Előfizetés

Vérkufárok nyerészkednek a vérhiány miatt

Illegális vérkereskedők használják ki a kínai piacon jelentkező egyre súlyosbodó hiányt, amelyet a lakosság alacsony véradó hajlandóságával magyaráznak - számolt be a helyi média.

A "vérválság" tüneteiként szakemberek arról számoltak be, hogy az ország 70 nagyvárosából 50-ből jelentették, hogy komoly vérellátási gondjaik vannak február óta. Egyes intézményekben emiatt állítólag a műtétek 80 százalékát el kellett halasztani. A kínai kórházakban jellemző gyakorlat szerint azoknak a betegeknek, akiknek operációjukhoz vérre van szükségük, az adott egészségügyi intézménytől kell a vért megvásárolniuk. Ha nincs megfelelő típusú, vagy elegendő vér, rokonok, családtagok és barátok mozgósításával oldhatják meg a helyzetet.

A középosztály megerősödésével ma már egyre többen képesek fedezni a költségeket, ám sokan a városokban nem rendelkeznek rokonsággal vagy ismerősökkel. Az illegális vérkereskedők őket "pótolják" úgy, hogy például az interneten toboroznak donorokat. Úgy tudni, a közvetítői tevékenységből vannak, akik évente akár 1 millió jüant (42,6 millió forint) is keresnek. A vérkereskedelem Kínában bűncselekmény, és akár 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

Kínában szinte minden nagy városban nyilvános helyeken felállított buszokban várják az önkéntes véradókat és az állami vállalatok is rendszeresen szerveznek véradó napokat. Emellett a plazmadonoroknak fizetnek is. Ennek ellenére a kínaiak hagyományosan tartózkodnak, félnek a véradástól, a donorok aránya az ország lakosságához viszonyítva még mindig 1 százalék alatt van, vagyis nem éri el az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott 1-3 százalék közötti mértéket.

Drónokkal a klímaváltozás ellen

A klímaváltozás egyre erősödő jelenségeivel (áradások, tájfun) való harcban a Fülöp-szigetek kormánya az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetével (FAO) újszerű megoldáshoz nyúlt: drónok segítségével mérik fel azon mezőgazdasági területeket, amelyek a leginkább ki vannak téve a természeti katasztrófáknak.

A projekt kezdeti szakaszában már megtörténtek az első berepülések az El Niño által megtépázott tartományokban. A drónok segítségével részletesen felmérhető akár még a növénytakaró állapota is a levegőből. Az így gyűjtött információval megállapítható, hol okoz(hatja) a legnagyobb károkat egy természeti katasztrófa, és hogy erre mi a legjobb megelőzés, például természetes akadályok vagy védősáv kialakítása.

A Fülöp-szigetek a világ egyik, a trópusi viharoknak és egyéb katasztrófáknak leginkább kitett országa. Az elmúlt évtizedben földrengések, tájfunok és áradások sújtották a több ezer szigetből álló országot, ezrek életét követelve és komoly károkat okozva az infrastruktúrában és a gazdaságban. Évente átlagosan 20 erős tájfunnal kell a fülöp-szigetekieknek szembenézniük. Emellett az országban más természeti katasztrófák, áradás, szárazság vagy vulkánkitörés is gyakoriak.

Az ilyen természeti események erősen megtépázzák a mezőgazdaságot, akár évekre is visszavetve annak teljesítményét, élelmiszertermelő kapacitását. 2013-ban a Haiyan trópusi vihar 600 000 hektár mezőgazdasági területet pusztított el, több mint 700 millió dollár kárt okozva a szektornak.

Kapcsolódó
Gondolkodó drónok

Meghalt, amikor felvette a mobilját

Egy 11 éves orosz kislány szörnyethalt, amikor villámcsapás érte a mobilját, amit éppen felvett.

A telefon elolvadt a kezében, a teste 90 százaléka megégett. A tragédia egy oroszországi kis faluban történt - írja a mirror. A rendőrség a tragédia után nyomozást indított, hogy kiderítsék, hogyan történt a baleset.