Egyre több adatot igényel a kormány a Facebook-felhasználókról

Egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a magyar kormányzati szervek a Facebook közösségi portál iránt. Barátok és rajongók helyett azonban a felhasználók személyes adatait gyűjtik.

Egyre több magyar Facebook-felhasználóról kérnek ki adatokat a hazai hatóságok - derült ki a közösségi portál napokban közzétett, a tavalyi év második felére vonatkozó átláthatósági jelentéséből. Érdekes módon a számok szinte teljesen megegyeznek a 2015 első felére vonatkozó adatokkal: az első és a második félévben is 224 felhasználó után érdeklődött a kormány, némi változás csupán az adatlekérési kérelmek számában volt (2015 január és június között 185 kérelmet adtak be, az év második felében 178-at). A jelentésből az is kiderül, hogy a kérelmek 42 százalékában - azaz 75 esetben - ki is adtak valamilyen adatot a felhasználókról, ám azt, hogy pontosan hány személyről van szó, nem tudni.

A számokból azonban világosan látszik, hogy kormányunk egyre kíváncsibb a facebookosokra, a benyújtott kérelmek és a vizsgálni kívánt felhasználók száma évről évre növekszik. Míg 2013-ban 76 személy adatait kérték ki az oldal üzemeltetőitől, 2014-ben már 245 felhasználó iránt érdeklődtek, a friss adatok szerint pedig a tavalyi évben összesen 448 facebookos személyes adatait szerették volna megkapni. Ahogy az a teljesített kérelmek számából is látszik, a Facebook nem adja ki automatikusan ezeket az adatokat, a kérelmek szigorú vizsgálaton mennek át, hiszen azoknak több jogi feltételnek is meg kell felelniük. A Facebook azt is megköveteli, hogy a kérelmezők fejtsék ki részletesen - bizonyítékokkal, hivatalos végzésekkel is támasszák alá -, miért is van szükségük a kért adatokra.

"Elutasítjuk a kérelmet, ha jogi hiányosságokat találunk, vagy ha túlságosan szélesen értelmezett vagy nem elég egyértelmű az adatkérés. Még ha azt is állapítjuk meg, hogy a helyi jogszabályok kötelezővé tennék az adatközlést, gyakran csak alapvető előfizetői adatokat osztunk meg" - olvasható a tájékoztatóban. Az alapvető előfizetői adatok közé tartozik a felhasználó neve, regisztrációjának időpontja, de a hatósági kérelmek irányulhatnak a tartózkodási hely megállapításához szükséges IP-címre, vagy a Facebook-fiók tényleges tartalmaira (mint a fogadott, küldött üzenetek) is. Az igénylések nagy része egyébként bűnügyekhez (például rablásokhoz, emberrablásokhoz) kapcsolódik.

Ám még ha az üzemeltetők meg is adják a kért adatokat vagy azok egy részét, magához a Facebook-fiókhoz nem adnak hozzáférést. A legtöbb esetben üzenetben is értesítik a felhasználót arról, hogy a hatóságok érdeklődnek utána és hogy egyes adatokat kiadnak róla - kivételt képeznek persze a körözött bűnözők, illetve azok - például gyermekek kihasználásával kapcsolatos - esetek, amikor az értesítés egyértelműen a hatóságok munkáját hátráltatná. A bűnüldöző szervek bírósági végzéssel is megtilthatják az értesítés kiküldését.

Ugyanakkor a Facebook tapasztalatai szerint egyes országokban az is előfordul, hogy a kormányzati szervek nem hivatalos úton próbálják megszerezni a vágyott adatokat. A felhasználók védelme érdekében tavaly egy új biztonsági értesítést is bevezettek, amelyet akkor küldenek ki, amikor "erős a gyanú", hogy a felhasználó internetes tevékenységét valamilyen kormányzati szerv figyeli vagy támadja.

