Lopássegítő jogalkotás

Lopáseltitkolási záradék, vagy éppen Lex Tóth Bertalan - mindkét elnevezés illik a jövő évi költségvetést megalapozó salátatörvénybe elrejtett passzusokra, amelyekkel az állami vállalatokat lényegében kivonná a kormány az információszabadság alól. A jogi szakértők szerint egyértelműen alaptörvény-ellenes a ráadásul visszamenőleges javaslat.

Ha sikerül befolyásolni a bírósági gyakorlatot, lényegében bármit eltitkolhatnak az állami vállalatok a jövőben, hiszen a kormány kedden a jövő évi költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslatába betett egy olyan részt is, amely módosítaná a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvényt. A módosításnak az a lényege, hogy ezentúl "nem ismerhető meg" a köztulajdonban álló gazdasági társaságok egyetlen olyan adata sem, amely "piaci verseny szempontjából hátrányt, vagy aránytalan sérelmet okoz", illetve "sérti vagy veszélyezteti a köztulajdonban álló gazdasági társaság, vagy az általa irányított vállalkozás jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit."

Noha Kovács Zoltán kormányszóvivő a váratlanul és bújtatva benyújtott módosítót úgy magyarázta: csak az olyan gazdasági kérdésekre vonatkozik, amelyeket az úgynevezett postatörvény szabályozott, és a salátatörvény szerinte nem alkalmas arra, hogy átalakítsa az információszabadságról szóló törvényeket, a szakértők szerint világos, hogy a javaslat befolyásolni kívánja az adatigénylési, sőt az ilyen tárgyú perekben a bírósági gyakorlatot. Ráadásul nemcsak versenykérdésekben, amelyek állami, mondjuk monopolhelyzetben lévő vállalatoknál eleve értelmezhetetlenné teszik az üzleti érdekre való hivatkozást - mondta lapunknak Hack Péter. A jogász szerint a javaslat szűkíteni kívánja a közérdekű adatok körét, teljesen indokolatlanul, hiszen a bírósági gyakorlat eddig is következetes volt ebben - a valóban üzleti titkokat illetően. Épp ezért Hack szerint a cél az, hogy befolyásolhassák a bírósági gyakorlatot. "A javaslat arra irányul, hogy a következő két évben ne kerülhessenek nyilvánosságra a jegybanki alapítványok pénzköltéseihez hasonló ügyek, hiszen ha nem lehet hozzáférni a közérdekű adatokhoz, az állami cégek, szervek pénzköltéseihez, akkor nem látja a társadalom a maga meztelen valóságában azt, hogy a közpénz miként veszíti el ipari mértékben a közpénzjellegét" - fogalmazott.

Ligeti Miklós is abban látja a javaslat okát, hogy van mit titkolni. A Transparency International (TI) jogi igazgatója egyértelműen alkotmányellenesnek nevezte a terveket, noha ez a módosítás a bíróság előtt még vitatható adatmegtagadó indokok körét bővíti. A szándéka és a módosítás hatása is egyértelmű: megint nehezebb lesz közérdekű adatokat igényelni. "Lehetett erre számítani, miután előbb a Magyar Posta cégeinek könnyítették meg, hogy kivonják magukat az átláthatóság szabályai alól, majd a Magyar Nemzeti Banknak is hasonló felhatalmazást adtak, s ezt terjesztenék ki most valamennyi állami és önkormányzati vállalatra. Az információszabadság elleni újabb támadás pedig már a teljes állami vállalati szféra esetében kizárná a közpénzhasználat nyomon követhetőségét" - fogalmazott Ligeti. A jövőben a nyilvánosság teljes kizárásához elegendő lehet arra hivatkozni, hogy az adatok közzététele azáltal sértené az adott cég piaci érdekeit, hogy a versenytársát indokolatlan előnyhöz juttatja, amivel a jogalkotó egyértelműen az adatigénylési pereket kívánja befolyásolni, az adatkezelők kezébe újabb eszközöket adva a közérdekű információk eltitkolásához.

Lapunk már tegnap is beszámolt arról: a javaslat két csoportba sorolja a köztulajdonban álló gazdasági társaságokat: az energetikai vállalatokat kimondva is mentesíti az adatnyilvánosság követelménye alól, míg a többi állami, önkormányzati gazdasági társaságnál csak a hatását tekintve számolja fel az információszabadságot. A tervezet szerint ugyanis az állami tulajdonban álló energetikai vállalatok "döntések megalapozását szolgáló üzleti, pénzügyi, műszaki, kereskedelmi, piaci", vagyis lényegében bármilyen adata öt évig semmilyen körülmények között nem, harminc éven belül pedig csak az adott társaság mérlegelése alapján kerülhet nyilvánosságra - nemzetbiztonsági, központi pénzügyi és külügyi (!) érdekből.

Ligeti szerint a korlátozás nyilvánvalóan ellentétes az alaptörvénnyel, amely a közpénzek és a nemzeti vagyon átlátható felhasználását írja elő. Ráadásul az új szabályokat az elfogadásukkor folyamatban lévő adatkérésekre és közérdekű adatok kiadása iránt éppen zajló perekre is alkalmazni kellene. "A módosítást jegyző Nemzetgazdasági Minisztériumban úgy látszik nem olvasták az Alkotmánybíróság által a jegybanki alapítványokhoz került közpénzt azonnali hatállyal magánpénzzé nyilvánító törvényről hozott határozatot. Az Ab ugyanis a közérdekű adatok megismerésének visszaható hatályú korlátozását is alaptörvény-ellenesnek ítélte" - emlékeztetett.

Nemcsak a jogászoknál, az ellenzéknél is kiverte a biztosítékot Varga javaslata. Az Együtt azt követeli, hogy a Fidesz vonja vissza a költségvetési törvényben elbujtatott "lopáseltitkolási záradékot". A párt szerint a javaslat alkotmányellenes és felháborító, "ismét csakis arra szolgál, hogy a fideszesek annyit lophassanak, amennyi jólesik, és ezt teljes titokban tehessék meg". De alaptörvény-ellenesnek tartja a terveket az LMP is. Schiffer András társelnök-frakcióvezető szerint a kabinet az államilag szervezett rablás nyomait próbálja eltakarítani.

Ez lenne a Lex Tóth Bertalan?

Tegnap is volt bírósági tárgyalása közérdekű adatigénylési ügyben Tóth Bertalannak, az MSZP frakcióvezető-helyettesének ugyanis jelenleg 80-10 ilyen tárgyú pere van folyamatban. "Állami vállalatok és egyéb közérdekű adatokat kezelő szervek sorra tagadták és tagadják meg a - mérlegelésem szerint - kötelezően kiadandó adatok közlését" - mondta lapunknak Tóth, aki tavaly 60, idén pedig eddig már 53 esetben kényszerült pert indítani ilyen információk megszerzéséért.

Olyan ismeretekre kíván például szert tenni, mint hogy az állami földgáz-kereskedő mennyiért szerzi be a gázt, vagy az állami vállalatok milyen áron és kiknek szerveztek ki szolgáltatási feladatokat. "Erős a gyanú, hogy amint a jegybanki alapítványok esetében, úgy ezekben az ügyekben is tömegesen jutottak közpénzhez a Fidesz holdudvarába tartozó vállalkozók és magánszemélyek" - fogalmazott Tóth.