Alaptörvény: gránit kontra papírkupac

Nem tudományos vitában, hanem csatában, nagy politikai küzdelemben született meg az alaptörvény, ennek a csatának pedig "mi, akik ma itt ülünk, mi vagyunk a győztesei". Erről Orbán Viktor beszélt az Országházban az alaptörvény aláírásának ötödik évfordulóján rendezett ünnepségen, amelyet a teljes ellenzék bojkottált. A miniszterelnök ezt az alkalmat is saját menekültellenes nézeteinek népszerűsítésére használta, közölte például, hogy "az iszlamizálódás alkotmányos tilalom alá esik Magyarországon." Később, a plenáris ülésen Tóbiás József, az MSZP elnöke úgy fogalmazott: az alaptörvénnyel elveszítettük a szociális jogállamot, a Párbeszéd Magyarországért pedig egyenesen "illegitim papírkupacnak" tartja a hamarosan hatodszor is módosítani tervezett dokumentumot.

Míg az Európai Uniónak nincsenek működőképes javaslatai a különböző válságokra, addig Magyarországot, Közép-Európát "cselekvőképesség, tett- és életerő jellemzi". Magyarországnak korszerű alaptörvénye van, a magyarok meg tudják fogalmazni, honnan jönnek, hol vannak és hová tartanak, "ezzel szemben Európa tagadja, honnan jött, és nem akarja beismerni, hova tart". Mindezt papírjából olvasta fel Orbán Viktor az Országház Felsőházi termében, ahol a fideszesek és a hozzájuk hű állami alkalmazottak a "gránitszilárdságú alaptörvény" aláírásának ötödik évfordulóját ünnepelték.

A miniszterelnök ezt az alkalmat is menekültellenes nézeteinek népszerűsítésére, illetve Brüsszel leckéztetésére használta. Arról beszélt például, hogy kormányának nem áll módjában olyan népmozgásokat támogatni, amelyek az alaptörvény nemzeti hitvallásában vállaltakkal ellentétes eredményre vezetnek. Szerinte a kabinet számára komoly feladatot jelent az ország védelme. Éltette saját Schengen 2.0 akciótervét, amellyel csak alkotmányos kötelességének tett eleget, majd megismételte, hogy a menekültkérelmeket az unión kívül, zárt helyeken kell elbírálni, az EU-nak pedig kötelessége az illegális bevándorlókat biztonságos tranzitországba vagy oda visszaküldeni, ahonnan útnak indultak.

Korholta az EU-t, mert szerinte Brüsszel nem engedi, hogy a bevándorlás problémájáról a tagországok maguk határozzanak, pedig a népesedési és munkaerő-piaci kihívásokra adott válaszoknak szuverén tagállami döntéseknek kell lenniük. Ezúttal is elhangzott, hogy "tudnunk kell, kik akarnak hozzánk jönni és miért, vagyis jogunkban áll megválasztani, kivel akarunk együtt élni és kivel nem". A rászoruló menekülteket meg kell védeni, de a terrorizmus veszélyt jelent, egyébként is "az iszlamizálódás alkotmányos tilalom alá esik Magyarországon."

Mosolyogjunk, de ez a mosoly nem lehet kárörvendő és kaján - utalt zárszava elején Szájer József korábban elhangzott beszédére a miniszterelnök. Orbán szerint tudomásul kell venni, hogy ez az alkotmány nem tudományos vitában, hanem csatában, nagy politikai küzdelemben született meg, amelynek "mi, akik ma itt ülünk, mi vagyunk a győztesei". A győzelem pedig azért örömteli, mert ezzel Magyarország is nyert, a magyar polgárok szilárd alapot nyertek az életüknek, és ez egy felívelő korszakot alapozhat meg. "Ennek a felívelő korszaknak már látjuk is a világos jeleit."