Depressziósak lehetünk, ha túl sokat facebookozunk
Minél többet lógnak a fiatal felnőttek a Facebookon, annál nagyobb az esélyük arra, hogy depressziósak legyenek – mutat rá a pittsburgh-i orvostudományi egyetem kutatása. A felmérésben résztvevők átlagosan napi egy órát töltenek a különböző közösségi oldalakon, és több mint negyedüknél mutatkoztak nagymértékben a depresszió jegyei - írja 24.hu. A kutatók felfedezték, hogy összefüggés van a depresszió mértéke, és aközött, hogy milyen gyakran és milyen hosszú ideig használják a közösségi oldalakat az alanyok. A legvisszafogottabb és a leggyakoribb felhasználók között 2,7-szeres a különbség a depresszió kialakulásának valószínűségére vonatkozóan. A tanulmány szerint a közösségi oldalak azért képesek depressziót kiváltani, mert a felhasználók saját életüket nagymértékben idealizálva mutatják meg, ami alapján úgy érezhetjük, hogy mások sokkal boldogabbak és sikeresebbek, mint mi vagyunk. Sőt, minél több időt töltünk a közösségi oldalak böngészésével, annál nagyobb eséllyel vagyunk kitéve az internetes zaklatásnak, meg persze az internetfüggőség veszélyének is.

Szerző

Matolcsyt még védi a Fidesz

Publikálás dátuma
2016.05.02. 07:00
Matolcsy György jegybankelnök „ámokfutása” ellen tüntettek a szocialisták az MNB-székház előtt FOTÓ MOLNÁR ÁDÁM
"A baloldal idegen hatalmakat szolgál, amikor (...) a nyereségesen működő Magyar Nemzeti Bankot (MNB) és a forintot támadja” – reagált a Fidesz a szocialisták legfrissebb követelésére: Matolcsy György az utóbbi hetek botrányai miatt távozzon a jegybank éléről - hangoztatta az MSZP a hét végén többször is. Holott a jegybank intézkedéseivel eleve a forintgyengítők csapatának élén állt, hogy továbbra is nyereséges legyen.

A Fidesz és a kormány prominensei a forintárfolyam védelmének hangoztatásával is próbálja tompítani a jegybanki vezetők, élükön Matolcsy György jegybankelnök ellen több hete tartó támadássorozatot. A jegybank költekezésinek és a Pallas Athéné alapítványok viselt dolgainak nincs érdemi hatása a forint árfolyamára, így várhatóan nem szűnnek az ellenzéki kritikák.

Közismert tény, hogy a forint vezető devizanemekhez viszonyított árfolyama érzékenyen reagál mindenek előtt az ország gazdaságpolitikájának eredményességére, de - normál körülmények között - arra is, hogy a jegybank milyen monetáris politikát folytat. Ide értve az alapkamat meghatározását éppúgy, mint a jegybanki vezetők szóbeli megnyilatkoztatásait. A jelenlegi világgazdasági körülmények azonban aligha mondhatók normálisnak, legalábbis a közgazdaság korábban deklarált elméletei szerint. Ennek az a kézenfekvő oka, hogy a piacgazdaságot folytató országok legtöbbjében gyakorlatilag megszűnt az infláció, az alapkamatok szinte mindenütt a 0 százalék közelében vannak. Éppen ezért a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának újabb kamatvágási ciklusa érdemi befolyást nem gyakorol az euró-forint keresztárfolyamára. A hazai fizetőeszköz alapkamata 1,05 százalék, de sem ez, sem a 2013 márciusától már Matolcsy elnöksége alatt végrehajtott korábbi kamatvágások nem hatottak az forintárfolyamra.

Különösen az utóbbi időben azt lehet érzékelni, hogy az euró kurzusa mintha "becövekelte" volna magát a 300-315 forintos sávba. Ennek több okát szokták felsorolni a szakértők. Az egyik, s talán ez a legfontosabb, hogy a gazdasági világválság vége óta a magyar külkereskedelem tartós többletet mutat, s évről évre újabb és újabb rekordokat döntöget. (Jelenleg 311 forintot adnak az európai közös pénz egy egységéért.) A másik - ezzel szorosan összefüggő - ok, hogy ugyancsak évek óta a folyó fizetési mérleg pozitív, és ami korábban csak távoli célnak tűnt: a cserearány nemcsak, hogy nem romlik, hanem rendre javul, azaz az exportárak jobban nőnek mint az importé. Persze a makroelemzők tisztában vannak azzal, hogy ez a kegyelmi állapot nem tart örökké, arra lehet számítani, hogy idén a külkereskedelmi többlet némileg csökkenni fog 2015-höz képest, de aggodalomra így sincs semmi ok, az uniós pénzek beáramlása ismét lökést ad majd a gazdaságnak, a beruházásoknak, és jótékony hatással lesz az exportra is.

