Kampány lufik és óriásplakátok nélkül

Publikálás dátuma
2016.05.07. 07:34
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere ellen is eljárás folyik FOTÓ: WWW.RMDSZ.RO
Nagyon sajátos választási kampány kezdődött tegnap Romániában. Az új szabályozás szerint a hagyományos kampánykellékek és módszerek tiltottakká váltak, ami némiképpen korlátozza a pártok mozgósító képességét. Abban is egyedi ez a megmérettetés, hogy több olyan politikus indul polgármesteri tisztségért, aki ellen bírósági eljárás vagy ügyészségi vizsgálat folyik. Ezúttal sem marad el a magyar-magyar megmérettetés. Megtörténhet, hogy Tőkés László pártjának „ez a harc lesz a végső”.

Tegnap kezdődött meg hivatalosan a román helyhatósági választás kampánya. A voksolást június 5-én rendezik meg. Ősszel parlamenti választás lesz, mindkét voksolást már az új szabályok szerint rendezik, ami gyakorlatilag forradalmasítja a folyamatot, radikálisan eltörölve szinte mindent, ami a köztudatban hagyományosan a választási kampányokhoz kötődik.

A tényleges kampány már hónapok óta dübörög, s a helyhatósági választást az őszi parlamenti megmérettetés főpróbájának tekintik a pártok. A korábbi gyakorlatból kiindulva jogosan, hiszen amelyik párt győz a helyhatóságin, annak általában az őszi parlamenti választáson is sikerül többséget szereznie.

Tiltottak a hagyományos kampánykellékek

A most elfogadott új szabályozás értelmében azonban furcsa kampány körvonalazódik Romániában. Csütörtökről péntekre virradóra, a kampány első napjára a pártok kötelesek voltak eltávolítani a közterületekről minden „politikai propaganda anyagot”, beleértve a sátrakat és bannereket. A harminc napos kampányban pedig tiltottak a hagyományos kellékek. A pártok nem állíthatnak fel kampánysátrakat, nem használhatnak fényreklámokat, óriáskivetítőket, rendezvényeiken nem ünnepelhetnek tűzijátékkal, nem osztogathatnak a továbbiakban pártlogóval ellátott gyújtókat, golyóstollakat, zászlócskákat, sálakat, sapkákat, lufikat, esernyőket, trikókat, bögréket, szatyrokat stb, nem használhatnak autóreklámokat, nem osztogathatnak élelmiszert, cigarettát vagy alkoholt. Eltűnnek az óriásplakátok is, az új törvény szerint egy közterületi választási plakát mérete nem haladhatja meg az 500X350 mm-t, vagyis maximum fél méteres lehet. A kampányrendezvényeket pedig nem lehet 400x250 mm-nél nagyobb plakátokon hirdetni. Akik megsértik az előírásokat azok tetemes, akár 50 ezer lejes (mintegy 3 millió forint) bírságra számíthatnak. Bárki jelentheti a rendőrségen, ha törvényellenes kampányanyagot észlel közterületen.

Tegnaptól tulajdonképpen csak a törvény által megszabott méretű plakátokon, brosúrákkal vagy más nyomtatott ismertetőkkel, az írott sajtóban közölt vagy az audiovizuális médiában sugárzott reklámokkal kampányolhatnak a romániai pártok.

Az ügyészség történelmet írt

Az idei romániai helyhatósági választásnak nem ez a kampányszabályozás az egyetlen furcsasága, hanem mindenekelőtt az, ahogyan a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) gyakorlatilag belenyúlt a versenybe. Április elején közölt egy összefoglalót a Mediafax román hírügynökség arról, hogy a négy éve megválasztott települési elöljárók mintegy felének gyűlt meg a baja a DNA-val: vagy már megszületett ügyükben az elmarasztaló ítélet, vagy előzetes letartóztatásban, vagy házi őrizetben vagy bírósági felügyelet alatt vannak, többek ellen kivizsgálás folyik.