Nem az újabb alkotmánymódosításra

Az MSZP továbbra sem vesz részt az újabb, immáron hatodik alaptörvény-módosítás tárgyalásában a Honvédelmi Minisztériumban, mert az sokkal inkább a Fidesz politikai céljait, semmint az emberek biztonságát szolgálja. Viszont minden olyan javaslatot készek támogatni, amely a jogállamiság elveivel összhangban, az alkotmányos garanciák érvényesítése mellett növeli a biztonságot, ezért a még nyitott szakmai kérdések rendezésére a párt módosító javaslatot nyújt be a Belügyminisztérium (BM) terrorellenes törvénycsomagjához, és ennek elfogadásától teszi függővé a törvényjavaslat támogatását. Erről hétfőn döntött a szocialista frakció. A BM javaslata már a Ház előtt van, a terrorveszélyhelyzetre vonatkozó alkotmánymódosítást viszont lapzártáig nem nyújtották be. Kiderült ugyanakkor, a Pintér Sándor belügyminiszter nevével fémjelzett csomagról Vadai Ágnes DK-s politikus indítványára, a nemzetbiztonsági bizottság mellett a honvédelmi és rendészeti bizottság is részletes vitát folytat majd.

Orbán állította, nem szabad elfelejteni, hogy az alaptörvény elfogadását konzultáció előzte meg, és az azon kialakult többségi véleményt "kivétel nélkül" érvényesítették. Egyebek mellett a népakarat hiúsította meg, hogy alkotmányban rögzítsék a szülők gyermekek után járó szavazati jogát, amit pedig ő szívesen megszavazott volna. "Hála istennek, hogy a szocialisták anno nem voltak képesek alkotmányozni" - fogalmazott hozzátéve, véleménye szerint akkor ez akkor senkit nem érdekelt volna Európában. Húsz év alatt azonban sokat változott a világ, így "Európa támadást indított" a kormány ellen, amikor az íz új alaptörvény szükségesnek látta.

A miniszterelnök arról is beszélt, "erősek voltak a szirénhangok", amelyek azt akarták elérni, hogy Magyarország ne erőltesse az alkotmányozást, mert ez hátrányosan érintheti a magyar európai uniós elnökséget. "Szeretnék mindenkinek köszönetet mondani, aki ellenállt ezeknek a szirénhangoknak" - fogalmazott, majd külön is köszönetet mondott az ünnepségen részt vevő Schmitt Pál ex-köztársasági elnöknek. Furcsa módon úgy beszélt, mintha a volt államfőnek nem plágium-botránya, hanem a fideszes alkotmány aláírása miatt kellett volna távoznia. "A külső és idegen erők soha nem fogják ezt neki, nekünk megbocsátani. Ez egy fontos dolog, és kötelezettséget ró a mi vállunkra, mert ha ők soha nem fogják neki megbocsátani, akkor mi sohasem felejthetjük el neki" - fogalmazott a kormányfő. Az alkotmány körüli "elitviták" soha nem juthatnak nyugvópontra, ennek ellenére az alaptörvény szilárd. Azt Orbán az akarat kérdésének nevezte, hogy lehet-e békésen, a hatályos alaptörvényt tisztelve együtt élni, miközben az annak alapjaira vonatkozó szellemi koncepciók kizárják egymást. Ehhez el kell sajátítani "a békés egyet nem értés kultúráját" - figyelmeztetett, majd közölte, hogy "a demokráciában a szemben álló felek a koponyákat nem leszakítják, hanem összeszámolják".

