Nyomoznak Várhegyi szerződése miatt

Nyomozást indított egy MTVA-szerződés ügyében a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) korrupció elleni főosztályán működő "csúcstechnológiai bűnözés elleni főosztálya" - írja a Direkt36, amelynek cikke nyomán indult a vizsgálat.

Megírtuk, a közmédia 2014-ben 120 millió forintért vásárolt 110 domainnevet és weboldalt egy Fidesz-közeli üzletemberhez, Várhegyi Attilához kötődő vállalkozástól, a Magyar Híradó Kft.-től. A 110 weboldal között sem technikailag, sem tartalmilag nincs nagy különbség, többnyire ingyenesen hozzáférhető MTI-hírek szerepelnek rajtuk.

Hasonló domainneveket és weboldalakat sokkal olcsóbban is lehetett volna szerezni, ez pedig a rendőrség szerint felveti a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúját, egyelőre ismeretlen tettes ellen nyomoznak. A feljelentést Szigetvári Viktor, az Együtt politikusa tette. Várhegyi egykoron Szolnok fideszes polgármestere, és a Fidesz választmányi elnöke volt, de 2002 után formálisan távozott a párt környékéről, miután 2002 végén folytatólagos elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt egyszer már elítélték.

Eközben kiderült, a közmédia 2022 munkavállaló átlagbére az év első három hónapjában bruttó 439 ezer forint volt. A Világgazdaságnak kiadott összegzés szerint 2016 első negyedévében 3 milliárd volt a bérköltség, s 200 millió forint értékben fizettek cafeteriát. Vaszily Miklós megbízott vezérigazgató bére nem változott. Havonta kétmilliót keres, mellé autót, korlátlan mobiltelefon-használatot kap, és évente legfeljebb öthavi prémium jár neki.

Szerző

Tovább faragnák a "gránitszilárdságú" alaptörvényt

Ismét nekifut a kormány a "gránitszilárdságú" alaptörvény módosításának. A tervezetről, amely új tényállásként bevezetné a terrorveszély-helyzetet, tegnap kezdett vitázni a Ház. Bár a javaslat sokat változott január óta, egyáltalán nem biztos, hogy megkapja a kétharmados támogatást. A szocialisták korábban bejelentették, a kizárólag Orbán Viktor hatalmát szolgáló változtatáshoz nem partnerek, de a többi ellenzéki párt is tart a paragrafusokba kódolt visszaélésektől.

Magyarország alaptörvényének hatodik módosítása olyan új helyzetre kíván választ adni, ami korábban ismeretlen veszély volt. A fideszes Gulyás Gergely tegnap ezzel a mondattal ajánlotta képviselőtársai figyelmébe a kormány számára presztizskérdésévé lett alkotmánymódosítást. Az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke a polgárok biztonságát féltve arról beszélt, hogy a migrációs válság a terrorfenyegetettséget drámai módon megnövelte, ezért kell támogatni a változtatást. Fontos, hogy terrorveszélyhelyzet esetén alapjogokat is korlátozhasson a kabinet, az intézkedésekről viszont a parlament szakbizottságait és a köztársasági elnököt folyamatosan tájékoztatnák. Gulyás azzal érvelt, hogy a felhatalmazás, érdemi visszaélésre nem ad lehetőséget.

Schiffer András szerint az alaptörvényben már most is szereplő, különleges jogrendi tényállások terrorveszélyhelyzet kezelésére is alkalmassá tehetők, ezért szeretné, ha megindokolnák, mi szükség van a módosításra. Ráadásul parlament előtt van a Belügyminisztérium javaslatcsomagja is. Az LMP társelnök-frakcióvezetője azt sem fogadja el, hogy a javaslat értelmében a kormány 15 napon át módosíthatna egyebek mellett sarkalatos törvényeket és a rendkívüli állapotot kétharmados támogatás mellett meghosszabbíthatná. Schiffer ez utóbbit négyötödös parlamenti támogatáshoz kötné. Arra figyelmeztetett, a menekültválságot nem használhatja propagandacélokra a kormány.