Éppen a magyar gazdaság exportorientáltsága az oka annak, hogy a jegybank - bár vezetői következetesen tagadják - a forint gyengítésében érdekelt, ennek cáfolatát azzal látják igazolni, hogy minden alkalommal kijelentik: az MNB-nek nincs árfolyamcélja.

A makrogazdaság helyzete olyan - függetlenül attól, hogy a magyar gazdasági növekedés mértéke és az ország versenyképessége elmarad a többi régióbeli országétól -, hogy sem a belpolitikai napi villongások, sem a jegybanknak a reá vonatkozó törvényt következetesen megsértő gazdálkodása, úgyis mondhatnánk felelőtlen pénzszórása, a forint árfolyamára semmiféle hatással nincs. Ennek oka pedig az, hogy a jegybank az árfolyamnyereségét költi el az unortodoxia tanainak hirdetésére, ingatlanok vásárlására és üzemeltetésére, műkincsek és műtárgyak beszerzésére, felesleges tanulmányutak finanszírozására. Az a 260 milliárd forint, amely nem a központi költségvetést gyarapítja, hanem Matolcsy György téveszméit szolgálja, igaz, hogy kedvezően hasznosulhatna az egészségügyben, az oktatásban, a szociális ellátásban és más leszakadóban lévő területeken, de ennek a hatalmas összegnek a hiánya az állam gazdálkodását nem rendíti meg, nem teszi kiszámíthatatlanná, hiszen az MNB pénzeire az Orbán-kormány nem számít, mert maga is fő támogatója a Matolcsy György-féle hazardírozó jegybanki politikának.

Ezt mi sem igazolja jobban, mint Lázár Jánosnak a Kormányinfón tett kijelentése: "Amennyiben Orbán Viktort akarják támadni, akkor azt ne a jegybankon keresztül tegyék, mert aki a jegybank ellen intéz támadást, az a forintot veszélyezteti. Jelen pillanatban a jegybank gyengítése zajlik ezzel." Ezzel utalt arra a minden oldalú kemény bírálatra, amely a teljes magyar ellenzék részéről az MNB-re zúdul, azt követően, hogy egyre több részlet lát napvilágot a Pallas Athéné Alapítványok rossz hírű működése mellett a Quaestor-ügy feltáratlansága és az ügyfelek erősen bírálható kártalanítása miatt. Matolcsy György lemondását is követelik. Ennek azonban a forint árfolyamára semmiféle hatása nincs.

A Fidesz azonban nem volt ilyen kényes, amikor vezető politikusai 2010 júniusában az előző MNB-elnök, Simor András időszakában, kormányra kerülésüket követően felelőtlen kijelentésekre ragadtatták magukat. Amíg Szijjártó Péter most külgazdasági és külügyminiszterként úgy nyilatkozik az állami rádióban, hogy Matolcsy György a magyar gazdaságtörténet legjobb jegybankelnöke, és általa évente 50-100 milliárd forinttal több marad a költségvetésben, addig hat esztendeje, mint Orbán Viktor kormányfő szóvivője a megelőző Bajnai-kormány gazdaságpolitikáját hamis módon és kizárólag riogató jelleggel úgy bírálta, hogy "nem túlzás államcsődről beszélni." Ez a kijelentés azt követően hangzott el, hogy Kósa Lajos, a Fidesz akkori ügyvezető alelnöke, jelenlegi parlamenti frakcióvezetője egy debreceni konferencián ugyancsak úgy fogalmazott, hogy "a jelenlegi cél a közvetlen államcsőd elkerülése, és a krízis időszakára egy átmeneti, legfeljebb két évre szóló forgatókönyvet kell megalkotni." Varga Mihály, a teljesen eredménytelenül működő akkori gazdasági tényfeltáró bizottság vezetője (jelenlegi nemzetgazdasági miniszter) ehhez hozzáfűzte Magyarországon "gazdasági vészhelyzet" van. Sőt Orbán Viktor is megszólalt, a magyar helyzetet "siralmasnak" ítélte meg. Sőt olyan vád is elhangzott: az előző kormány manipulálta a számokat.

