Megújuló energiában sereghajtók vagyunk

A Világbank 2012-es adatok alapján készített egy rangsort azokról az országokról, ahol az összes energiatermelés legalább 80 százalékát megújuló forrásokból állítják elő.

A világrangsort Paraguay vezeti, ahol az összes áramtermelés 100 százalékát vízerőművek adják, ráadásul a megtermelt energia közel 90 százalékát külföldre exportálják. A listán többnyire dél-amerikai és afrikai országok dominálnak, 80 százalék feletti részaránnyal a 2012-es adatok alapján 15 ország büszkélkedhetett. Európában a vízenergia és a geotermikus energia miatt Izland (99,98 százalék) és Norvégia (97,98 százalék) vezeti a rangsort, Magyarországnak 7,65 százalékos arányával viszont csak a sereghajtók közé sikerült bekerülnie. A Világbank számításai szerint 2012-ben a világ energiatermelésének 20%-a származott megújuló forrásokból, ez 2020-ra 25 százalékra emelkedhet - írja a Portfolio.

Szerző

A dán gazda jobb a magyarnál

Publikálás dátuma
2016.04.25. 07:20
Egyelőre nem látszanak a kormány sertésprogramjának eredményei FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
Kiterjedhetne a vagyonadó a nagybirtokokra is - vélik közgazdászok. Már amelyik talpon marad, mert ha 2020 után leépül az uniós területalapú támogatás, teljesen átrendeződhet a magyar mezőgazdaság tulajdonszerkezete is. Egyelőre folytatódik a leszakadás az európai élvonaltól.

A jogilag megfoghatatlan vagyongyarapodás, ami az állami földek árverésénél is megfigyelhető, indokolttá tenné a vagyonadó bevezetését bizonyos vagyoni szint fölött, beleértve a földbirtokokat is - nyilatkozta a Népszavának Mellár Tamás közgazdász. Szerinte például 100 hektárig adómentes maradhatna a termőföld tulajdon, az azt meghaladó területre pedig progresszív vagyonadót vethetne ki az állam. Úgy vélte, a föld egy olyan termék, amely monopol jellegű és nem kívánatos a koncentrációja, mert visszaépül a régi feudális szerkezet.

Egy dologban egyetértett Mellár Tamással Raskó György agrárközgazdász, maga is egy mezőgazdasági nagyüzem vezetője: 100 hektár fölött elképzelhetőnek tartotta valamilyen adó kiszabását. A hazai agrártársaságok átlagos birtokmérete az elmúlt 20 évben folyamatosan csökkent és jelenleg már nem éri el a 300 hektárt sem. Igazán nagybirtok kevés akad. Az uniós átlag, legalábbis a szántóföldi növényekkel foglalkozó gazdaságok esetében ennek 3-5 szöröse. Az viszont tévedés, hogy Magyarországon a nagybirtokok száma gyarapodik - mondta az agrárközgazdást.

Az idén az átlagos nyereség inkább nullához közelít, s nem mozdulhat pozitív irányba, még a legkorszerűbb, és leghatékonyabb mezőgazdasági üzemek is az ipari profit töredékével számolhatnak - figyelmeztetett a szakember. Azt is számításba kell venni, hogy ha adót vetnek ki a termőföldre, az emelheti a bérleti díjakat is.

Az adózás persze nem tartozik a magyar mezőgazdaságnak a legégetőbb gondjai közé. A legtöbb egyéni gazda, akár a megfelelő gazdaságos birtokméret alatt is gabonát termel, mert kicsi az élőmunka igénye és az állattartáshoz képest kevesebb ráfordítást igényel. Ezért nem véletlen, hogy a hazai állatállomány döntő része agrártársaságoknál található és az sem, hogy már régen felborult az egyensúly az állattartás és a növénytermesztés között, az utóbbi javára. Hiába fogadkozott több kormány is az 50-50 százalékos arány kialakítására, egyiknek sem sikerült. Az utóbbi években pedig a helyzet tovább romlott.

A magyar agrárium folyamatosan szakad le az uniós élbolytól. Ennek egyik oka, hogy alig van kapcsolat a felsőoktatás és a tudományos műhelyek, valamint a mezőgazdaság szereplői között. Ami van, az is a kormány által kiátkozott professzionális társaságokkal, gazdaságokkal alakult ki, ott tapasztalható innováció.

