Társadalomkritikai tanulmányok Magyarország elmúlt 25 évéről

A nemzeti együttműködés meghirdetett rendszerét fel kell hogy váltsa az európai együttműködésben részt vállaló Magyar Köztársaság társadalmi-gazdasági szolidaritásnak formát adó demokráciája - fogalmazzák meg a szerzők a Holtpont, Társadalomkritikai tanulmányok Magyarország elmúlt 25 évéről című új kötetben, amelyről kedden rendezett szakmai vitát a Politikatörténeti Intézet. 

A fórumon Szalai Erzsébet, Elek István és Magyar Bálint beszélgetett a könyv apropóján, amely a PTI Társadalomelméleti Műhelyének gondozásában, Földes György és Antal Attila szerkesztésével jelent meg. A kötet első felét a magyar politika, a másikat a magyar társadalom szociális és kulturális viszonyai elemzésének-leírásának szentelték a szerzők; Antal Attila, Bagi Zsolt, Binder Mátyás, Böcskei Balázs, Csigó Péter, Misetics Bálint, Patakfalvi Czirják Ágnes, Scheiring Gábor, Sebők Miklós, Takács Erzsébet, Vastagh Zoltán.

Szerző
2016.05.03 22:12

Na most akkor ki a keresztény? - megy az államalapítási adok-kapok

Publikálás dátuma
2018.08.20 09:45

Fotó: AFP/hemis/ HAUSER Patrice
Folyamatosan frissülő cikkünkben az augusztus 20.-ai politikusi megnyilvánulások legvelősebb gondolatait szemlézzük.

Magyar szív, nyugati lelkiismeret

Áder János köztársasági elnök mérsékelten ügyelt a kormányzati kommunikációra, és nyomatékosította, hogy az államalapító király felerészben európai, pontosabban nyugat-európai volt. Íme: "Hazánk Szent Istvántól "magyar szívet és európai lelkiismeretet kapott", első királyunk tudta, hogy a béke megtartásának feltétele a nyugati civilizáció megőrzésében rejlik. Benne összetartozott a hazafiság és az európaiság, "magyar öntudata sosem kelt harcra európai szellemével" - fogalmazott az államfő, emlékeztetve: az államalapító az istenhite mellett az ahhoz tartozó nyugati keresztény műveltséget is vallotta, ahogy az európai népek egymásra utaltságát, a kölcsönös tisztelet erejét is.  

Szent István útját járja az MSZP

Tóth Bertalan, az MSZP elnöke Szent István intelmeit citálja, miszerint egy király legfőbb erénye az alázat, és nem a gőg vagy a gyűlölség. Az áthallás után egyből a lényeg: a keresztény kormány megbélyegző matricákat ragaszt civil szervezetek irodáira, rendőröket küld a hajléktalanokra, rendőrökkel lakoltat ki családokat, hatszázezer fiatalt üldözött el külföldre és több tízezer családot taszított adós rabszolgaságba. Az MSZP azonban Szent István keresztény útját járja, úgyhogy küzd a bajok orvoslásáért. 
2018.08.20 09:45
Frissítve: 2018.08.20 09:45

Kövér László: a genderizmus náci tudomámyra hasonlít, a médiába be kell avatkozni

Publikálás dátuma
2018.08.20 09:28
Kövér László, az Országgyűlés elnöke
Fotó: / Vajda József
Valósággal sziporkázott az Echo TV-ben a fideszes szellemi erőtér központja: Kövér László házelnök náci időket emlegette a genderizmus kapcsán, a médiára szerinte törvényalkotással kell hatni, az irodalomban pedig elkél a politikai támogatás.
A nácik kedvelt "tudományához" hasonlította a genderizmust Kövér László. A házelnök Botond Bálint publicista írását idézve azt mondta, a társadalmi nemek kutatásával foglalkozó tudományág- amit nem mellesleg évek óta minisztériumi engedéllyel tanítanak az ELTE-n és a CEU-n is – semmivel sem jobb, mint a fajnemesítést célzó eugenetika - idézi szavait az atv.hu.
A házelnök a morál szempontjából érdekesnek tartja, hogy akik közpénzből tartják fenn intézményüket, úgy gondolják, senkinek nem kell elszámolniuk arról, hogy a forrást mire használták, ostobaságra, esetleg egyenesen "társadalomellenes" kísérletekre vagy arra, amire kapták. Az autonómia nem jelent társadalmon kívüliséget az akadémikusoknak vagy oktatóknak; ha olyan „szélsőségről” van szó, mint a gendertudományok beiktatása a hivatalos oktatás keretei közé, ott „fel kell lépni” - tette hozzá Kövér, ezzel  felelősségre vonva saját kormányát is.
Kövér augusztus 20. alkalmából adott interjújában arról is beszélt, hogy az akadémikusok sorában ott vannak azok, akiket erre tudományos tevékenységük nem jogosítana fel, de úgy döntött a politika 1990 előtt, hogy nekik be kell kerülniük.

Be kell avatkozni a felsőoktatásba, a médiába

A kulturális önrendelkezéssel kapcsolatos korábbi nyilatkozatáról is kérdezték Kövér Lászlót, aki előbb tisztázni próbálta a fogalmat:a kulturális önrendelkezés szerinte az, hogy egy közösség maga határozza meg, milyen értékrendet szeretne követendőként állítani a későbbi generációknak, és ebbe a tömegtájékoztatás éppúgy beletartozik, mint a köz- és felsőoktatás. Hozzátette, mindezekbe a területeknél szerinte szükség van a törvényalkotási beavatkozásra is. Hogy ezen konkrétan mit értett, nem egyértelmű, a kereskedelmi televíziózásról azonban mélységes megvetéssel beszélt, szerinte az elmúlt több mint húsz évben korlátlanul öntötték a nézők nyakába a mocskot a kereskedelmi tévék.
Az irodalommal kapcsolatos kérdésre úgy válaszolt: "nem mi tiltottunk be műveket, írókat", hanem azok a kommunisták, akik 1948 után a kezükbe ragadták a hatalmat és ők tartották fenn '90 után azt a kánont, amelyből kirekesztődtek bizonyos, valaha elismerést kivívott írók. 
Ha már a múltidézésnél tartunk, jó észben tartani, hogy Kövér László 1986-ban az MSZMP Központi Bizottság Társadalomtudományi Intézetének ifjúságkutató részlegén dolgozott, hogy aztán egy évig Soros-MTA ösztöndíjjal kutassa a közép-európai társadalmi mozgalmakat.
A házelnök életrajza itt érhető el. Kövér szerint egyébként „a gondolkodásunkban megfér Parti Nagy Lajos és Esterházy Péter is”, van, aki nagy költőnek, írónak tartja őket, van, aki nem. A házelnök úgy fogalmazott: az teremti meg annak a lehetőségét, hogy bárki a létező értékek alapján válogathasson a könyvespolcáról, hogy "újrarendezik az asztalt". Szerinte ugyanakkor nem lehet külső beavatkozás, politikai erőfeszítés nélkül megteremteni az esélyegyenlőséget.
2018.08.20 09:28
Frissítve: 2018.08.20 09:46