A teljesen megalapozatlan, a kormányzat, illetve a kormánypárt részéről elhangzott vészmadárkodás után a forint az esztendő legnagyobb mértékű egy napon belüli gyengülését szenvedte el, egy euró árfolyama 274 forintról 281 forint környékére ugrott, s csak napok múlva nyugodott meg.

A 2010-es és a 2016-os helyzet alapvetően különbözik. A hat esztendővel ezelőtti, újonnan alakult Orbán-kormány a nemzetközi pénzpiacok körében még nem vesztette el hitelességét, azaz reagáltak a megnyilatkozásaikra. Manapság Lázár János vagy Szijjártó Péter megnyilatkozásait, hiába kormánytagokról van szó, az ellenzéknek szóló - egyébként hiábavaló - üzenetként könyvelik el, amelyre a forint meg se rezdül.

Az MSZP lemondatná az enyveskezűt
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének lemondását követelték a szocialisták szombaton a jegybank épülete előtt tartott tiltakozáson. Tóth Bertalan, a szocialisták frakcióvezető-helyettese a mintegy száz demonstráló előtt felszólalva úgy fogalmazott, "Orbán Viktor jobbkeze lebukott", Matolcsy Györgyről ugyanis kiderült, hogy "enyves a keze". Mint ismeretes Tóth Bertalan egy éve elsőként fordult a jegybank alapítványaihoz annak kiderítésére, mire fordítják a nekik juttatott, összesen több mint 260 milliárd forint közpénzt.
Az adatok nyilvánosságra kerülése után megdöbbent, hogy az alapítványok "hogyan nyúlták le a pénzünket", miként finanszíroztak "rokonokat, haverokat, barátokat: Szemereyt, a Tiborcz-családot, Mészáros Lőrincet, Garancsi Istvánt". Tóth Bertalan szerint Matolcsy Györgynek nincs más választása, mint a lemondás, mivel az egyik alapítvány kuratóriumi elnökeként is "asszisztált ehhez a disznósághoz". A szocialista politikus közölte, amint teheti a következő napokban személyesen is átadja a jegybankelnöknek "búcsúajándékát", egy Monopoly-társasjátékot. "Matolcsy György, ezzel játsszál, ne a pénzünkkel!" - mondta, felmutatva a társasjátékot. Burány Sándor, az MSZP parlamenti képviselője beszédében aláhúzta, a kormány állításával szemben nem a jegybankot támadó ellenzék vagy az újságírók a felelősek a gyenge forintért, hanem Matolcsy György. Az ellenzéki politikus azt mondta, az MNB akkor lenne fair, ha visszaadná a költségvetésnek azt a pénzt, amelyet a forint gyengülésével keresett.


A felügyelőbizottság szerint minden szép és jó...

A jegybank felügyelőbizottságának kormánypárti tagjai az értéktár-program és az alapítványok környékén is mindent rendben találtak, az ingatlanügyeket vizsgáló Nyikos László - a felügyelőbizottság egyetlen ellenzéki tagjának - az MNB ingatlanvásárlásait kifogásoló jelentését viszont elutasította az fb. Sőt akár el is vehetik az ügyet a túl mélyre vájkáló Nyikostól - lengette be Papcsák László fb-elnök. Holott a valamikori számvevő, később jobbikos országgyűlési képviselő csak feltárta azt ami eddig is nyilvánvaló volt: hihetetlen profitot - a hírek szerint mintegy három milliárd forintot - zsebelhetett be az MNB offshore partnere az Eiffel Palace aladásából. Nyikos azt mondta: az Eiffel Palace adásvétele felveti a gyanút, hogy egy „agytröszt” koordinálta ezt az akciót, de hogy kik lehetnek ennek az agytrösztnek a részesei, arról nem kívánt beszélni.

Az MNB – Nyikos jelentésében értékelt – ingatlanvásárlásainak lebonyolítása szabályos volt, többségük nem volt racionális döntés eredménye - számolt be a vizsgálatairól testület egyetlen ellenzéki tagja az ATV Szabad szemmel című műsorában. Ráadásul a hat ingatlan közül négyet alapítványok kaptak meg megvásárlásuk után. Ezt az MNB nem tehette volna meg, mivel a jegybanktörvény alapján az MNB csak a bírságbevételből támogathatja a jegybanki alapítványokat, ami nem 260, csupán 4 milliárd forintot tett ki 2014-ben.