Az élőmunka termelékenységét figyelembe véve egy magyar és egy dán gazda között 12-szeres a különbség a dán javára. Ennek oka, hogy Dániában az egyetemek és a hozzájuk kapcsolódó szaktanácsadási hálózat segítik a termelők munkáját. Emellett a dán, holland, belga, de az amerikai gazdák döntő többsége is rendelkezik felsőfokú szakirányú végzettséggel, márpedig ma ezek az országok képviselik a világszínvonalat - jegyezte meg Raskó György. Ezzel szemben becslések szerint a magyar termelők öt százalékának sincs egyetemi diplomája.

Óriási bajok vannak az állattartó ágazatokban is. A tejtermelők a magas áfa miatt kialakult feketekereskedelem következtében állításuk szerint őszig bírják tartani a jószágokat és egyre többen hagynak fel a nagy költségigényes tevékenységgel. A kormány sertésprogramjának az eredményei sem látszanak, hiába ígért 6 milliós állományt, a júliusi állatszámlálás várhatóan már 3 millió sertést sem talál a legális szférában.

Igaz, már a decemberi számlálás is vészjósló eredményt hozott, mert a kocaállomány 5 ezerrel csökkent. Az agrárközgazdász ezt azzal magyarázta, hogy nem elég hatékonyak a hazai gazdaságok. A malacok és a hizlalás költségek együtt a teljes önköltség 87 százalékát teszik ki. Bérekre, állatgyógyszerekre egyebekre marad 13 százalék. A sertéstartó sorsa ott dől el, hogy kocánként mennyi malacot tud nevelni és mekkora takarmányköltséggel tudja felhizlalni a jószágokat. Dániában, Hollandiában, Belgiumban már 30 malacnál, vagy afölötti éves átlagnál tartanak, míg magyar versenytársaik 22-nél. A különbséget a tudatos nemesítés, illetve annak hiánya magyarázza.

Ezt figyelembe véve, egy koca 100 ezer forinttal termel nagyobb értéket Dániában, mint Magyarországon. Ráadásul a magyar gazdák átlagosan egy kiló takarmánnyal többet is használnak fel egy kiló hús előállításához, vagyis nagyjából 70 forinttal drágábban termelnek a dánoknál. A kevesebb malac és a magasabb takarmányköltség miatt hízónként 7-8 ezer forinttal többe kerül egy jószág, mint a versenytársaké. Ezért olcsóbb az import félsertés, mint a hazai - mondta lapunknak Raskó György. Ma már a Magyarországon elfogyasztott sertéshús fele külföldi eredetű. Ezért veszteséges az ágazat. Itt is hiányzik a tudományos, innovatív szaktanácsadói háttér, a költségcsökkentő korszerű technológia.

2020 után jön a "feketeleves"
A magyar mezőgazdasági termelő jövedelemtermelő képessége idén átlagosan majd' 100 százalékban az uniós támogatástól függ. Az összes támogatás 80 százaléka a területalapú támogatás, amit 2020 után a tervek szerint Brüsszel fokozatosan leépít.
Az állami földekért tülekedő és elnyerő műkörmösöknek, fitness-edzőknek és társaiknak nem szóltak, hogy ez a mezőgazdasági boom hamarosan véget érhet. Amint megkezdődik a leépítés, csökkenni fognak a bérleti díjak és a földárak. A 20 évre felvett hiteleket végül majd valamilyen módon az adófizetők fogják kifizetni. A földalapú támogatás csökkenésével, majd megszűntével agrárválság üthet be, átrendeződhet a hazai birtokrendszer és aki az uniós forrás nélkül nem tud talpon maradni, az kénytelen lesz megválni a földjétől - áron alul is.



Szerző

Birkanyírás Pest megyében

Publikálás dátuma
2016.04.23. 18:22
MTI Fotók: Mészáros János
Birkanyírók és segítőik dolgoztak Abony határában, Mészáros Antalné családi gazdálkodó tanyáján, ahol 450 merinó fajtájú juhot szabadított meg bundájától a Túrkevéről érkezett nyíróbrigád. A frissen nyírt birkákat a nyári szállásukra terelik.

Szerző