Tízmilliárdoktól eshet el a lakosság

Hárommillió korszerűtlen, energiapazarló otthon felújítása halasztódik el beláthatatlan időre, ha Brüsszel jóváhagyja a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) kormány által indítványozott módosítását. A 2015 elején már az EU által is elfogadott tervekkel ellentétben a kabinet nem támogatná a lakóépületek korszerűsítését uniós vissza nem térítendő forrásokkal, holott a közintézményi felújításokkal szemben a lakossági szektorban jóval kisebb költséggel sokkal több energiát lehet megspórolni.

Az indoklás szerint ugyanakkor ez bonyolult lenne, továbbá az elmúlt évek alatt nem sikerült létrehozni azt az intézményrendszert, amely megbízhatóan fogadni tudná az e célra fordítható uniós pénzeket - közölte az Energiaklub. Emiatt a kormányzat csaknem 90 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást vonna el az emberektől. A kormány által kezdeményezett módosítást egy úgynevezett Monitoring Bizottságnak (MB) is jóvá kell hagynia, melynek tagjai tegnap ültek össze. A MB nagy többséggel elfogadta a kormány módosítási tervét.

A lakóépületek fogyasztják el Magyarország teljes primer energiafelhasználásának nagyjából egyharmadát. A közintézmények energiafogyasztása ennek töredéke, hiszen a mintegy hárommillió lakóépülethez képest csak néhány ezer középület van. A lakóépületekben ráadásul sokkal olcsóbban lehet energiát megtakarítani, mint a középületekben - hívta fel a figyelmet a civilszervezet. Míg a lakossági beruházások ösztönzésére, vissza nem térítendő támogatásokból elköltött minden 100 milliárd forint nagyjából 300-400 milliárdnyi beruházást hoz létre, addig a középületeknél ez a multiplikátor-hatás - a száz százalékos támogatási arány miatt - nem érvényesül.

A kedvezményes hiteleket és vissza nem térítendő támogatásokat egyesítő lakossági támogatási rendszer, ami a kormány szerint "rendkívül bonyolult, ugyanakkor rugalmatlan", valójában annyira nem bonyolult, hisz már Szlovákiában, Csehországban és Bulgáriában is léteznek ilyen programok. "Jelenleg nincs akkora forrás a magyar költségvetésben, mely mérhető lenne a KEHOP 90 milliárd forintjához. Azt pedig egyelőre senki nem tudja, kaphat-e Magyarország bármilyen fejlesztési forrást a következő, 2020 utáni uniós finanszírozási ciklusban - és ha igen, mire. A több millió korszerűtlen, energiapazarló otthon felújítása így megint beláthatatlan időre halasztódik el. A lakóépületek energetikai felújítása a nemzet érdeke, ez a tartós rezsicsökkentés alapja" - mondta Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) programigazgatója.

Az Energiaklub és a MEHI 2015 decemberi felmérése szerint a magyar lakosság 94 százaléka indokoltnak tartja, hogy legyen uniós pályázati támogatás a magyar otthonok energetikai korszerűsítésére. A háztartások mintegy kétharmada nem korszerűsítené otthonát, ha csak saját megtakarításaira és hitelekre támaszkodhatna. Az emberek 87 százalékának nincs megtakarítása, vagyis önerőből nem tudják korszerűsíteni ingatlanjukat. A felújítani szándékozó háztartások mindössze 11 százaléka venne fel hitelt a beruházáshoz.

"Érthető, ha az állam azt várja, hogy a háztartások is áldozzanak otthonuk felújítására. Ugyanakkor közérdek, hogy az állam is támogassa a hatalmas épületállomány korszerűsítését, hiszen ennek révén csökken Magyarország energia- és importfüggősége, javul a külkereskedelmi mérleg, és tízezrek juthatnak munkához, azokon a vidékeken is, ahol kevés a munkahely. Kellő politikai akarattal nyilván a magyar kormánynak sem okozna gondot a rendszert kialakítani. Az Energiaklub stratégiai hibának tartja ezt a kormányzati lépést."- mondta dr. Bart István, az Energiaklub társelnöke.