Még Orbánt megelőzve úgy vezettek fel a kormánypárti ünneplést: "2011. április húsvét hétfője nem csak Jézus Krisztus születésnapja volt, Magyarország újjászületésének napja is volt, aznap a déli harangszó után látta el kézjegyével Schmitt Pál kézjegyével az új alkotmányt, amely kifejezte azt az életformát, amiben élni szeretnénk". A hvg.hu szerint legalábbis ezekkel az elhibázott szavakkal kezdődött az ülés, amelyen Gulyás Gergely, a parlament törvényalkotásért felelős alelnöke azt állította, az alaptörvény identitást tükröz, azonosulást kínál. Kövér László ezután arról beszélt, az alaptörvény minden szempontból betölti a rendeltetését. A házelnök - ahogy várható volt - kommunistázott, közölte például, hogy az első magyar alkotmány "bolsevik tollbamondás révén íródott" 1919-ben, a következő "szovjet mintájú" volt. 1989-ben ezt az alkotmányt dolgozták át, de ennek "nem volt választási legitimációja". Az alaptörvény által megerősített jogállami intézményrendszer viszont szerinte bizonyította működőképességét. Kövér vélhetően az ünnepségen ellőtte a patronjait, a délutáni plenáris ülésen ezért nem ő, hanem Lezsák Sándor méltatta az új alkotmányt.

Az ünnepélyen Trócsányi László igazságügyi miniszter azt a kérdést tette fel, vajon ki kell-e dobni a nemzeti alkotmányokat. Arra figyelmeztetett, nem kell kidobni, sőt meg kell őrizni ezeket, mert segítenek eligazodni a nehéz időkben. Az alaptörvény értékei "nem élettelen bálványok, szobrok, amiket talapzatra állítva meg-megcsodálunk, továbbmegyünk és minden marad a régiben. Az alaptörvény élő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát" - állította. Őt követve Szájer, akinek iPad-jén íródott az új alkotmány, miközben a fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő Európában ide-oda repkedett azzal büszkélkedett, nem vált be a kritikusok jóslata. Az alaptörvény ugyanis nemcsak méltó szövegű dokumentum, hanem évek óta a magyar állam, a nemzet mindennapi működésének biztos alapja is.

Darák Péter szerint az alaptörvény összekapcsolta a korábban egymástól különválasztott alkotmánybíráskodást és igazságszolgáltatást, melyek együttműködése csak kölcsönös önkorlátozással lehet sikeres. Schmitt Pál eközben hálát adott a sorsnak, hogy őt "részesítette abban a kivételezettségben", hogy kézjegyével elláthatta az új alaptörvényt öt évvel ezelőtt. Beismerte, 2011-ben valóban nem volt alkotmányozási kényszer, de "adott volt a lehetőség", adott volt egy pártszövetség példa nélküli felhatalmazása, amely hatalmas elvárásokat és felelősséget is jelentett.

Nem teremtettek, romboltak

Öt éve még volt alkotmányunk, és volt Magyar Köztársaság. Erre napirend előtti felszólalásában emlékeztetett az MSZP elnök-frakcióvezetője. Tóbiás József szerint a tömegek nem ünnepelnek az öt éve elfogadott alaptörvény miatt, mert azzal megszűnt a szociális biztonság, a köztársasággal együtt pedig az ország nemzetközi megbecsülése. Mára világossá vált, hogy az alaptörvény csakis a Fidesz politikai és gazdasági elitjének érdekében készült el és működik ma is. Arra figyelmeztetett, a kormánynak sincs mit ünnepelnie, mert "nem teremtettek, hanem romboltak".

Újra köztársaságnak kell lennie az országban, és az alkotmány is ki kell mondja: mindenkinek joga van a szociális biztonsághoz - fogalmazott. Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára minderre azzal vágott vissza, hogy az alaptörvény egy pártállami időkből eredő alkotmányt váltott fel, amely biztosította a pártállami elit büntetlenségét és a javainak átmentését. Szerinte az új dokumentumba olyan értékek is szerepelnek, amelyek a megelőzőben nem: a cégek átláthatósága vagy a közérdekű adatok kikövetelhetősége.

