Azt írták, hogy az uvk létrehozása főként az adminisztráció csökkentését, az elektronikus vámkörnyezet továbbfejlesztését, ezekkel együtt pedig az uniós vámhatóságok hatékonyabb feladatellátását szolgálja.
Az uvk szerint a vámhatóság és a gazdálkodók közötti kommunikáció elsődlegesen elektronikusan történik. Magyarországon a kiviteli vámeljárások jelenleg is több mint 99, a behozatali eljárások több mint 98 százalékban elektronikusak - tették hozzá, megjegyezve: az olyan ügytípusoknál, ahol az elektronikus kapcsolattartás nem működik, 2020 végéig kell megoldani a teljes elektronizálást, amelynek fejlesztései már megkezdődtek.
Az uvk kialakításánál elsődleges szempont volt az egyszerűsítés. A közlemény szerint a legnagyobb újítás, hogy a kódex a korábbihoz képest nagyobb kedvezményt biztosít a jogsértést önként felfedő és a jogszerű állapot helyreállításában együttműködő gazdálkodók számára. Az első kötelezettségszegésnél figyelmeztetés alkalmazható, valamint az ellenőrzés megkezdése előtt önellenőrzést végző gazdálkodó mentesül a bírságtól. A hatósággal együttműködők bírsága akár 50 százalékkal csökkenthető.
Új elemként jelenik meg a központi vámkezelés - írták -, amellyel a társaságok a letelepedési helyük szerinti vámhatóságnál kérhetik a vámkezelést úgy, hogy az ellenőrzéseket ugyanazon vámhatóság másik szerve, vagy egy másik tagállam vámhatósága végzi. Ezzel munkamegosztás alakul ki a tagállamok vámhatóságai között.
Az unió 28 tagországa vámhatóságainak feladata a terrorizmus elleni küzdelem is, valamennyi EU-állampolgár biztonságának és egészségének védelme a hamis termékek, a fegyverek, a kábítószerek illegális behozatalának megakadályozásával - emelték ki.
A nemzeti szabályok megalkotásánál kiemelt szempont volt, hogy a magyar vámigazgatás a többi tagállam vámigazgatásával szemben a lehető legversenyképesebb legyen, a hatékonyabb, eredményesebb és egyszerűbb eljárásokkal biztosítsa a vámjogszabályok betartását, és ezzel az EU saját forrásainak beszedését - olvasható a közleményben.
