Tízezrek tüntettek Obama ellen

Publikálás dátuma
2016.04.25. 07:32
Vasárnap délután érkezett Hannoverbe az amerikai elnök FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/ALEXANDER KOERNER
Tegnap Angela Merkel kancellárral nyitotta meg a hannoveri vásárt Barack Obama amerikai elnök, aki ma minicsúcson vesz részt a német városban több európai vezetővel. Obama egy lapinterjúban elismeréssel illette a kancellárt a menekültválság kezelése miatt.

Tegnap kétnapos németországi látogatásra érkezett az amerikai elnök, akit katonai tiszteletadással fogadtak a hannoveri repülőtéren. Az esti órákban Angela Merkellel nyitotta meg a hannoveri vásárt. Alighanem ez az utolsó látogatása Berlinben amerikai elnökként, hiszen jövő januárban adja át hivatalát.

Szombaton a rendőrség szerint 35 ezren, a megmozdulás résztvevői szerint 90 ezren tüntettek Hannoverben a TTIP transzatlanti kereskedelmi szerződés ellen. „Stop TTIP”, „Ne adjatok esélyt a TTIP-nek” – hirdették hatalmas transzparenseken. A résztvevők végigvonultak a belvároson. A tüntetésre több fogyasztó-, és környezetvédelmi szervezet hívott fel. Úgy vélik, súlyos ökológiai veszély fenyegetné Európát a TTIP aláírásával.

A TTIP kérdése Obama és Merkel tegnapi munkavacsoráján is szóba került, amelyen az üzleti élet egy sor fontos személyisége is részt vett. Az Egyesült Államok még az idén le akarja zárni a tárgyalásokat a szabadkereskedelmi megállapodásról az Európai Unióval. Ezt Penny Pritzker amerikai kereskedelmi miniszter is megerősítette a Spiegelnek adott interjújában. Megvédte azt a döntést, amely szerint a közvéleményt nem avatják be a tárgyalások részleteibe.

Dicsérettel illette az amerikai elnök Angela Merkelt a menekültválság során mutatott bátorságáért. A Bild napilapnak adott interjújában úgy fogalmazott, hogy igazi politikai és erkölcsi vezetésről tett tanúbizonyságot. „Egyszerűen nem zárhatjuk be a kaput embertársaink előtt, ha súlyos helyzetbe sodródtak. Ez értékeink elárulását jelentené” – fejtette ki az amerikai elnök. Ugyanakkor hozzáfűzte azt is, hogy Németország nem viselheti egyedül, illetve néhány más állammal a menekültválság terheit. Meglátása szerint az Európai Unió és Törökország között megszületett megállapodás lépés a „felelősség igazságosabb megosztása felé”.

Az amerikai elnök kijelentette, Merkelt az egyik legszorosabb partnerének tekinti, s „büszke vagyok arra, hogy a barátom. Amit mond, azt úgy is gondolja, s azt meg is valósítja. Megbízom benne” – emelte ki az amerikai elnök. Hozzátette, ha gondok merültek fel a bilaterális kapcsolatokban, a kölcsönös megértés jegyében oldották meg azokat.

Az amerikai elnök köszönetet mondott Németországnak az iráni nukleáris megállapodás létrejöttében játszott szerepéért. Az Iszlám Állam, illetve a terror elleni küzdelemben is a legfontosabb partnernek nevezte Berlint. „Az utazásom üzenete az, hogy az Egyesült Államoknak – illetve sokkal inkább az egész világnak – erős, jólétben élő, egységes Európára van szüksége” – hangoztatta az amerikai elnök.

Az amerikai elnök ma minicsúcson vesz részt, amelyen a német kancellár mellett David Cameron brit, Matteo Renzi olasz kormányfő, valamint Francois Hollande francia elnök is megjelenik. A Spiegel információi szerint Merkelnek egy számára kellemetlen amerikai kéréssel is szembesülnie kell majd. Az amerikai elnök ugyanis arra kéri, hogy a német hadsereg jelentős számban vonuljon fel a NATO keleti határvidékére. Washington főleg Nagy-Britanniától és Németországtól vár jelentős szerepvállalást a balti államok határvidékénél, illetve a lengyel és a román határszakasz közelében.