Az azóta eltelt néhány héten is tovább folytatódott a DNA harca a korrupt vagy korruptnak vélt elöljárók ellen, néhány napja tartóztatták le például Nagybánya polgármesterét. Esete jól példázza a romániai állapotokat.

A jelenleg 30 napos előzetes letartóztatásban lévő Catalin Chereces ugyanis mégis indulhat az önkormányzati választásokon, mert a Máramaros megyei törvényszék helyt adott az első fokon született ítélet elleni fellebbezésnek. A nem jogerős ítéletet a Szociáldemokrata Párt (PSD) helyi szervezete támadta meg a bíróságon. Cherecest csúszópénz elfogadása közben érte állítólag tetten a vádhatóság, az elöljárót az a személy jelentette fel, akitől csúszópénzt követelt a nagybányai futballklub (FCM Nagybánya) támogatásáért cserébe. Chereches ellen ezen kívül is zajlik már egy bűnvádi eljárás, amelyben a BL-ben az elődöntőkig jutott városi női kézilabdacsapat támogatásával kapcsolatban hivatali visszaéléssel, hivatali visszaélésben való bűnrészességgel, okirathamisításban, illetve adócsalásban való bűnrészességgel vádolják.

A nagybányai eset sok általános jellemzőt hordoz magán. A DNA ugyanis nem egyszer csapott le amiatt, mert valamely város (általában erdélyi) polgármestere, helyi tanácsa a település élvonalbeli labdarúgó vagy kézilabda csapatát támogatta, az ügyészség szerint nem szabályosan. Marosvásárhely esetében a Liga 1-ben tavaly ezüstérmet szerző fociklub támogatása miatt indult eljárás Dorin Florea polgármester ellen, ugyanakkor csődeljárás a csapat ellen, amivel az európai kupákban való indulása is ellehetetlenült.

A városok fele elöljáró nélkül

A romániai nagyvárosok, megyeszékhelyek és fővárosi kerületek felének pillanatnyilag nincs hivatalban lévő polgármestere, mindnyájukat a Korrupcióellenes Ügyészség függesztette fel. Romániában 41 megyeszékhely és 7 bukaresti kerület van, a 48 városvezetőből 22 ellen folyik eljárás vagy született meg az elmarasztaló ítélet, az esetek többsége mind tavaly, 2015-ben történt. A 22-ből 11 szociáldemokrata, PSD-s, kettő Victor Pontaék volt koalíciós partnere, az UNPR politikusa volt, az RMDSZ-nek egy felfüggesztett politikusa van megyeszékhelyen, Ráduly Róbert Csíkszeredában, és eljárás folyik Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád ellen is. Mindkét székelyföldi városvezető több mandátumon keresztül töltötte be tisztségét, népszerű helyi politikusok. Az RMDSZ jelenleg is őket indítja a két városban. De hasonlóképpen járnak el a román pártok is, nem határolódnak el megvádolt politikusaiktól, általában vagy politikai hátterű boszorkányüldözést emlegetnek. Az RMDSZ etnikai indíttatást is lát a két népszerű polgármester vád alá helyezésében, meghurcoltatásában, és tiltakozik a magyarellenes intézkedések sokasodása valamint a magyarellenes hangulat fokozása ellen.

„Megpályáztatták” a jelölteket

Az idei helyhatósági választáson sem marad el a magyar-magyar megmérettetés. Tőkés László pártja, az EMNP mindenhol indít jelöltet, ahol sikerült összeszednie a kellő támogatói számot, vagy sikerült egyáltalán jelöltet szereznie. Ez ugyanis nem ment egyszerűen, az EMNP egyes településeken sajtóban elhelyezett hirdetésekkel toborzott tagokat, polgármester és tanácstag jelölteket. Látszólag nagyon demokratikusan jártak el, megnyitva a lehetőséget bármely külső érdeklődő előtt, valójában azonban nagyon komoly gondokkal küszködik a 2010-es budapesti kormányváltás után Fidesz segítségével létrehozott Tőkés-párt. Most hirdetéseikben felkérték azokat, akik még nem politizálnak, de érdekli őket a politika és önkormányzati munka, hogy keressék fel a megjelölt Demokrácia Központot, ahol „nyitott ajtókkal” fogadják az érdeklődőket. (A Demokrácia Központokat a könnyített honosítási folyamat helyi ügyintézési munkálataival bízta meg az Orbán-kormány és mint politikától illetve a Tőkés-párttól független civil központot támogatta tetemes összegekkel. A Tőkés-Orbán viszony megromlása óta támogatásuk is csökkent.)

