Tegnap kezdődött meg hivatalosan a román helyhatósági választás kampánya. A voksolást június 5-én rendezik meg. Ősszel parlamenti választás lesz, mindkét voksolást már az új szabályok szerint rendezik, ami gyakorlatilag forradalmasítja a folyamatot, radikálisan eltörölve szinte mindent, ami a köztudatban hagyományosan a választási kampányokhoz kötődik.
A tényleges kampány már hónapok óta dübörög, s a helyhatósági választást az őszi parlamenti megmérettetés főpróbájának tekintik a pártok. A korábbi gyakorlatból kiindulva jogosan, hiszen amelyik párt győz a helyhatóságin, annak általában az őszi parlamenti választáson is sikerül többséget szereznie.
Tiltottak a hagyományos kampánykellékek
A most elfogadott új szabályozás értelmében azonban furcsa kampány körvonalazódik Romániában. Csütörtökről péntekre virradóra, a kampány első napjára a pártok kötelesek voltak eltávolítani a közterületekről minden „politikai propaganda anyagot”, beleértve a sátrakat és bannereket. A harminc napos kampányban pedig tiltottak a hagyományos kellékek. A pártok nem állíthatnak fel kampánysátrakat, nem használhatnak fényreklámokat, óriáskivetítőket, rendezvényeiken nem ünnepelhetnek tűzijátékkal, nem osztogathatnak a továbbiakban pártlogóval ellátott gyújtókat, golyóstollakat, zászlócskákat, sálakat, sapkákat, lufikat, esernyőket, trikókat, bögréket, szatyrokat stb, nem használhatnak autóreklámokat, nem osztogathatnak élelmiszert, cigarettát vagy alkoholt. Eltűnnek az óriásplakátok is, az új törvény szerint egy közterületi választási plakát mérete nem haladhatja meg az 500X350 mm-t, vagyis maximum fél méteres lehet. A kampányrendezvényeket pedig nem lehet 400x250 mm-nél nagyobb plakátokon hirdetni. Akik megsértik az előírásokat azok tetemes, akár 50 ezer lejes (mintegy 3 millió forint) bírságra számíthatnak. Bárki jelentheti a rendőrségen, ha törvényellenes kampányanyagot észlel közterületen.
Tegnaptól tulajdonképpen csak a törvény által megszabott méretű plakátokon, brosúrákkal vagy más nyomtatott ismertetőkkel, az írott sajtóban közölt vagy az audiovizuális médiában sugárzott reklámokkal kampányolhatnak a romániai pártok.
Az ügyészség történelmet írt
Az idei romániai helyhatósági választásnak nem ez a kampányszabályozás az egyetlen furcsasága, hanem mindenekelőtt az, ahogyan a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) gyakorlatilag belenyúlt a versenybe. Április elején közölt egy összefoglalót a Mediafax román hírügynökség arról, hogy a négy éve megválasztott települési elöljárók mintegy felének gyűlt meg a baja a DNA-val: vagy már megszületett ügyükben az elmarasztaló ítélet, vagy előzetes letartóztatásban, vagy házi őrizetben vagy bírósági felügyelet alatt vannak, többek ellen kivizsgálás folyik.
Az azóta eltelt néhány héten is tovább folytatódott a DNA harca a korrupt vagy korruptnak vélt elöljárók ellen, néhány napja tartóztatták le például Nagybánya polgármesterét. Esete jól példázza a romániai állapotokat.
A jelenleg 30 napos előzetes letartóztatásban lévő Catalin Chereces ugyanis mégis indulhat az önkormányzati választásokon, mert a Máramaros megyei törvényszék helyt adott az első fokon született ítélet elleni fellebbezésnek. A nem jogerős ítéletet a Szociáldemokrata Párt (PSD) helyi szervezete támadta meg a bíróságon. Cherecest csúszópénz elfogadása közben érte állítólag tetten a vádhatóság, az elöljárót az a személy jelentette fel, akitől csúszópénzt követelt a nagybányai futballklub (FCM Nagybánya) támogatásáért cserébe. Chereches ellen ezen kívül is zajlik már egy bűnvádi eljárás, amelyben a BL-ben az elődöntőkig jutott városi női kézilabdacsapat támogatásával kapcsolatban hivatali visszaéléssel, hivatali visszaélésben való bűnrészességgel, okirathamisításban, illetve adócsalásban való bűnrészességgel vádolják.
A nagybányai eset sok általános jellemzőt hordoz magán. A DNA ugyanis nem egyszer csapott le amiatt, mert valamely város (általában erdélyi) polgármestere, helyi tanácsa a település élvonalbeli labdarúgó vagy kézilabda csapatát támogatta, az ügyészség szerint nem szabályosan. Marosvásárhely esetében a Liga 1-ben tavaly ezüstérmet szerző fociklub támogatása miatt indult eljárás Dorin Florea polgármester ellen, ugyanakkor csődeljárás a csapat ellen, amivel az európai kupákban való indulása is ellehetetlenült.