A Fidesz Simort folyamatosan támadta

Alaposan átértékelte a jegybankhoz fűződő kapcsolatait és a jegybanki politikáról alkotott véleményét a Fidesz el elmúlt hat év alatt. Míg Simor András korábbi jegybankelnök és a jegybank önállósága csípte a szemüket, most csöppet sem zavarja őket Matolcsy viselkedése, miután az MNB deklarálta, tevőlegesen is segíti a kormány gazdaságpolitikáját.

Simort 2010 előtt és után egyaránt sorozatos támadások érték. Orbán Viktor pártelnök, valamint az ellenzéki erő vezető gazdaságpolitikusai többször is élesen bírálták mind az intézményt, mind annak vezetőjét. Fidesz 2009 végén, 2010 elején frontális támadást indított Simor ellen, mondván, hogy a jegybankelnök szerintük elhibázott kamatpolitikája (az egy évig elhúzódó kamatvágás) hozzájárult az országot sújtó gazdasági-pénzügyi válság elmélyítéséhez. A 2008-a pénzügyi válságot követően az MNB törekvése a 11 százalék feletti alapkamattal a tőke megtartása volt, Orbán - már hatalmon - viszont 6,0 százalékos rátát sürgetett, mondván: ha az alapkamat alacsony, akkor hitelt kapnak a cégek, és ez segít a munkaerő megtartásában. Később a Járai Zsigmond vezette felügyelőbizottság, majd az Állami Számvevőszék "célzott vizsgálatai" sem javították a független jegybankról alkotott képet, élesen támadták, de legalábbis kritizálták a jegybankelnököt.

Az offsore-lovagozás is Simorral indult, igaz nem alap nélkül, miután egy ciprusi befektetési cégbe utalt 800 millió forintot, amit a támadások hatására hazautalt.

Miközben a Matolcsy vezette jegybank és holdudvara, alapítványai tele vannak hatalom közeli emberekkel, Simor időszakában hetekig tartó kampány folyt Braun Róbert alkalmazása miatt, miután kiderült, hogy a külsős tanácsadó megújította MSZP-s tagságát.

A jegybankelnöki fizetés akkor is, most is lényegi kérdés. Orbán Simor megregulázásának lehetőségét látta abban, hogy a 8 millió forintos fizetését két millióra vágja vissza. Simor is visszavágott, ezt követően egy forintért végezte jegybankelnöki munkáját. Napjainkban Matolcsy György minden bizonnyal presztízsveszteségként élte meg, hogy az állami pénzből fizetett vállalatvezetők közül szinte utolsóként emelték ötmillióra a jegybankelnökségért kapott jövedelmét.

Szerző

Matolcsyt még védi a Fidesz

Publikálás dátuma
2016.05.02. 07:00
Matolcsy György jegybankelnök „ámokfutása” ellen tüntettek a szocialisták az MNB-székház előtt FOTÓ MOLNÁR ÁDÁM
"A baloldal idegen hatalmakat szolgál, amikor (...) a nyereségesen működő Magyar Nemzeti Bankot (MNB) és a forintot támadja” – reagált a Fidesz a szocialisták legfrissebb követelésére: Matolcsy György az utóbbi hetek botrányai miatt távozzon a jegybank éléről - hangoztatta az MSZP a hét végén többször is. Holott a jegybank intézkedéseivel eleve a forintgyengítők csapatának élén állt, hogy továbbra is nyereséges legyen.

A Fidesz és a kormány prominensei a forintárfolyam védelmének hangoztatásával is próbálja tompítani a jegybanki vezetők, élükön Matolcsy György jegybankelnök ellen több hete tartó támadássorozatot. A jegybank költekezésinek és a Pallas Athéné alapítványok viselt dolgainak nincs érdemi hatása a forint árfolyamára, így várhatóan nem szűnnek az ellenzéki kritikák.