Nehezítette az EMNP dolgát, hogy folytatódott a már legalább helyi szinten „bejáratott” politikusok kilépése a pártból, több városban maradtak alapító vezetők nélkül. Leginkább azonban a kilátástalanság nehezíti helyzetüket, ami Tőkés László kegyvesztettségéből adódik. Orbán Viktor miután éveken át először a Szász Jenő vezette Magyar Polgári Pártot (MPP) támogatta, majd Tőkést saját párthoz segítette hozzá és egészen a 2014-es Európai parlamenti választásokig támogatta minden kampányukat, látványosan kiszállt az örökösen vesztes párt mögül és immár az RMDSZ-t, ha nem is lelkesen támogatja, de nem is nehezíti életét. Tőkést ugyan még felvették a Fidesz EP-listájára, de ezzel erdélyi politikai karrierje be is fejeződött, pártja mentor és távlat nélkül maradt.

Marosvásárhely, a frontváros

Az időközben első számú nemzetstratégává előléptetett Szász Jenő egykori pártja, az MPP eltávolodott egykori vezetőjétől, gyakorlatilag kiegyezett az RMDSZ-el. Ezúttal több helyen közös listát állítanak, és az MPP támogatja az RMDSZ polgármester jelöltjeit. Egyes székelyföldi településeken azonban lesz saját jelöltjük a polgáriaknak.

A magyar-magyar szembenállás elsősorban a marosvásárhelyi polgármester választást szokta veszélyezteti. Marosvásárhely szimbolikus jelentőségű város, nem csak az 1990. márciusi véres etnikai konfliktus miatt, hanem azért is, mert itt a magyar-román népességarány majdnem fele-fele, bár egyre inkább a románság felé billen a mérleg. Így Marosvásárhely az egyetlen romániai nagyváros, ahol még magyar polgármestert tudna tisztségbe juttatni a közösség, amennyiben egységesen lépne fel. A rendszerváltás után az első két választáson még sikerült is, de azóta minden esetben a magyar ellenjelölt indulása buktatta el az RMDSZ jelöltjét, mindannyiszor néhány szavazattal.

Ezúttal a Fidesz-zsebpártok sem vállalták a marosvásárhelyi politikai ámokfutást, mert Marosvásárhelyre a teljes erdélyi magyarság figyel, egy újabb bukás a szembenállás miatt végzetes lehet bármelyik párt jövőbeli támogatottságára nézve. Az idén a függetlenként induló Soós Zoltánt támogatja mindhárom magyar formáció. Felmérések szerint azonban egyelőre az eljárás alatt álló Dorin Florea vezet Soóssal szemben, a magyarok választási kedve pedig jóval alacsonyabb, mint a román szavazóké. Az általános szavazási hajlandóság 68 százalék, a magyarok részvételi kedve 14 százalékkal a románoké alatt marad.

A biztos szavazók körében Dorin Florea támogatottsága jelenleg 38, Soós Zoltáné 33 százalékos, a többi jelölt messze leszakadva követi őket, 15 százalék még nem döntötte el, kit támogatna. A maszol.ro kolozsvári portál által megkérdezett kampányszakértők szerint a választás végeredményét a bizonytalanok mellett az fogja eldönteni, hogy a magyar közösség szavazási kedve növekszik-e vagy sem.

Szerző

Ferenc pápa: hidakat, ne falakat építsünk!

Publikálás dátuma
2016.05.07. 07:33
A „remény pápája” Angela Merkellel FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
A Vatikánban vette át tegnap Ferenc pápa az Achen városa által alapított rangos európai uniós elismerést, a Károly-díjat. A döntés még tavaly év végén megszületett, az indoklás szerint az emberséges, egységes és erős Európa melletti kiállásáért esett a választás a katolikus egyházfőre. 

