adatok;Facebook;kormányzati szervek;

Egyre több adatot igényel a kormány a Facebook-felhasználókról

Egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a magyar kormányzati szervek a Facebook közösségi portál iránt. Barátok és rajongók helyett azonban a felhasználók személyes adatait gyűjtik.

Egyre több magyar Facebook-felhasználóról kérnek ki adatokat a hazai hatóságok - derült ki a közösségi portál napokban közzétett, a tavalyi év második felére vonatkozó átláthatósági jelentéséből. Érdekes módon a számok szinte teljesen megegyeznek a 2015 első felére vonatkozó adatokkal: az első és a második félévben is 224 felhasználó után érdeklődött a kormány, némi változás csupán az adatlekérési kérelmek számában volt (2015 január és június között 185 kérelmet adtak be, az év második felében 178-at). A jelentésből az is kiderül, hogy a kérelmek 42 százalékában - azaz 75 esetben - ki is adtak valamilyen adatot a felhasználókról, ám azt, hogy pontosan hány személyről van szó, nem tudni.

A számokból azonban világosan látszik, hogy kormányunk egyre kíváncsibb a facebookosokra, a benyújtott kérelmek és a vizsgálni kívánt felhasználók száma évről évre növekszik. Míg 2013-ban 76 személy adatait kérték ki az oldal üzemeltetőitől, 2014-ben már 245 felhasználó iránt érdeklődtek, a friss adatok szerint pedig a tavalyi évben összesen 448 facebookos személyes adatait szerették volna megkapni. Ahogy az a teljesített kérelmek számából is látszik, a Facebook nem adja ki automatikusan ezeket az adatokat, a kérelmek szigorú vizsgálaton mennek át, hiszen azoknak több jogi feltételnek is meg kell felelniük. A Facebook azt is megköveteli, hogy a kérelmezők fejtsék ki részletesen - bizonyítékokkal, hivatalos végzésekkel is támasszák alá -, miért is van szükségük a kért adatokra.

"Elutasítjuk a kérelmet, ha jogi hiányosságokat találunk, vagy ha túlságosan szélesen értelmezett vagy nem elég egyértelmű az adatkérés. Még ha azt is állapítjuk meg, hogy a helyi jogszabályok kötelezővé tennék az adatközlést, gyakran csak alapvető előfizetői adatokat osztunk meg" - olvasható a tájékoztatóban. Az alapvető előfizetői adatok közé tartozik a felhasználó neve, regisztrációjának időpontja, de a hatósági kérelmek irányulhatnak a tartózkodási hely megállapításához szükséges IP-címre, vagy a Facebook-fiók tényleges tartalmaira (mint a fogadott, küldött üzenetek) is. Az igénylések nagy része egyébként bűnügyekhez (például rablásokhoz, emberrablásokhoz) kapcsolódik.

Ám még ha az üzemeltetők meg is adják a kért adatokat vagy azok egy részét, magához a Facebook-fiókhoz nem adnak hozzáférést. A legtöbb esetben üzenetben is értesítik a felhasználót arról, hogy a hatóságok érdeklődnek utána és hogy egyes adatokat kiadnak róla - kivételt képeznek persze a körözött bűnözők, illetve azok - például gyermekek kihasználásával kapcsolatos - esetek, amikor az értesítés egyértelműen a hatóságok munkáját hátráltatná. A bűnüldöző szervek bírósági végzéssel is megtilthatják az értesítés kiküldését.

Ugyanakkor a Facebook tapasztalatai szerint egyes országokban az is előfordul, hogy a kormányzati szervek nem hivatalos úton próbálják megszerezni a vágyott adatokat. A felhasználók védelme érdekében tavaly egy új biztonsági értesítést is bevezettek, amelyet akkor küldenek ki, amikor "erős a gyanú", hogy a felhasználó internetes tevékenységét valamilyen kormányzati szerv figyeli vagy támadja.

Depressziósak lehetünk, ha túl sokat facebookozunk
Minél többet lógnak a fiatal felnőttek a Facebookon, annál nagyobb az esélyük arra, hogy depressziósak legyenek – mutat rá a pittsburgh-i orvostudományi egyetem kutatása. A felmérésben résztvevők átlagosan napi egy órát töltenek a különböző közösségi oldalakon, és több mint negyedüknél mutatkoztak nagymértékben a depresszió jegyei - írja 24.hu. A kutatók felfedezték, hogy összefüggés van a depresszió mértéke, és aközött, hogy milyen gyakran és milyen hosszú ideig használják a közösségi oldalakat az alanyok. A legvisszafogottabb és a leggyakoribb felhasználók között 2,7-szeres a különbség a depresszió kialakulásának valószínűségére vonatkozóan. A tanulmány szerint a közösségi oldalak azért képesek depressziót kiváltani, mert a felhasználók saját életüket nagymértékben idealizálva mutatják meg, ami alapján úgy érezhetjük, hogy mások sokkal boldogabbak és sikeresebbek, mint mi vagyunk. Sőt, minél több időt töltünk a közösségi oldalak böngészésével, annál nagyobb eséllyel vagyunk kitéve az internetes zaklatásnak, meg persze az internetfüggőség veszélyének is.