Orbán Viktorék már eljátszották a bizalmat azzal, hogy nem magyarázták meg, mi alapján rendeltek el bevándorlás okozta válsághelyzetet az egész országban. Erről a DK-s Vadai Ágnes beszélt az előterjesztés tegnapi vitájában. A korábbi honvédelmi államtitkár szerint a kormány rendre olyan feladatokra használja a honvédséget, amelyre nem tehetné, például kerítést sem építtethetnek katonákkal. A kabinet olyan felhatalmazásokat kér, amelyekkel később visszaélhet, amire már volt példa. Ezt már a Liberális Fodor Gábor állította tegnap. A jobbikos Mirkóczki Ádám is óvott attól, hogy "a politikai terrorizmus jegyében" visszaéljen a különleges jogrend adta lehetőségeivel a kormány.

A szocialisták korábban világossá tették, miután a "gránitszilárdságú" alaptörvény tervezett hatodik módosítása nem az emberek biztonságáról, csupán a Fidesz hatalmáról szól, a vitában sem vesznek részt. Harangozó Tamás korábban lapunknak a javaslatot megelőző ötpárti egyeztetéseket bohózatnak minősítette és közölte, nem véletlen, hogy a terrorveszélyhelyzet fogalmát az alaptörvényben rögzíteni akaró tervezetet egyéni képviselői indítványként nyújtották be a háznak, ami nonszensz.

Fontos ügyekben engedett a módosítás kapcsán az ellenzéknek a kabinet. A benyújtott javaslatban például két hónap helyett a kormány csupán két hétig kaphatna rendkívüli felhatalmazást, ami viszont az eredeti elképzelésekkel ellentétben nem jelent teljhatalmat, a terrorveszély-helyzetet pedig kétharmados többséggel az Országgyűlés hirdethetné ki. Az Amnesty International is azt kéri a parlamenttől, utasítsák el a politikai elégedetlenkedések és nyilvános tiltakozások elhallgattatására alkalmas tervezetet.

Tegnap egyebek mellett a menedékkérők és oltalmazottak szociális juttatásait is csökkentette a Ház. Eddig ugyanis ők a magyar állampolgárokat megillető szociális juttatásoknál magasabb összegű, magyarországi beilleszkedésüket segítő célzó támogatást kaphattak. Ez június 1-től megváltozik. A módosítás szerint a menekültek, illetve az oltalmazottak elismerésüket követően a jelenlegi két hónap helyett csak egy hónapig tartózkodhatnak valamelyik befogadó állomáson. A letelepedési kötvény vásárlók viszont a jelenleginél jóval egyszerűbben kaphatnak tartózkodási engedélyt, az eljárás ideje pedig 70 napról 30 napra csökken.

Szerző

Megint átverték a doktorokat

Publikálás dátuma
2016.05.11. 07:00
Az OEP megszüntetése hasznot nem hoz, kárt annál inkább okoz FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Az egészségügyi államtitkár korábbi szóbeli ígérete ellenére a humántárca mégis vizsgálatok elvégzéséhez és új dokumentumok kitöltéséhez köti a praxisoknak ígért idei támogatás utalását. A szakma nemcsak emiatt háborodott fel, a Magyar Orvosi Kamara az egészségbiztosító és más háttérintézmények felszámolása ellen is tiltakozik. Elnökük, Éger István szerint a bértárgyalásokon sem jutottak előbbre, a kormány még azt sem mondta meg, idén mennyit szán a béremelések elindítására.

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) a leghatározottabban visszautasítja az egészségügyi államtitkárság hétfőn közigazgatási egyeztetésre a többi tárcának megküldött javaslatát, hogy a háziorvosok 2016-ra ígért plusztámogatása csak azoknak járjon, akik betegeik 2 százalékát, havonta átlagosan 30 beteget, tetőtől talpig megvizsgálnak és róluk új „törzskartonokat” töltenek ki.

