Népszava fotó
A jogszociológus szerint talán még ma sem értik elegen, mennyire közvetlen hatással van az alaptörvény a mindennapi életükre, pedig az elmúlt öt év történései, az állampolgári jogok fokozatos és folyamatos korlátozása éppen e jogszabályból eredt. Elsősorban azért, mert a jelenlegi hatalmi berendezkedést ez a legitimációjában is erőteljesen kérdőjeles alaptörvény betonozta be - fogalmazott Fleck, kifejtve: ami ma például a közoktatásban történik, az az alaptörvényből fakadó hatalomkonstrukcióra, valamint a demokratikus intézmények ugyanott történt kiiktatására vezethető vissza. Példaként említette, hogy nemcsak az iskolákat érintő kormányzati döntések, de akár a pedagógusok - utóbbi napokban is tapasztalt - sztrájkjogának korlátozása is másként festene, ha az Alkotmánybíróság jogköreit nem csorbítja alkotmányos szinten a hatalom.
Öt év ezernyi hasonló példát hozott arra: az alaptörvény egy, épp az állampolgárok alapvető jogait korlátozó rendszert teremtett, az idevágó alkotmányos keretszöveg pedig - elég csak a népszavazás intézményére vagy épp a diszkriminatív családmeghatározásra gondolni - további lehetőségeket enged a jogok csorbítására. "Egy olyan rendszerben, ahol kisebbségi jogokat alkotmányos szinten lehet korlátozni, s erre az elmúlt öt évben több tucat példa is adódott, nyilvánvalóan tartani kell attól, hogy a mai hatalom által átideologizált alaptörvény további jogfosztások eszköze is lesz" - fogalmazott Fleck. Azt is hozzátette: mindezekért az ötödik évfordulón egyedül a mai hatalomnak van mit ünnepelni, nekik is csupán azt, hogy eddig alkalmasnak bizonyult a hatalommegtartáshoz ez az alaptörvény. Ám ez nem lesz mindig így, könnyen vissza is üthet a hatalmi konstrukció - tette hozzá.