Az elismerés odaítéléséről döntő bizottság indoklásában kiemelte, hogy az utóbbi hét évben bekövetkezett válságok, nehézségek és csapások "háttérbe szorították az integrációs folyamat vívmányait", ami "drámai bizalomvesztésre" vezetett, Ferenc pápa viszont a "remény és bátorítás" üzenetét helyezi szembe ezzel a folyamattal.

A díjat a hagyományosan Aachenben adják át Krisztus mennybemenetelének napján (a húsvét vasárnap utáni 40. napon, Áldozócsütörtökön), ezúttal azonban a Vatikánban került erre sor.

Az európai uniós vezető politikusok, köztük Angela Merkel német kancellár, Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, Jean-Claude Juncker az Európai Bizottság elnöke, valamint Martin Schulz az Európai Parlament elnöke már csütörtökön megérkeztek Rómába, ahol a Capitoliumi Múzeumban emlékeztek meg az 1957-es Római Szerződés jövőre esedékes hetvenedik évfordulójáról. A vendéglátó Matteo Renzi olasz miniszterelnökkel az unió jövőjéről, jelenlegi problémáiról tanácskoztak abban teremben, ahol az EU alapjait letevő római szerződést aláírták az alapító atyák.

A tegnapi díjátadón Ferenc pápa beszédében a napjainkban tapasztalható uniós széthúzást és egyes tagállamoknak a menekültválság kapcsán tanúsított magatartását bírálta. „Mi történt veled, humanizmus Európája, az emberi jogok, demokrácia és szabadság bajnoka? Mi történt veled, Európa, költők, filozófusok, művészek, zenészek és tudósok otthona? Mi történt veled, Európa, nemzetek és népek anyja, nagyszerű nők és férfiak szülője, akik életüket ajánlották, sőt feláldozták testvéreik méltóságáért?”, tette fel a kérdést. A katolikus egyházfő úgy fogalmazott, hogy manapság - sokkal inkább, mint valaha bármikor - az európaiaknak, az Európai Unió alapító atyáihoz hasonlóan, hidakat kellene építeniük és le kellene bontaniuk a falakat. Kiemelte, az európai egység egyre halványul, és azok, akik kerítések emelését tervezik, elárulják a modern Európa alapítóinak álmait.

Donald Tusk a kitüntetettet köszöntve úgy fogalmazott: „Ön a remény pápája mindannyiunk számára”.

A díjról
A Nagy Károly (Charlemagne) frank császárról elnevezett nemzetközi díjat az európai egyesítésben kiemelkedő érdemeket szerző személynek vagy intézménynek ítélik oda 1950 óta minden évben.
Tavaly Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke kapta az elismerést. A korábbi kitüntetettek között van Václav Havel néhai cseh államfő és Bill Clinton volt amerikai elnök. Magyar díjazottak is vannak. Horn Gyula külügyminiszterként 1990-ben vehette át az elismerést, Konrád György író 2001-ben.
Ferenc pápa a harmadik római katolikus egyházi személy, aki megkapja a díjat; 1989-ben a taizéi közösség alapítóját, Roger testvért tüntették ki, 2004-ben pedig rendkívüli Károly-díjat kapott II. János Pál pápa.



Szerző

Fordulat Londonban

Publikálás dátuma
2016.05.07. 07:32
Khan politikai pályája töretlenül ível felfelé FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SIMON DAWSON
Első ízben muzulmán polgármestere lesz Londonnak, miután a pakisztáni gyökerekkel rendelkező, munkáspárti Sadiq Khant választották meg városvezetőnek. Országosan a helyhatósági választáson a Munkáspárt és a konzervatívok is elmaradtak 2012-es eredményüktől.

