A kaptárelhagyásokért is a Gyurcsány a felelős, mert annak idején egy értekezleten az mondta, "hogy el lehet innen menni". Nem a méhekre gondolt, pláne nem arra az 500 ezer magyar emberre, akik azóta elmentek külföldre, mert itthon nem találnak se munkát, sem jövőt...
Éppen úgy tettek, mint azok a méhek, amelyek nem találnak vissza a kasukba. A kaptárelhagyás világjelenséggé nőtte ki magát. A méhész kutatók persze nem említik Gyurcsány nevét, sok tényezőnek tulajdonítják a méhek pusztulását, köztük a rovarirtó szereknek, parazitáknak és a ragadozóknak, például a varróatkának (vámpirakta), amelyek miatt sok faj a kihalás szélére sodródott. Kínában, Szecsuán tartományban, már a méhek helyett kézzel porozzák be a virágokat. Munkások kis hadseregei indulnak útra reggelente (elsősorban nők) fáról fára járnak, hosszú botokra erősített ecsetekkel, hogy ellássák a "keritőnő" szerepét s megtermékenyítsék a virágokat. A módszer egyike azoknak, amelyet sok farmer is alkalmaz - nem csak Kínában a világon mindenhol -, miközben a beporzó rovarok populációja folyamatosan hanyatlik.
Nálunk is nemsokára meg kell szervezni a beporzó munkacsoportokat, itt lehet óriási szerepe a "klasszikus" Békemenetnek. Nem baj, ha a lengyelek is jönnek, csak ne Brüsszel ellen hadakozzanak, mert onnan jön a pénz, inkább hozzanak ecseteket. És csápoljanak azért is, hogy Budapest zöld övezete megmaradjon. A fagyilkosok a Római parton 150 fát vágnak ki az Orczy parkban 145-öt, kérdés, hogy a Városliget 6500 fájából mennyi menekül meg.
De visszatérve a méhekre. Néhol annyira legyengülnek már a virágok nélkül, hogy nem képesek visszatérni a kaptárba, olyan mintha kábítószereznének. Ha így van, álljon készenlétben Zacher Gábor toxikológus is: injekciót minden méhnek! A stressz tényezők között említik a hozzáértők azt is, a mezőgazdaság nagyon sok növényvédő szert használ, amelyek idegméregként hatnak a méhekre, vagy kárhoztatják a nagy földterületeket elfoglaló monokultúrás termesztési módot, az ugyanis úgy hat a rovarokra, mint az egyoldalú táplálkozás az emberre: vérszegénnyé teszi őket. Ezért volt bűn megszüntetni a kishantosi gazdaságot, amely 452 hektáron 21 éve biogazdálkodást folytatott. Oda jártak a méhek wellnessbe!
Csak vigyázzanak a magyar porzó-önkéntesek, nehogy próbálkozzanak melldöngetően: "majd én elintézem...", Isten őrizzen, hogy egy-két méh hasonlítson a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökére, vagy a rezsibiztosra, esetleg a bőbeszédű szóvivőre, vagy a MNB bankárjára. Az utóbbi kétségbe eshet azon, hogy ha eltűnik Magyarországról a méz, akkor mivel kenheti be a madzagot, amit elhúz a devizahitelesek orra előtt. Az önkéntesek csak porzóecsettel dolgozzanak, s ne irigykedjenek a méhekre, főleg a nászrepülést felejtsék el. A fiatal királynő 8 napos korában végzi a nászrepülést, a levegőben magasan 10 herével párzik, ezek a királynő feromonjára ("viselkedés-hormon") gyűlnek össze (a Rákóczi téren másképp neveznénk őt). A nász a herék számára végzetes, mert a nemző szervük a párzást követően leszakad. Egy jó királynő a tavaszi hónapokban ezer-kétezer petét rak le naponta. Ha nincs kaptárelhagyás, akkor a méhek a "demográfiai" problémája megoldódik, gyorsan sokasodnak. De ehhez rengeteg virágmagot kell elültetnünk erdőn-mezőn.
