Aleppóban nincs tűzszünet

Damaszkus és Latakia tartományokban szombattól életbe lépett az újabb tűzszüneti megállapodás, s bár a Washington és Moszkva közös nyomására született pénteki egyezmény Aleppóra is szólt, Szíria második legnagyobb városában szombaton sem volt fegyvernyugvás.

John Kerry amerikai külügyminiszter a tűzszünet teljes helyreállítását követelte Aszad elnöktől szombaton, s felszólította a rezsimet, fejezze be Aleppo bombázását, és működjön együtt a tűzszünet helyreállításában országszerte. Oroszország világossá tette, hogy mindezek ellenére sem szakítja meg együttműködését Aszad erőivel, mert az aleppói támadások az an-Nuszra terrorszervezet ellen folynak. Kerry vasárnap Genfbe utazott, ahol Staffan de Mistura ENSZ-különmegbízottal, valamint a szaúdi és jordániai külügyminiszterekkel egyeztet a szíriai helyzetről. Az Arab Liga is rendkívüli ülést hív össze az aleppói harcok miatt.

Szerző

Történelmi változások Iránban

Publikálás dátuma
2016.05.02. 07:35
FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Fontos győzelmet arattak az iráni parlamenti választások pénteki második fordulójában a Nyugat felé nyitó, a tavalyi nukleáris megállapodást is tető alá hozó Hasszán Roháni elnök (képünkön) politikáját támogató mérsékelt és reformer erők.

A szombaton ismertetett hivatalos eredmények több „történelmi jelentőségű” változást jeleznek. 2004 óta először történt meg, hogy a teheráni parlamentet nem a konzervatívok uralják, a két tábor közel azonos arányban nyert mandátumot ezúttal. A legnagyobb erő a Roháni támogatók Remény elnevezésű koalíciója, 133 képviselői helyet szerzett meg a 290 fős parlamentben.

A konzervatívok 125 mandátummal rendelkeznek, a függetlenek 26 helyet szereztek. A tényleges erőviszonyok csak azt követően alakulnak ki, miután kiderül, hogy a függetlenek milyen arányban állnak ki a két nagy tábor mellett. Kedvező eloszlás esetén a Roháni tábor megszerezheti akár az abszolút többséget jelentő 146 mandátumot is. Mindemellett történelmi újdonság az is, hogy a nők száma meghaladja a vallásosok számát a törvényhozásban. Ezúttal 17 nő és 16 vallási képviselő jutott be, egy olyan kerületben, ahol egy reformer nő nyert, megismétlik a voksolást.

Szerző

Merényletek és zavargások Irakban

Publikálás dátuma
2016.05.02. 07:34
Szadr hadserege, a Mahdi harcol az Iszlám Állam ellen FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SCOTT PETERSON
Radikális síita hitszónok hívei fordultak a bagdadi Abadi-kormányzat ellen, komoly politikai válsággal tetőzve a háború és olajár csökkenés okozta iraki gondokat. A síita tüntetők szombaton megostromolták a parlamentet, az országban rendkívüli állapotot hirdettek. Az Iszlám Állam szunnita terrorszervezet több merényletet hajtott végre Irakban a hétvégén.

Muktada asz-Szadr radikális síita hitszónok hívei szombaton áttörték az amerikaiak által létrehozott biztonsági, úgynevezett Zöld Zóna barikádjait és behatoltak a bagdadi parlamentbe, gyakorlatilag foglyul ejtették az épületben tartózkodó képviselőket. A hetek óta tüntetők azt kifogásolták, hogy nem alakult szakértői kormány Irakban, Haider-al Abadi miniszterelnök csupán részben tett eleget a vallási vezető februári felszólításának.

Szadr februárban lépett nyilvánosságra követelésével, azt kérve Abaditól, hogy 45 napon belül alakítson technokrata kormányt. Március végén a kormányfő be is mutatta átalakított kormányának tervezetét, ami azonban nem nyerte el a radikális hitszónok tetszését. Az elmúlt hetekben több tüntetésre került sor, nemrég pedig Szadr megfenyegette a kormányzatot, hogy betörnek a Zöld zónába is, amennyiben kérésüket nem teljesítik. Múlt hét elején nagyméretű tiltakozó felvonulást szerveztek Szadr hívei, szombaton pedig néhány száz, mindenre elszánt radikális ostromolta meg a biztonsági övezetet. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy csütörtökön váratlanul Irakba utazott Joe Biden amerikai alelnök is.