Az észak-atlanti szövetség júliusi varsói csúcstalálkozóján kíván dönteni új missziójáról. Ez jelzés azon országok számára, amelyek fenyegetve érzik magukat Oroszország által. A német kancellárnak aligha lesz ínyére az amerikai kérés, mert a Bundeswehr már szerepet vállal a NATO manővereiben.

Franciaország állítólag nem támogatta Berlin azon felvetését, amely szerint a hannoveri minicsúcson legyen szó a TTIP-ről. Közlések szerint Hollande elnök belpolitikai okokból kívánja kerülni a témát.

Szerző

Merkel Ankarát dicsérte

Publikálás dátuma
2016.04.25. 07:31
Angela Merkel, Ahmet Davutoglu és Donald Tusk Gaziantepben tárgyalt FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Elsősorban a dicséret és elismerés hangján beszélt Angela Merkel Törökország menekültekkel kapcsolatos erőfeszítéseiről. A német kancellár Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével látogatott el egy a török-szíriai határnál lévő menekülttáborhoz, s tárgyalt Ahmet Davutoglu török miniszterelnökkel.

Angela Merkel Gaziantep városában úgy foglalt állást, hogy a hárommillió ember befogadásával Ankara a „legnagyobb hozzájárulást” adta a menekültválság megoldásához. Ahmet Davutoglu török kormányfő kifejtette, az Európai Unió és Törökország között megszületett megállapodásban foglalt vízummentesség alapvető fontosságú hazája számára. Utalt arra, felmondják az uniós megállapodást, ha nem utazhatnak majd a török polgárok vízum nélkül Európába. Az EU május 4-én teszi le az asztalra a vízummentességgel kapcsolatos elképzeléseit. Ennek elfogadása azonban nem lesz egyszerű, mert egy sor uniós ország bírálta, hogy utazási könnyítéseket kapjanak a törökök, köztük Orbán Viktor miniszterelnök a Wirtshaftswoche című német lapnak adott interjújában.

Donald Tusk a Merkellel, Davutogluval, valamint az Európai Bizottság alelnökével, Frans Timmermansszal tartott közös sajtóértekezletén úgy foglalt állást, Törökország a legjobb példa a világnak arra, miként kell bánni a menekültekkel. Utalt arra, jelentősen csökkent az Égei-tengeren keresztül görög területre érkezett menekültek száma.

A nem kormányzati szervezetek, így az Amnesty International már mesze nem ennyire elégedett Ankara hozzáállásával. Azzal vádolják Törökországot, hogy nem biztonságos állam, mert visszaküldi Szíriába az országból érkezett menekülteket. Davutoglu visszautasította ezt a felvetést. „Nem teszünk ilyet” – jelentette ki.

Merkel, Tusk és Timmermans előzőleg a Nizip 2 menekülttáborhoz látogatott el, amelyben 5000-en élnek, köztük 1900 gyermek. A tábor bejáratánál a következő felirat volt olvasható: „Üdvözöljük Törökországban, abban az államban, amely a világon a legtöbb menekültet veszi fel”. Merkel emellett egy, az EU által finanszírozott gyermekvédelmi központot is felavatott. Tusk azt közölte, hogy az EU július végéig körülbelül egymilliárd eurót bocsát Törökország rendelkezésére menekültügyi programok megvalósítására. A pénz annak a 3 milliárd eurónak a része, amelyet az EU ígért a törököknek a két fél közötti megállapodás keretében. Az összegből iskolákat és egyéb objektumokat építenek. Merkel azt hangoztatta, hogy menekült gyermekek mindössze 10-15 százaléka részesülhet oktatásban. Az EU mindenképpen segíteni kíván ebben. Eddig 93 millió eurót költöttek erre a célra.