Közismert tény, hogy a forint vezető devizanemekhez viszonyított árfolyama érzékenyen reagál mindenek előtt az ország gazdaságpolitikájának eredményességére, de - normál körülmények között - arra is, hogy a jegybank milyen monetáris politikát folytat. Ide értve az alapkamat meghatározását éppúgy, mint a jegybanki vezetők szóbeli megnyilatkoztatásait. A jelenlegi világgazdasági körülmények azonban aligha mondhatók normálisnak, legalábbis a közgazdaság korábban deklarált elméletei szerint. Ennek az a kézenfekvő oka, hogy a piacgazdaságot folytató országok legtöbbjében gyakorlatilag megszűnt az infláció, az alapkamatok szinte mindenütt a 0 százalék közelében vannak. Éppen ezért a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának újabb kamatvágási ciklusa érdemi befolyást nem gyakorol az euró-forint keresztárfolyamára. A hazai fizetőeszköz alapkamata 1,05 százalék, de sem ez, sem a 2013 márciusától már Matolcsy elnöksége alatt végrehajtott korábbi kamatvágások nem hatottak az forintárfolyamra.

Különösen az utóbbi időben azt lehet érzékelni, hogy az euró kurzusa mintha "becövekelte" volna magát a 300-315 forintos sávba. Ennek több okát szokták felsorolni a szakértők. Az egyik, s talán ez a legfontosabb, hogy a gazdasági világválság vége óta a magyar külkereskedelem tartós többletet mutat, s évről évre újabb és újabb rekordokat döntöget. (Jelenleg 311 forintot adnak az európai közös pénz egy egységéért.) A másik - ezzel szorosan összefüggő - ok, hogy ugyancsak évek óta a folyó fizetési mérleg pozitív, és ami korábban csak távoli célnak tűnt: a cserearány nemcsak, hogy nem romlik, hanem rendre javul, azaz az exportárak jobban nőnek mint az importé. Persze a makroelemzők tisztában vannak azzal, hogy ez a kegyelmi állapot nem tart örökké, arra lehet számítani, hogy idén a külkereskedelmi többlet némileg csökkenni fog 2015-höz képest, de aggodalomra így sincs semmi ok, az uniós pénzek beáramlása ismét lökést ad majd a gazdaságnak, a beruházásoknak, és jótékony hatással lesz az exportra is.

Éppen a magyar gazdaság exportorientáltsága az oka annak, hogy a jegybank - bár vezetői következetesen tagadják - a forint gyengítésében érdekelt, ennek cáfolatát azzal látják igazolni, hogy minden alkalommal kijelentik: az MNB-nek nincs árfolyamcélja.

A makrogazdaság helyzete olyan - függetlenül attól, hogy a magyar gazdasági növekedés mértéke és az ország versenyképessége elmarad a többi régióbeli országétól -, hogy sem a belpolitikai napi villongások, sem a jegybanknak a reá vonatkozó törvényt következetesen megsértő gazdálkodása, úgyis mondhatnánk felelőtlen pénzszórása, a forint árfolyamára semmiféle hatással nincs. Ennek oka pedig az, hogy a jegybank az árfolyamnyereségét költi el az unortodoxia tanainak hirdetésére, ingatlanok vásárlására és üzemeltetésére, műkincsek és műtárgyak beszerzésére, felesleges tanulmányutak finanszírozására. Az a 260 milliárd forint, amely nem a központi költségvetést gyarapítja, hanem Matolcsy György téveszméit szolgálja, igaz, hogy kedvezően hasznosulhatna az egészségügyben, az oktatásban, a szociális ellátásban és más leszakadóban lévő területeken, de ennek a hatalmas összegnek a hiánya az állam gazdálkodását nem rendíti meg, nem teszi kiszámíthatatlanná, hiszen az MNB pénzeire az Orbán-kormány nem számít, mert maga is fő támogatója a Matolcsy György-féle hazardírozó jegybanki politikának.

Ezt mi sem igazolja jobban, mint Lázár Jánosnak a Kormányinfón tett kijelentése: "Amennyiben Orbán Viktort akarják támadni, akkor azt ne a jegybankon keresztül tegyék, mert aki a jegybank ellen intéz támadást, az a forintot veszélyezteti. Jelen pillanatban a jegybank gyengítése zajlik ezzel." Ezzel utalt arra a minden oldalú kemény bírálatra, amely a teljes magyar ellenzék részéről az MNB-re zúdul, azt követően, hogy egyre több részlet lát napvilágot a Pallas Athéné Alapítványok rossz hírű működése mellett a Quaestor-ügy feltáratlansága és az ügyfelek erősen bírálható kártalanítása miatt. Matolcsy György lemondását is követelik. Ennek azonban a forint árfolyamára semmiféle hatása nincs.