Szombatra várták a tiltakozók az újabb kormányt, de a törvényhozás nem szavazta meg, és a tervezett összetétel sem felel meg a hitszónok elvárásainak, ugyanis ez sem tisztán szakértői kormány. Szadr személyesen nem volt jelen a bagdadi zavargásban, tulajdonképpen nem is rendelte el a Zöld zóna ostromát. Az iraki szent városban, Nedzsefben, ahol Ali imám mecsetje található, csupán elégedetlenségét fejezte ki a vallási vezető. Hívei azonban úgy értékelték, hogy megadta a jelet, erőszakkal behatoltak az iraki és amerikai biztonságiak által védett övezetbe. A Zöld zónában található a parlament, az elnöki hivatal, több kormányzati intézmény, a kormányfő székhelye, és több nyugati diplomáciai képviselet, köztük az amerikai is. A tüntetők egy része a parlamentbe hatolt be, mások törtek-zúztak, annak ellenére, hogy sokan közülük nyugalomra intettek. A biztonságiak visszaverték a támadást, könnygázt is bevetve kiszorították a demonstrálókat a biztonsági övezetből. A tiltakozók azonban nem oszlottak szét, letáboroztak a Zöld zóna határában, a kormányzat pedig rendkívüli állapotot hirdetett.

Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Federica Mogherini közleményben ítélte el a bagdadi parlament ostromát és arra figyelmeztetett, hogy a tüntetés és az erőszak Irak destabilizálását hozhatja, az „amúgy is feszült helyzet még feszültebbé tételét”. Az uniós főképviselő úgy értékelte, hogy a tiltakozás a demokratikus átalakulási folyamat szándékos eltérítési kísérlete, és arra kérte az iraki pártokat valamint a lakosságot, támogassák Abadi kormányfő erőfeszítéseit, amelyeket a politikai válság megoldása, az ország demokratizálódása érdekében tesz, a nemzetközi és regionális szereplőket pedig arra sürgette, hogy tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy Irak stabilitása biztosítható legyen. Az Egyesült Államok is aggodalmát fejezte ki a hitszónok vezette zavargások miatt. Washington is attól tart, hogy újra széthullhat az ország, kiújulhatnak a síita–szunnita fegyveres ellentétek és ellehetetlenül az Iszlám Állam elleni harc, épp most, amikor már hetek óta tart az előrenyomulás a terrorcsoport által megszállt egyik legfontosabb iraki város, Moszul felé.

Muktada asz-Szadr színrelépése nem sok jót ígér annak ellenére, hogy kérései látszólag a köz javát szolgálják, a korrupció megfékezését célozzák. Szadr ugyanis azt is követeli, hogy „vallási irányelveken alapuló pártok” irányítsák a közéletet, vagyis a szekularizált országmodellt veszélyezteti, ugyanakkor több évtizedes pályafutása során nem bizonyult „barátságosnak” sem a szunnita, sem a kurd kisebbséggel szemben. Mivel az iraki kormányzatot a terrorellenes harcban elsősorban a kurdok valamint a síita fegyveres milíciák segítik, Szadr valós veszélyt jelent a terrorellenes háborúra nézve is.

A hitszónok és az általa alakított Mahdi Hadserege elnevezésű síita milícia 2003-ban, Irak amerikai megszállása idején vált hírhedté. Szadr Amerika-ellenes propagandával toborozta fegyvereseit, akik nemcsak a megszállók, hanem a Washingtonnal szövetséges bagdadi kormányzati erőkkel is harcoltak. 2004-ben elfogatóparancsot adtak ki ellene, miután meggyilkoltatta az egyik rivális vallási vezetőt. A Mahdit többezer szunnita és kurd meggyilkolásával illetve kínzásával vádolták a 2006-2007-es felekezeti konfliktus idején. Ekkor menekült Szadr Iránba, ahonnan 2011-ben tért haza. Azóta toleránsabb hangnemet ütött meg, Irak egysége és a béke mellett állt ki.

Merényletek hétvégéje
Az Iszlám Állam vállalta a szombati Bagdadban elkövetett pokolgépes merényletet. A robbantásban 24-en meghaltak, 39-en megsebesültek. A pokolgépet egy többségében síiták által lakott negyedben hozták működésbe. Először ellentmondásos hírek voltak arról, mi is volt a célpont – egy síita zarándoklat vagy egy piac. A terrorcsoport azonban közölte, a zarándokokat célozták. Múlt héten ez volt a második IS által elkövetett robbantás Bagdadban. Vasárnap a dél-iraki Samawa városban robbant pokolgép. A merényletben 33-an meghaltak, 75-en megsebesültek.

Szerző