A köztestület elnöke a felháborodástól elfúló hangon emlékeztette az újságírókat arra, hogy amikor tavaly ősszel Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár először felvetette ezt a feltételt, látszólag sikerült őt meggyőzniük, hogy a kormány 2014-ben elkötelezte magát az alapellátás fejlesztése mellett, ennek részeként pedig évente 10 milliárdos többletpénzt ígért a háziorvosi praxisok súlyos pénzügyi hátrányának ledolgozására. Akkor úgy tűnt, az ágazat vezetője belátta, hogy az egyébként is túlterhelt orvosok nem tudnak többletfeladatokat vállalni.

Éger István több helyen is örömmel közölte, hogy nem lesz pluszmunka, erről megállapodtak az államtitkárral. Így most érthetően felháborodott, hiszen nemcsak Ónodi szavahihetősége kérdőjeleződik meg, hanem az övé is. Elmondása szerint azonnal megkereste az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) vezetőit, de az egészségügy államtitkárt most nem sikerült megpuhítania, viszont a külföldön tartózkodó Balog Zoltán engedékenyebbnek mutatkozott.

A MOK elnöke emlékeztetett rá, hogy már így is lefaragták a praxisoknak ígért keretet, mert abból 2-2 milliárdot utólag odaadtak az alapellátó fogorvosoknak és védőnőknek. Ebbe a kamara is beleegyezett, hisz ezek a területek is le vannak maradva, de most senki nem tudja, hová lett 100 millió forint, mert a javaslat csak 5,9 milliárdról szól. Valójában januártól fizetnie kellene az államnak a kiegészítő pénzeket, de még most se tudja senki, mikortól utalnak. Ráadásul semmilyen egyeztetés nem volt az új elosztási tervekről – dühöngött Éger István, hozzátéve, hogy a havi 75 ezer forintnak csak harmadához juthatna hozzá minden háziorvos többletmunka nélkül, a fent említett plusz vizsgálatokért járna 50 ezer forint.

Ilyen körülmények között érthetőnek nevezte, hogy már 300 fölött van a tartósan betöltetlen körzetek száma az országban és a helyzet egyre romlik. A háziorvosok körében szerinte máris óriási a felháborodás, mert megint átverte őket a kormány, pedig az alapellátók finanszírozása még mindig nagyon alacsony, az orvos sem magának, sem asszisztensének nem tud tisztességes bért fizetni. Éger István úgy látja, amíg ezt az alapkérdést nem sikerül rendezni, addig csak álmodozni lehet a praxisközösségek létrehozásáról és új, az orvosok munkáját segítő alkalmazottak felvételéről, bármilyen terveket szövöget is az államtitkárság.

Nemcsak erről a kérdésről, hanem az egészségügyi háttérintézmények jövőjéről sem egyeztetett a szakmával senki – sorolta tovább a kifogásokat a kamarai vezető. Éger megismételte, a testület más szakmai szervezetekkel együtt továbbra is tiltakozik az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) tervezett megszüntetése ellen. A lépés hasznot nem hoz, kárt annál inkább okoz – közölte a MOK elnöke, aki szerint a szervezet felszámolása nem szolgálja az olcsóbb állam megteremtését és a bürokráciacsökkentést, de helyrehozhatatlan, hosszú távon folyamatosan kárt okozó következményekkel jár.

A Népszava érdeklődésére hozzátette ugyanakkor, hogy ők sem kapnak több információt az átszervezésekről, mint a közvélemény, így aztán feltette a kérdést: „hogyan legyenek konstruktív partnerei a kormányzatnak, ha sorsdöntő kérdésekben a szakmát meg sem kérdezik?” Meglátása szerint az egészségügy totális államosítása valójában azt készíti elő, hogy az ellátást privatizálni lehessen, és ebbe ne lehessen beleszólása senkinek és semmilyen intézménynek.

Éger István azt is felháborítónak tartja, hogy az államtitkárság hétfő este mondta le a keddre tervezett újabb bértárgyalási fordulót, lapunk kérdésére pedig, igaz-e az államtitkár múlt heti bejelentése a közeli megállapodásról, mindössze annyit felelt, még azt sem árulta el nekik a kormány, hogy mekkora összeg áll rendelkezésre az idei évre tervezett emelésekre. Az érdekvédők és szakmai szervezetek sorolják a létszámokat és bérigényeket, de szerinte érdemi válasz eddig nem hangzott el a másik oldalon.