A Fidesz azonban nem volt ilyen kényes, amikor vezető politikusai 2010 júniusában az előző MNB-elnök, Simor András időszakában, kormányra kerülésüket követően felelőtlen kijelentésekre ragadtatták magukat. Amíg Szijjártó Péter most külgazdasági és külügyminiszterként úgy nyilatkozik az állami rádióban, hogy Matolcsy György a magyar gazdaságtörténet legjobb jegybankelnöke, és általa évente 50-100 milliárd forinttal több marad a költségvetésben, addig hat esztendeje, mint Orbán Viktor kormányfő szóvivője a megelőző Bajnai-kormány gazdaságpolitikáját hamis módon és kizárólag riogató jelleggel úgy bírálta, hogy "nem túlzás államcsődről beszélni." Ez a kijelentés azt követően hangzott el, hogy Kósa Lajos, a Fidesz akkori ügyvezető alelnöke, jelenlegi parlamenti frakcióvezetője egy debreceni konferencián ugyancsak úgy fogalmazott, hogy "a jelenlegi cél a közvetlen államcsőd elkerülése, és a krízis időszakára egy átmeneti, legfeljebb két évre szóló forgatókönyvet kell megalkotni." Varga Mihály, a teljesen eredménytelenül működő akkori gazdasági tényfeltáró bizottság vezetője (jelenlegi nemzetgazdasági miniszter) ehhez hozzáfűzte Magyarországon "gazdasági vészhelyzet" van. Sőt Orbán Viktor is megszólalt, a magyar helyzetet "siralmasnak" ítélte meg. Sőt olyan vád is elhangzott: az előző kormány manipulálta a számokat.

A teljesen megalapozatlan, a kormányzat, illetve a kormánypárt részéről elhangzott vészmadárkodás után a forint az esztendő legnagyobb mértékű egy napon belüli gyengülését szenvedte el, egy euró árfolyama 274 forintról 281 forint környékére ugrott, s csak napok múlva nyugodott meg.

A 2010-es és a 2016-os helyzet alapvetően különbözik. A hat esztendővel ezelőtti, újonnan alakult Orbán-kormány a nemzetközi pénzpiacok körében még nem vesztette el hitelességét, azaz reagáltak a megnyilatkozásaikra. Manapság Lázár János vagy Szijjártó Péter megnyilatkozásait, hiába kormánytagokról van szó, az ellenzéknek szóló - egyébként hiábavaló - üzenetként könyvelik el, amelyre a forint meg se rezdül.

Az MSZP lemondatná az enyveskezűt
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének lemondását követelték a szocialisták szombaton a jegybank épülete előtt tartott tiltakozáson. Tóth Bertalan, a szocialisták frakcióvezető-helyettese a mintegy száz demonstráló előtt felszólalva úgy fogalmazott, "Orbán Viktor jobbkeze lebukott", Matolcsy Györgyről ugyanis kiderült, hogy "enyves a keze". Mint ismeretes Tóth Bertalan egy éve elsőként fordult a jegybank alapítványaihoz annak kiderítésére, mire fordítják a nekik juttatott, összesen több mint 260 milliárd forint közpénzt.
Az adatok nyilvánosságra kerülése után megdöbbent, hogy az alapítványok "hogyan nyúlták le a pénzünket", miként finanszíroztak "rokonokat, haverokat, barátokat: Szemereyt, a Tiborcz-családot, Mészáros Lőrincet, Garancsi Istvánt". Tóth Bertalan szerint Matolcsy Györgynek nincs más választása, mint a lemondás, mivel az egyik alapítvány kuratóriumi elnökeként is "asszisztált ehhez a disznósághoz". A szocialista politikus közölte, amint teheti a következő napokban személyesen is átadja a jegybankelnöknek "búcsúajándékát", egy Monopoly-társasjátékot. "Matolcsy György, ezzel játsszál, ne a pénzünkkel!" - mondta, felmutatva a társasjátékot. Burány Sándor, az MSZP parlamenti képviselője beszédében aláhúzta, a kormány állításával szemben nem a jegybankot támadó ellenzék vagy az újságírók a felelősek a gyenge forintért, hanem Matolcsy György. Az ellenzéki politikus azt mondta, az MNB akkor lenne fair, ha visszaadná a költségvetésnek azt a pénzt, amelyet a forint gyengülésével keresett.


A felügyelőbizottság szerint minden szép és jó...