Komoly teszt volt Jeremy Corbyn brit munkáspárti vezető számára a csütörtöki brit helyhatósági választás, hiszen ez volt az első komolyabb megmérettetése azóta, hogy tavaly szeptemberben a baloldali ellenzéki párt élére választották. Bár az exit poll súlyos vereséget vetített előre a Labour számára, a legrosszabbat végül sikerült elkerülnie, s a választás mégsem vált Corbyn Waterloojává. 2015-ös parlamenti választáshoz viszonyítva például a párt átlagosan négy százalékot javított, míg a Nagy-Britannia esetleges uniós kilépéséről szóló, június 23-i népszavazás közeledtével egyre megosztottabb konzervatívok négy százalékot rontottak. Ugyanakkor a Munkáspárt négy százalékkal rosszabb eredményt ért el, mint a legutóbbi, 2012-es helyhatósági választás során. A liberális demokraták szintén négy százalékkal erősödtek a tavalyhoz képest, igaz, 2015-ben történetük legrosszabb választási eredményét érték el.

A Munkáspárt számára komoly fegyvertény, hogy győzni tudott Londonban. Ezzel Sadiq Khan személyében a brit fővárosnak első ízben muzulmán polgármestere lesz. Különösen nagy figyelem vetült a londoni voksolásra, hiszen leköszönt Boris Johnson, aki 2008 óta állt a város élén, ám most már az országos politika köti le energiáit, s David Cameron miniszterelnöki székét szemelte ki magának.

London az országos politika szempontjából is fontos, hiszen 10 parlamenti képviselőt ad, ami több, mint ahányan Skóciát, Walest vagy Észak-Írországot képviselik. Az új londoni polgármester, Khan pakisztáni származású szülei India megosztását követően menekültek Nagy-Britanniába. Apja 25 éven át buszsofőrként kereste a mindennapi betevőt a család számára.

Sadiq Khan 1970-ben született eredetileg fogorvosnak készült, de egy tanára tanácsára választotta a jogi pályát. Döntésében jelentős szerepe volt egy sorozatnak is, az L. A. Law-nak, amit hétről hétre lenyűgözve szemlélt. A Londoni Egyetemen végezte jogi tanulmányait. Később ügyész lett. Jogi pályája során az emberi jogokat érintő ügyekben lépett fel.

A 2000-es években figyelme mindinkább a politika felé irányult. 2005-ben őt választották meg az év legtehetségesebb politikuspalántájának. Még ebben az évben a brit parlament tagja lett. Nem igazán értett egyet párttársa, Tony Blair irányvonalával. 2006 augusztusában ő is aláírta azt a levelet, amelyben bírálták a munkáspárti miniszterelnök külpolitikáját. 2010-ben újraválasztották a parlamentbe, de kisebb szavazati aránnyal, mint öt évvel korábban. Khan Ed Milibandot támogatta a Munkáspárt elnöki versengésében, s a fiatal politikus kampánymenedzsere lett. Nagy szerepe volt abban, hogy Ed felülkerekedett a nála jóval tehetségesebbnek tartott testvérével, Daviddal szemben. Khant ezért a Munkáspárt egyik legnagyobb reménységének tartották. Ugyanebben az évben a 16. helyre lépett elő a legbefolyásosabb brit politikusok listáján, amelyet a Daily Telegraph állított össze.

A 2015-ös általános választáson Khan 2842 szavazattal előzte meg konzervatív kihívóját, s még ugyanebben az évben Corbynt támogatta munkáspárti elnöknek. Khan közlekedési, majd igazságügyi miniszter volt a munkáspárti árnyékkormányban. Tavaly tavasszal jelentette be, hogy indulni kíván a londoni polgármesteri tisztségért. A munkáspártiak azzal vádolták konzervatív ellenfelét, Zac Goldsmithet, hogy muzulmánellenes kampányt folytatott.

Jól szerepelt a brit euroszkeptikus UKIP, amely különösen Walesban tarolt mintegy 14 százalékos eredménnyel. Tarolt a skót nacionalista SNP Skóciában, s bár valószínűleg koalíciós partnerre lesz utalva, első helye megkérdőjelezhetetlen. Itt a konzervatívok futottak be a második helyre, míg a Munkáspárt csak harmadik helyen végzett.

Szerző