A városok fele elöljáró nélkül
A romániai nagyvárosok, megyeszékhelyek és fővárosi kerületek felének pillanatnyilag nincs hivatalban lévő polgármestere, mindnyájukat a Korrupcióellenes Ügyészség függesztette fel. Romániában 41 megyeszékhely és 7 bukaresti kerület van, a 48 városvezetőből 22 ellen folyik eljárás vagy született meg az elmarasztaló ítélet, az esetek többsége mind tavaly, 2015-ben történt. A 22-ből 11 szociáldemokrata, PSD-s, kettő Victor Pontaék volt koalíciós partnere, az UNPR politikusa volt, az RMDSZ-nek egy felfüggesztett politikusa van megyeszékhelyen, Ráduly Róbert Csíkszeredában, és eljárás folyik Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád ellen is. Mindkét székelyföldi városvezető több mandátumon keresztül töltötte be tisztségét, népszerű helyi politikusok. Az RMDSZ jelenleg is őket indítja a két városban. De hasonlóképpen járnak el a román pártok is, nem határolódnak el megvádolt politikusaiktól, általában vagy politikai hátterű boszorkányüldözést emlegetnek. Az RMDSZ etnikai indíttatást is lát a két népszerű polgármester vád alá helyezésében, meghurcoltatásában, és tiltakozik a magyarellenes intézkedések sokasodása valamint a magyarellenes hangulat fokozása ellen.
„Megpályáztatták” a jelölteket
Az idei helyhatósági választáson sem marad el a magyar-magyar megmérettetés. Tőkés László pártja, az EMNP mindenhol indít jelöltet, ahol sikerült összeszednie a kellő támogatói számot, vagy sikerült egyáltalán jelöltet szereznie. Ez ugyanis nem ment egyszerűen, az EMNP egyes településeken sajtóban elhelyezett hirdetésekkel toborzott tagokat, polgármester és tanácstag jelölteket. Látszólag nagyon demokratikusan jártak el, megnyitva a lehetőséget bármely külső érdeklődő előtt, valójában azonban nagyon komoly gondokkal küszködik a 2010-es budapesti kormányváltás után Fidesz segítségével létrehozott Tőkés-párt. Most hirdetéseikben felkérték azokat, akik még nem politizálnak, de érdekli őket a politika és önkormányzati munka, hogy keressék fel a megjelölt Demokrácia Központot, ahol „nyitott ajtókkal” fogadják az érdeklődőket. (A Demokrácia Központokat a könnyített honosítási folyamat helyi ügyintézési munkálataival bízta meg az Orbán-kormány és mint politikától illetve a Tőkés-párttól független civil központot támogatta tetemes összegekkel. A Tőkés-Orbán viszony megromlása óta támogatásuk is csökkent.)
Nehezítette az EMNP dolgát, hogy folytatódott a már legalább helyi szinten „bejáratott” politikusok kilépése a pártból, több városban maradtak alapító vezetők nélkül. Leginkább azonban a kilátástalanság nehezíti helyzetüket, ami Tőkés László kegyvesztettségéből adódik. Orbán Viktor miután éveken át először a Szász Jenő vezette Magyar Polgári Pártot (MPP) támogatta, majd Tőkést saját párthoz segítette hozzá és egészen a 2014-es Európai parlamenti választásokig támogatta minden kampányukat, látványosan kiszállt az örökösen vesztes párt mögül és immár az RMDSZ-t, ha nem is lelkesen támogatja, de nem is nehezíti életét. Tőkést ugyan még felvették a Fidesz EP-listájára, de ezzel erdélyi politikai karrierje be is fejeződött, pártja mentor és távlat nélkül maradt.
Marosvásárhely, a frontváros
Az időközben első számú nemzetstratégává előléptetett Szász Jenő egykori pártja, az MPP eltávolodott egykori vezetőjétől, gyakorlatilag kiegyezett az RMDSZ-el. Ezúttal több helyen közös listát állítanak, és az MPP támogatja az RMDSZ polgármester jelöltjeit. Egyes székelyföldi településeken azonban lesz saját jelöltjük a polgáriaknak.
A magyar-magyar szembenállás elsősorban a marosvásárhelyi polgármester választást szokta veszélyezteti. Marosvásárhely szimbolikus jelentőségű város, nem csak az 1990. márciusi véres etnikai konfliktus miatt, hanem azért is, mert itt a magyar-román népességarány majdnem fele-fele, bár egyre inkább a románság felé billen a mérleg. Így Marosvásárhely az egyetlen romániai nagyváros, ahol még magyar polgármestert tudna tisztségbe juttatni a közösség, amennyiben egységesen lépne fel. A rendszerváltás után az első két választáson még sikerült is, de azóta minden esetben a magyar ellenjelölt indulása buktatta el az RMDSZ jelöltjét, mindannyiszor néhány szavazattal.
Ezúttal a Fidesz-zsebpártok sem vállalták a marosvásárhelyi politikai ámokfutást, mert Marosvásárhelyre a teljes erdélyi magyarság figyel, egy újabb bukás a szembenállás miatt végzetes lehet bármelyik párt jövőbeli támogatottságára nézve. Az idén a függetlenként induló Soós Zoltánt támogatja mindhárom magyar formáció. Felmérések szerint azonban egyelőre az eljárás alatt álló Dorin Florea vezet Soóssal szemben, a magyarok választási kedve pedig jóval alacsonyabb, mint a román szavazóké. Az általános szavazási hajlandóság 68 százalék, a magyarok részvételi kedve 14 százalékkal a románoké alatt marad.
A biztos szavazók körében Dorin Florea támogatottsága jelenleg 38, Soós Zoltáné 33 százalékos, a többi jelölt messze leszakadva követi őket, 15 százalék még nem döntötte el, kit támogatna. A maszol.ro kolozsvári portál által megkérdezett kampányszakértők szerint a választás végeredményét a bizonytalanok mellett az fogja eldönteni, hogy a magyar közösség szavazási kedve növekszik-e vagy sem.
