Félszabad a magyar sajtó

Tizenkét éve nem volt olyan alacsony szinten a sajtószabadság a világ szinte összes országában, mint tavaly - állapította meg a Freedom House. A szabad sajtó állapota Magyarországon is romlott, már Bulgária és Románia is megelőz minket.

Az elmúlt tizenkét évben nem volt olyan rossz állapotban a sajtószabadság globális szinten, mint a tavalyi esztendőben - állapította meg legfrissebb jelentésében a Freedom House. A washingtoni székhelyű nonprofit szervezet elemzéséből kiderül: a világ lakosságának csupán 13 százaléka él olyan országban, ahol a sajtót minden tekintetben szabadnak lehet nevezni. Európában ide tartozik Norvégia, Finnország, Németország is, de nincs sok gond a sajtószabadsággal az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában, Japánban sem.

A világ népességének 42 százaléka él olyan országban, ahol részben szabad a sajtó (ezek közé tartozik Magyarország is), 46 százalékuk hazájában viszont nincs sajtószabadság (a helyzet Észak-Koreában, Türkmenisztánban, Üzbegisztánban a legrosszabb).

Ugyanakkor a tavalyi évben nemcsak az elnyomó országokban, hanem Európában is romlott a szabad sajtó állapota; Törökország, de Franciaország is azok közé az országok közé tartozik, ahol jelentős csökkenést mértek. Előbbiben a kormány erősen nyomást gyakorol az újságírókra és a médiafelületekre, a franciáknál pedig a közbiztonságra hivatkozó megszorító törvények miatt vontak le pontokat. A jelentés példaként említi Szerbiát is, ahol a politikusok nyíltan a média minél szélesebb körű ellenőrzésére törekednek.

Nem lóg ki ebből a sorból Lengyelország és Magyarország sem. Az elemzésben azt írják, az új jobboldali lengyel kormány egyik első lépése volt, hogy olyan törvényt hozott létre, amellyel könnyedén lehetővé vált az állami média korábbi apparátusának elbocsátása, teljesen új, a kormánynak megfelelőbb menedzsment felállítása. Az elemzők szerint a lengyel kormány intézkedései emlékeztetnek a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor korábbi lépéseire, akinek ma már "jól megalapozott befolyása van" az állami média felett. A szervezet szerint mindez a 2015-ös menekültválság "nyíltan félrevezető" kezelésében is megnyilvánult. Magyarország három ponttal kevesebbet kapott idén, az értékelése szerint így Európa 42 országának listáján a 33. helyen állunk, a "félszabad" kategóriában - a sajtószabadság tekintetében Románia és Bulgária is megelőz minket.

A szervezet ugyanakkor nemcsak a közmédia menekültekről szóló híradásai miatt marasztalta el hazánkat. A sajtószabadság állapotát a két hete nyilvánosságra hozott demokráciajelentésükben - amelyet Szijjártó Péter külügyminiszter nonszensznek nevezett - is megemlítik. Ugyanis ezen a területen is érződik, hogy a demokratikus kormányzás minősége romlott Magyarországon az elmúlt években. Az elemzők szerint már a reklámadó bevezetése is jelentősen korlátozta a sajtószabadságot - úgy vélik a közszolgálati adók a politikai diskurzus alakításában is kulcsszerepet játszottak -, de ilyen lépés volt a közmédia kormánypropaganda-gépezetté züllesztése is.

Rontott a sajtószabadság helyzetén az erősen kormányközeli sajtó helyzetbe hozása is. A jelentés emlékeztetett, hogy a kormánypártokhoz közel álló üzleti körök több sajtóorgánumot megvásároltak, a Napi Gazdaságot a Magyar Idők néven erősen kormánypárti lappá alakították, az állami tulajdonú Eximbank hitelcsomagjának segítségével a két legnagyobb kereskedelmi tévé egyikét, a TV2-t is felvásárolták.

Elszánt újságírók

A Freedom House jelentése külön kiemelte a kínai és a szíriai újságírók nehéz helyzetét. Anyaggyűjtésük során hírek és internettartalmak cenzúrájával találkoztak, és rögzítették újságírók fogva tartását, bebörtönzését, nyilvános televíziós "bűnbevallásokra" kötelezését. Ezt tavaly Hongkongban is tapasztalták. Jennifer Dunham kutatásvezető hangsúlyozta: sok újságíró ugyanakkor nem adja fel, és a legnehezebb körülmények között is folytatja munkáját. Erre a Szíriában dolgozó médiamunkások vagy a mexikói, brazíliai, kolumbiai oknyomozó újságírók példáját hozta fel.

Alkotmánybírósághoz fordul a TASZ a kitiltott újságírók ügyében

Az Alkotmánybírósághoz és a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) annak a hat újságírónak az ügyében, akiket április 25-én tiltottak ki a parlamentből. Az Országgyűlés elnöke házelnöki rendelkezésben szabályozta az országházi sajtótudósítás rendjét. Ebben rendkívül szűkre szabta azokat a területeket a Parlamenten belül, ahol az újságírók felvételt készíthetnek munkájuk közben. Ennek eredményeként a képviselők különösebb nehézség nélkül kerülhetik el a média kameráit az Országgyűlésben. Ezt a szabályt sértették meg a 24.hu, az index.hu, a hvg.hu és a nol.hu munkatársai, amikor az MNB alapítványokról kérdezték a képviselőket az Országház olyan termeiben is, ahol a rendelkezés szerint nem lett volna szabad.

A TASZ azért kínált ingyenes jogsegélyt ezeknek az újságíróknak, mert mind a házelnöki rendelkezés, mind pedig az azon alapuló kitiltás alkotmányellenesen korlátozza a sajtószabadságot. A házelnöki rendelkezés gyakorlatilag ellehetetleníti a sajtó munkáját az Országgyűlés épületén belül. Nincs igazolható indoka annak, hogy megtiltják a forgatást a média munkatársainak az épület termeinek többségében. Alapjogot - mint a sajtószabadság - azonban csak kényszerítő indokok esetében lehet korlátozni.