel tudott szívni". A baloldali pártok támogatottsága stabil, nincsenek ilyen mértékű kiugrások, a Fidesz rosszabb szerepléséből nem tudtak profitálni – értett egyet az eseményen résztvevő valamennyi kutató.

A Fidesz szavazótáborának 77 százaléka – azaz 1,5 millió ember – tekinthető a tábor magjának, vagyis jelenleg akkora, mint az őt követő Jobbik teljes tábora – ezt már Závecz Tibor, a ZRI Závecz Research tulajdonosa mondta. Závecz szerint a tipikus Fidesz-szavazó 50 év feletti, magasan kvalifikált, egzisztenciája stabil, jellemzően a felső középosztály tagja, a fővárosban vagy kisvárosban él.

Az MSZP-nél szintén a szavazótábor háromnegyede, mintegy 700 ezer ember tekinthető a "magnak". Az elkötelezett MSZP-s szavazó jellemzően 60 év feletti, alacsony iskolázottságú, éppen hogy kijön a pénzéből, az alsó osztály tagja, a fővárosban vagy faluban él, de elvágyódik onnan. A Jobbik szavazótáborának mindössze 53 százaléka – 600-700 ezer ember – tekinthető a "magnak". Ebben a helyzetben a pártnak nem az a feladata, hogy új szavazókat szerezzen, hanem, hogy a már meglévő, gyengébb kötődésűeket megtartsa – legalábbis a ZRI Závecz Research tulajdonosa szerint.

Miért fogja a Fidesz hosszú távon is megőrizni az előnyét – tette fel a kérdést Sik Endre, a Tárki vezető kutatója, majd meg is válaszolta azt. A pártban 2015 második negyedévében kitalált téma – a migránsok, menekültek, bevándorlók ügye – "tökéletesen bejött", a Fidesz vissza tudta nyerni népszerűségét. Hozzátette: ez a tematika különösen akkor működik jól, amikor – mint most – nincsenek menekültek. Sík szerint, ha esetleg népszerűség-csökkenés következne be, a pártnál "csak be kell nyomni a morális pánikgombot", és az "automatikusan, különösebb erőráfordítás nélkül hozza a szükséges szavazatokat". Követezésképpen "egy pártra fogunk szavazni a következő választáson is" – mondta.