A demokratikus ellenzék viszont nem ünnepelt, távol maradtak a felsőházi ülésteremtől. A parlament MSZP-s alelnöke ehelyett új alkotmányt, új köztársaságot követelt a Magyar Köztársaság Kövénél. Hiller István szerint ez az alaptörvény az "illiberális állam jogi alapvetése, egy olyan alapvetés, amelyik nem a demokráciát tartja szem előtt, hanem a miniszterelnök által kijelölt keretet, az illiberális államot". Jelezte, pártja olyan alkotmányt akar, "ami valóban a nép alkotmánya". Kovács László volt külügyminiszter, korábbi európai uniós biztos pedig arról beszélt, a dokumentum tartalma és megalkotásának módja nem volt meglepő Orbán 2009 őszi kötcsei beszéde után, amelyben már elhangzott a centrális erőtér gondolata. Az Együtt is jogfosztónak és megosztónak, a "hideg polgárháború alkotmányának" ítélte az alaptörvényt, amelyen szerintük nincs semmi ünnepelendő. Szigetvári Viktor pártelnök arra figyelmeztetett, az Orbán-kormány leváltását követően az alaptörvény nem marad hatályban. A PM szerint is új alkotmányra van szükség, mert a jelenlegi "az orbánizmus esszenciája - egy illegitim papírkupac".

Gyászolták a köztársaságot

A Demokratikus Koalíció (DK) elnöke szerint a Magyar Köztársaság halott, "megbecstelenítettek, feldúlták, tönkretették és végül megölték". Vissza kell adni az országnak az alkotmányt - mondta Gyurcsány Ferenc, amikor a budai Várban rendezett tüntetésükön, ahol arról beszélt: míg a parlamentben a kormánypárti többség ünnepel, ők nem ünnepelni, hanem gyászolni jöttek, gyászolják a magyar köztársaságot.

A volt miniszterelnök úgy fogalmazott: "Magyarországot, ahogy látom, egy bűnszövetkezet irányítja", s kemény szavakkal bírálta Orbán Viktort és Matolcsy Györgyöt, az MNB elnökét bűnözőnek nevezve. Közölte, a jobboldal mára a bűn szinonimája lett. Azzal vádolják a kormánypárti többséget, a miniszterelnököt és a köztársasági elnököt, hogy elhazudták a rendszerváltozáskori közös vágyakat és reményeket. A most hatalmon lévők soha egy percig nem gondolták, hogy ez az ország valamennyiünk otthona lehet, hogy a haza nemcsak az övék, hanem mindenkié - jelentette ki Gyurcsány.

Orbán Viktor miniszterelnök, aki ellenzékben azt mondta, hogy a nemzet a test, a köztársaság a ruha, úgy vetette le magáról és vetette sutba a köztársaság ruháját, mint ahogy nagyszüleink csizmás lábukról sutba vetették a kapcát - fogalmazott. Gyurcsány hangsúlyozta: a demokratikus sokaságnak kell elég erősnek lennie ahhoz, hogy ne tűrje el, hogy "megbecstelenítik" minden nap, de a változást a jog rendjével kell kikényszeríteni. A pártelnök hazafias és erkölcsi kötelességnek nevezte, hogy megpróbálják legyőzni "a gonoszt", de - mint mondta -, ehhez a demokraták széles koalíciójára van szükség. A baloldali pártoknak azt üzente, hogy ennek érdekében "tessék elfelejteni a régi sérelmeket". Az ország érdekében a zsarnoknak buknia kell - összegzett Gyurcsány.

A rendezvényen, ahol mások mellett Sándor Mária volt a szónok, a DK elnöke arra figyelmeztetett, pártok és civilek összefogása nélkül nem lehet a jelenlegi kormányt leváltani. A fekete ruhás nővér azt mondta: van, aki a Várba költözik, mert "mindenre van pénz", és van, aki elhagyja az országot, mert nem érzi biztonságban magát, nem tudja fizetni a számláit. Az esemény kezdetére összegyűlt szimpatizánsok megtöltötték a Sándor-palota jobb oldala és a Budavári Palota közötti területet. A demonstráció résztvevői magyar, európai uniós, valamint több tucat pártzászlót lobogtattak.