A Magyar Orvosi Kamara (MOK) a leghatározottabban visszautasítja az egészségügyi államtitkárság hétfőn közigazgatási egyeztetésre a többi tárcának megküldött javaslatát, hogy a háziorvosok 2016-ra ígért plusztámogatása csak azoknak járjon, akik betegeik 2 százalékát, havonta átlagosan 30 beteget, tetőtől talpig megvizsgálnak és róluk új „törzskartonokat” töltenek ki.
A köztestület elnöke a felháborodástól elfúló hangon emlékeztette az újságírókat arra, hogy amikor tavaly ősszel Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár először felvetette ezt a feltételt, látszólag sikerült őt meggyőzniük, hogy a kormány 2014-ben elkötelezte magát az alapellátás fejlesztése mellett, ennek részeként pedig évente 10 milliárdos többletpénzt ígért a háziorvosi praxisok súlyos pénzügyi hátrányának ledolgozására. Akkor úgy tűnt, az ágazat vezetője belátta, hogy az egyébként is túlterhelt orvosok nem tudnak többletfeladatokat vállalni.
Éger István több helyen is örömmel közölte, hogy nem lesz pluszmunka, erről megállapodtak az államtitkárral. Így most érthetően felháborodott, hiszen nemcsak Ónodi szavahihetősége kérdőjeleződik meg, hanem az övé is. Elmondása szerint azonnal megkereste az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) vezetőit, de az egészségügy államtitkárt most nem sikerült megpuhítania, viszont a külföldön tartózkodó Balog Zoltán engedékenyebbnek mutatkozott.
A MOK elnöke emlékeztetett rá, hogy már így is lefaragták a praxisoknak ígért keretet, mert abból 2-2 milliárdot utólag odaadtak az alapellátó fogorvosoknak és védőnőknek. Ebbe a kamara is beleegyezett, hisz ezek a területek is le vannak maradva, de most senki nem tudja, hová lett 100 millió forint, mert a javaslat csak 5,9 milliárdról szól. Valójában januártól fizetnie kellene az államnak a kiegészítő pénzeket, de még most se tudja senki, mikortól utalnak. Ráadásul semmilyen egyeztetés nem volt az új elosztási tervekről – dühöngött Éger István, hozzátéve, hogy a havi 75 ezer forintnak csak harmadához juthatna hozzá minden háziorvos többletmunka nélkül, a fent említett plusz vizsgálatokért járna 50 ezer forint.
Ilyen körülmények között érthetőnek nevezte, hogy már 300 fölött van a tartósan betöltetlen körzetek száma az országban és a helyzet egyre romlik. A háziorvosok körében szerinte máris óriási a felháborodás, mert megint átverte őket a kormány, pedig az alapellátók finanszírozása még mindig nagyon alacsony, az orvos sem magának, sem asszisztensének nem tud tisztességes bért fizetni. Éger István úgy látja, amíg ezt az alapkérdést nem sikerül rendezni, addig csak álmodozni lehet a praxisközösségek létrehozásáról és új, az orvosok munkáját segítő alkalmazottak felvételéről, bármilyen terveket szövöget is az államtitkárság.
Nemcsak erről a kérdésről, hanem az egészségügyi háttérintézmények jövőjéről sem egyeztetett a szakmával senki – sorolta tovább a kifogásokat a kamarai vezető. Éger megismételte, a testület más szakmai szervezetekkel együtt továbbra is tiltakozik az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) tervezett megszüntetése ellen. A lépés hasznot nem hoz, kárt annál inkább okoz – közölte a MOK elnöke, aki szerint a szervezet felszámolása nem szolgálja az olcsóbb állam megteremtését és a bürokráciacsökkentést, de helyrehozhatatlan, hosszú távon folyamatosan kárt okozó következményekkel jár.
A Népszava érdeklődésére hozzátette ugyanakkor, hogy ők sem kapnak több információt az átszervezésekről, mint a közvélemény, így aztán feltette a kérdést: „hogyan legyenek konstruktív partnerei a kormányzatnak, ha sorsdöntő kérdésekben a szakmát meg sem kérdezik?” Meglátása szerint az egészségügy totális államosítása valójában azt készíti elő, hogy az ellátást privatizálni lehessen, és ebbe ne lehessen beleszólása senkinek és semmilyen intézménynek.
Éger István azt is felháborítónak tartja, hogy az államtitkárság hétfő este mondta le a keddre tervezett újabb bértárgyalási fordulót, lapunk kérdésére pedig, igaz-e az államtitkár múlt heti bejelentése a közeli megállapodásról, mindössze annyit felelt, még azt sem árulta el nekik a kormány, hogy mekkora összeg áll rendelkezésre az idei évre tervezett emelésekre. Az érdekvédők és szakmai szervezetek sorolják a létszámokat és bérigényeket, de szerinte érdemi válasz eddig nem hangzott el a másik oldalon.