Aki elutasítja a migránsokat, annak fizetnie kell. Legalábbis, ha az uniós állam- és kormányfők elfogadják az Európai Bizottság (EB) tegnap nyilvánosságra hozott javaslatát, miszerint az automatikus elosztást megtagadó tagállamoktól menekültenként 250 ezer euró, átszámítva csaknem nyolcvanmillió forint "szolidaritási hozzájárulást" követelhetne Brüsszel. A pénzből a bevándorlókat elszállásoló országokat akarják segíteni. A hozzájárulás az uniós menekültügyi eljárási szabályokat lefektető, dublini szabályok reformjának tervezetében szerepel. A migránsválság kezdete óta több politikus, tagállam bírálja befogadást szabályozó egyezményt, mások viszont annak betartását sürgetik.
A bizottság most azt javasolja, hogy a menedékkérőknek továbbra is ott kell menekültstátusért folyamodniuk, ahol elsőként az Európai Unió területére lépnek. Ám új "méltányossági mechanizmust" is bevezetnének, hogy egyetlen uniós ország menekültügyi rendszerére se nehezedjen aránytalanul nagy nyomás. Meghatároznák, mikor tekinthető túlterheltnek egy tagállam, s az adott országokból, ha kérelmük elfogadható, automatikusan másik tagállamba helyeznék át a menedékkérőket az előre meghatározott képlet szerint. Figyelembe vennék az adott ország gazdasági teljesítményét, népességét és azt is, hány menekültet fogadott már be. A testület az ujjlenyomatokat tároló Eurodac rendszer kiterjesztését is javasolta. Ennek segítségével a tagállamok közös állományban tudják majd tárolni és meg tudják majd osztani az összes menedékkérő adatait és menedékkérelemmel kapcsolatos ügyeit, ami megkönnyítheti esetleges visszaküldésüket. Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke a tervezetet azzal indokolta, "ha itt nincs, más területen sem lesz szolidaritás. Márpedig az óriási csapás lenne a közös európai program, és az Unió egésze számára".
Fotó: Tóth Gergő
Ha az elképzelés valóra válna, az Magyarországnak több mint 300 millió euróba kerülne, hiszen a kormány eddig már 1294 menekült ideiglenes áttelepítését utasította vissza. Kovács Zoltán kormányszóvivő tegnap reggel az ATV-ben félreérthetően arról beszélt, ennyibe kerül egy migráns, ráadásul biztosan nem csupán 1294-e kellene az országnak fogadni, hiszen tavaly 1,8 millióan jöttek Európába és most is tízezrek vannak úton. A bizottság tervét már tegnap, a V4-ek prágai találkozóján bírálta és elutasította a magyar, a lengyel, a cseh külügyminiszter, valamint a szlovák külügyi államtitkár. Szijjártó Péter szerint a magyar kormány nem zsarolható és csak a magyarok dönthetnek arról, kit fogadnak be az országba.
Eközben Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke tájékoztatta a házelnököt arról, hogy a Kúria zöld utat adott a kvótareferendumnak. A határozat a Magyar Közlönyben is megjelent. A kérdést - "Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?" - népszavazásra alkalmatlannak tartják a civilek. Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság, a Political Capital és a Társaság a Szabadságjogokért szerint a Kúriának nem lett volna szabad átengednie a kezdeményezést. A kérdés ugyanis alkotmányellenes, nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe és nem felel meg az egyértelműség követelményének. A népszavazás intézménye arra hivatott, hogy a választópolgárok akár a politikai elit elképzeléseivel szemben is meghatározhassák, hogy a parlament miről és milyen tartalmú törvényt alkosson. A menekültügyi kvótaszabályozás terén az Unióban képviselt magyar álláspontot viszont a kormány határozza meg, ebben az Országgyűlés álláspontja nem köti a kabinetet. A négyek arra figyelmeztettek, hogy ez a népszavazás nem szolgálhatja a népakarat kifejeződését, legfeljebb a kormány politikai céljait.
A kormány kérdése az MSZP szerint sem a menekültekről, hanem a Fidesz politikai és gazdasági elitjének bebetonozásáról szól. Tóbiás József tegnap ismét azt követelte, hogy az állami földek eladásának tilalmáról, az állami vezetők kétmillió forintos bérplafonjáról, illetve a kvótáról egyszerre tartsanak népszavazást. "Egy napon és egy lapon legyen" - fogalmazott az MSZP elnök-frakcióvezetője. Bejelentette, hogy az ellenzéki népszavazási kezdeményezésekhez már több mint százezer aláírás összegyűlt, így június 3-ig kérdésenként meg lesz a szükséges 200-200 ezer aláírás.