A jegybank felügyelőbizottságának kormánypárti tagjai az értéktár-program és az alapítványok környékén is mindent rendben találtak, az ingatlanügyeket vizsgáló Nyikos László - a felügyelőbizottság egyetlen ellenzéki tagjának - az MNB ingatlanvásárlásait kifogásoló jelentését viszont elutasította az fb. Sőt akár el is vehetik az ügyet a túl mélyre vájkáló Nyikostól - lengette be Papcsák László fb-elnök. Holott a valamikori számvevő, később jobbikos országgyűlési képviselő csak feltárta azt ami eddig is nyilvánvaló volt: hihetetlen profitot - a hírek szerint mintegy három milliárd forintot - zsebelhetett be az MNB offshore partnere az Eiffel Palace aladásából. Nyikos azt mondta: az Eiffel Palace adásvétele felveti a gyanút, hogy egy „agytröszt” koordinálta ezt az akciót, de hogy kik lehetnek ennek az agytrösztnek a részesei, arról nem kívánt beszélni.

Az MNB – Nyikos jelentésében értékelt – ingatlanvásárlásainak lebonyolítása szabályos volt, többségük nem volt racionális döntés eredménye - számolt be a vizsgálatairól testület egyetlen ellenzéki tagja az ATV Szabad szemmel című műsorában. Ráadásul a hat ingatlan közül négyet alapítványok kaptak meg megvásárlásuk után. Ezt az MNB nem tehette volna meg, mivel a jegybanktörvény alapján az MNB csak a bírságbevételből támogathatja a jegybanki alapítványokat, ami nem 260, csupán 4 milliárd forintot tett ki 2014-ben.

A Fidesz Simort folyamatosan támadta

Alaposan átértékelte a jegybankhoz fűződő kapcsolatait és a jegybanki politikáról alkotott véleményét a Fidesz el elmúlt hat év alatt. Míg Simor András korábbi jegybankelnök és a jegybank önállósága csípte a szemüket, most csöppet sem zavarja őket Matolcsy viselkedése, miután az MNB deklarálta, tevőlegesen is segíti a kormány gazdaságpolitikáját.

Simort 2010 előtt és után egyaránt sorozatos támadások érték. Orbán Viktor pártelnök, valamint az ellenzéki erő vezető gazdaságpolitikusai többször is élesen bírálták mind az intézményt, mind annak vezetőjét. Fidesz 2009 végén, 2010 elején frontális támadást indított Simor ellen, mondván, hogy a jegybankelnök szerintük elhibázott kamatpolitikája (az egy évig elhúzódó kamatvágás) hozzájárult az országot sújtó gazdasági-pénzügyi válság elmélyítéséhez. A 2008-a pénzügyi válságot követően az MNB törekvése a 11 százalék feletti alapkamattal a tőke megtartása volt, Orbán - már hatalmon - viszont 6,0 százalékos rátát sürgetett, mondván: ha az alapkamat alacsony, akkor hitelt kapnak a cégek, és ez segít a munkaerő megtartásában. Később a Járai Zsigmond vezette felügyelőbizottság, majd az Állami Számvevőszék "célzott vizsgálatai" sem javították a független jegybankról alkotott képet, élesen támadták, de legalábbis kritizálták a jegybankelnököt.

Az offsore-lovagozás is Simorral indult, igaz nem alap nélkül, miután egy ciprusi befektetési cégbe utalt 800 millió forintot, amit a támadások hatására hazautalt.

Miközben a Matolcsy vezette jegybank és holdudvara, alapítványai tele vannak hatalom közeli emberekkel, Simor időszakában hetekig tartó kampány folyt Braun Róbert alkalmazása miatt, miután kiderült, hogy a külsős tanácsadó megújította MSZP-s tagságát.

A jegybankelnöki fizetés akkor is, most is lényegi kérdés. Orbán Simor megregulázásának lehetőségét látta abban, hogy a 8 millió forintos fizetését két millióra vágja vissza. Simor is visszavágott, ezt követően egy forintért végezte jegybankelnöki munkáját. Napjainkban Matolcsy György minden bizonnyal presztízsveszteségként élte meg, hogy az állami pénzből fizetett vállalatvezetők közül szinte utolsóként emelték ötmillióra a jegybankelnökségért kapott jövedelmét.

Szerző