Muktada asz-Szadr radikális síita hitszónok hívei szombaton áttörték az amerikaiak által létrehozott biztonsági, úgynevezett Zöld Zóna barikádjait és behatoltak a bagdadi parlamentbe, gyakorlatilag foglyul ejtették az épületben tartózkodó képviselőket. A hetek óta tüntetők azt kifogásolták, hogy nem alakult szakértői kormány Irakban, Haider-al Abadi miniszterelnök csupán részben tett eleget a vallási vezető februári felszólításának.
Szadr februárban lépett nyilvánosságra követelésével, azt kérve Abaditól, hogy 45 napon belül alakítson technokrata kormányt. Március végén a kormányfő be is mutatta átalakított kormányának tervezetét, ami azonban nem nyerte el a radikális hitszónok tetszését. Az elmúlt hetekben több tüntetésre került sor, nemrég pedig Szadr megfenyegette a kormányzatot, hogy betörnek a Zöld zónába is, amennyiben kérésüket nem teljesítik. Múlt hét elején nagyméretű tiltakozó felvonulást szerveztek Szadr hívei, szombaton pedig néhány száz, mindenre elszánt radikális ostromolta meg a biztonsági övezetet. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy csütörtökön váratlanul Irakba utazott Joe Biden amerikai alelnök is.
Szombatra várták a tiltakozók az újabb kormányt, de a törvényhozás nem szavazta meg, és a tervezett összetétel sem felel meg a hitszónok elvárásainak, ugyanis ez sem tisztán szakértői kormány. Szadr személyesen nem volt jelen a bagdadi zavargásban, tulajdonképpen nem is rendelte el a Zöld zóna ostromát. Az iraki szent városban, Nedzsefben, ahol Ali imám mecsetje található, csupán elégedetlenségét fejezte ki a vallási vezető. Hívei azonban úgy értékelték, hogy megadta a jelet, erőszakkal behatoltak az iraki és amerikai biztonságiak által védett övezetbe. A Zöld zónában található a parlament, az elnöki hivatal, több kormányzati intézmény, a kormányfő székhelye, és több nyugati diplomáciai képviselet, köztük az amerikai is. A tüntetők egy része a parlamentbe hatolt be, mások törtek-zúztak, annak ellenére, hogy sokan közülük nyugalomra intettek. A biztonságiak visszaverték a támadást, könnygázt is bevetve kiszorították a demonstrálókat a biztonsági övezetből. A tiltakozók azonban nem oszlottak szét, letáboroztak a Zöld zóna határában, a kormányzat pedig rendkívüli állapotot hirdetett.
Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Federica Mogherini közleményben ítélte el a bagdadi parlament ostromát és arra figyelmeztetett, hogy a tüntetés és az erőszak Irak destabilizálását hozhatja, az „amúgy is feszült helyzet még feszültebbé tételét”. Az uniós főképviselő úgy értékelte, hogy a tiltakozás a demokratikus átalakulási folyamat szándékos eltérítési kísérlete, és arra kérte az iraki pártokat valamint a lakosságot, támogassák Abadi kormányfő erőfeszítéseit, amelyeket a politikai válság megoldása, az ország demokratizálódása érdekében tesz, a nemzetközi és regionális szereplőket pedig arra sürgette, hogy tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy Irak stabilitása biztosítható legyen. Az Egyesült Államok is aggodalmát fejezte ki a hitszónok vezette zavargások miatt. Washington is attól tart, hogy újra széthullhat az ország, kiújulhatnak a síita–szunnita fegyveres ellentétek és ellehetetlenül az Iszlám Állam elleni harc, épp most, amikor már hetek óta tart az előrenyomulás a terrorcsoport által megszállt egyik legfontosabb iraki város, Moszul felé.
Muktada asz-Szadr színrelépése nem sok jót ígér annak ellenére, hogy kérései látszólag a köz javát szolgálják, a korrupció megfékezését célozzák. Szadr ugyanis azt is követeli, hogy „vallási irányelveken alapuló pártok” irányítsák a közéletet, vagyis a szekularizált országmodellt veszélyezteti, ugyanakkor több évtizedes pályafutása során nem bizonyult „barátságosnak” sem a szunnita, sem a kurd kisebbséggel szemben. Mivel az iraki kormányzatot a terrorellenes harcban elsősorban a kurdok valamint a síita fegyveres milíciák segítik, Szadr valós veszélyt jelent a terrorellenes háborúra nézve is.
A hitszónok és az általa alakított Mahdi Hadserege elnevezésű síita milícia 2003-ban, Irak amerikai megszállása idején vált hírhedté. Szadr Amerika-ellenes propagandával toborozta fegyvereseit, akik nemcsak a megszállók, hanem a Washingtonnal szövetséges bagdadi kormányzati erőkkel is harcoltak. 2004-ben elfogatóparancsot adtak ki ellene, miután meggyilkoltatta az egyik rivális vallási vezetőt. A Mahdit többezer szunnita és kurd meggyilkolásával illetve kínzásával vádolták a 2006-2007-es felekezeti konfliktus idején. Ekkor menekült Szadr Iránba, ahonnan 2011-ben tért haza. Azóta toleránsabb hangnemet ütött meg, Irak egysége és a béke mellett állt ki.