Akadtak azonban ellentétek is a vendéglátó és vendégei között. Davutoglu visszautasította a sajtószabadság tiszteletben tartására vonatkozó követeléseket. „Nem fogadhatjuk el, hogy felülről és kívülről ítéljenek meg bennünket” – hangoztatta a török miniszterelnök. Bár nem említette név szerint a német komikust, Jan Böhmermannt, aki kritikus verset fogalmazott meg Recep Tayyip Erdogan török elnökkel szemben, s emiatt eljárás indult ellene hazájában, de egyértelműen rá utalt, amikor azt mondta: „a sajtószabadság csak az emberi méltósággal együtt létezhet”. Ez azonban nem érvényesült az említett vers esetében – tette hozzá.

Mind Merkel, mind Tusk kiemelte a véleménynyilvánítás szabadságának fontosságát. A német kancellár közölte, szót ejtettek az ARD közszolgálati csatorna egy újságírójának ügyéről is, akitől megtagadták a Törökországba való beutazást. Elismerte, hogy ezekben a kérdésekben nem tudtak közös nevezőre jutni vendéglátóikkal. Merkel ugyanakkor megvédte a Törökországhoz való közeledés politikáját. „Többet léptünk előre a tárgyalásokkal, mint akkor, amikor nem beszéltünk egymással” – emelte ki.

Szerző

Tarolt a szélsőjobb Ausztriában

Az osztrák elnökválasztás is megerősítette Ausztria egyértelmű jobbra fordulását. A voksolás első fordulóját ugyanis nagy fölénnyel nyerte meg a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jelöltje, Norbert Hofer. 

A SORA ügynökség adatai szerint az 1971-ben született politikus a szavazatok 36,7 százalékát szerezte meg, ezzel biztosan jutott az egy hónap múlva megrendezendő második fordulóba. A Zöldek által támogatott Alexander van der Bellen 19,7 százalékhoz jutott, így várhatóan a környezetvédők jelöltje kerül a második felvonásba. A liberális NEOS jelöltje, 18,7 százalékot szerzett. Mivel a második és harmadik helyezett között csekély a különbség, a második hely kérdése csak hétfőn dől el véglegesen, amikor feldolgozzák a levélben leadott szavazatokat is.

A jelenlegi nagykoalíció szempontjából nem éppen jó hír, hogy mind a szociáldemokrata Rudolf Hundstorfer, mind a néppárti Andreas Khol 11,2-11,2 százalékos eredményt ért el, tehát a harmadik helyezettől is messze le vannak maradva. A részvételi arány 68 százalékos volt.

Szövetségi szinten messze ez volt az FPÖ legjobb eredménye. Az eddigi „rekordot” az 1996-os európai parlamenti választáson állította fel a párt, amikor országszerte 27,53 százalék adta rá a voksát. Jellemző a mostani ausztriai hangulatra az is, hogy az összes osztrák tartományban a jobboldali radikális párt politikusa végzett az élen. Egyes régiókban több mint 40 százalék adta rá a voksát. A vasárnapi választás vesztese nemcsak a nagykoalíció két pártja, az SPŐ és az ÖVP, hanem a közvéleménykutatók is, akik szűk különbséget vetítettek előre Hofer, Van der Bellen és Griss között.

Szenzációs és történelmi eredményről tett említést Herbert Kickl, az FPÖ főtitkára. Szerinte teljesen mindegy, hogy Van der Bellen vagy Griss lesz majd Hofer ellenfele. A főtitkár úgy vélte, a választók ezzel egyértelműen azt üzenték, hogy az eddigiekhez képest más habiutusú elnököt akarnak. Csalódottságának adott hangot az Osztrák Néppárt főtitkára, Peter McDonald. Hozzátette ugyanakkor, pártja elfogadja az eredményt. Gerhard Schmid, az SPÖ ügyvezetője pedig fájdalmas vereségről tett említést. Az FPÖ előretörése egyértelműen a menekültválságra vezethető vissza.

Szerző