Toroczkai László a Rendszervágás elnevezésű csoport által szervezett demonstráció alatt mintegy száz ember élén behatolt a Bank Center Szabadság téri épületébe, ahol a IMF magyarországi missziója is működött. Arra próbált kényszeríteni két biztonsági őrt, hívják oda az IMF valamelyik vezető beosztású munkatársát, hogy átadhassa petícióját, mert ellenkező esetben - ahogy arra a vádlott utalt - megismétlődhetnek a tévészékház 2006-os ostrománál történtek. Az aulában ezalatt ismeretlenek több petárdát robbantottak. (Toroczkai László 2006 szeptemberében a tévészékháznál követelte petíció beolvasását, ám az MTV vezetői nem engedtek. Ezután a tömeg összecsapott a rendőrökkel, jelentős kárt okozva megostromolta az épületet és közben több tucatnyian megsérültek.)
Kedden az ügyész vádbeszédében elmondta: Toroczkai László fellépése, a székházostromra utalás egyértelmű fenyegetés volt a biztonsági őrök számára, akik a szakmai szabályoknak megfelelően "húzták az időt" addig, amíg a rendőrök ki nem érkeztek a helyszínre. Ha az őrök engedelmeskednek a vádlottnak, az állásukkal játszanak. Az eljárás adatai szerint a vádbeli események néhány perc alatt zajlottak le, mikor megérkeztek a szirénázó rendőrautók, a demonstrálók elhagyták a Bank Centert.
Az ügyész kifejtette: a történtek azért minősülnek pusztán kényszerítésnek, mert nem sikerült bizonyítani a kapcsolatot a petárdázók és a vádlott között. A kényszerítés sértettjei a biztonsági őrök, a cselekmény pedig a vádlottól függetlenül szakadt félbe, ezért csak kísérlet. Az ügyész felfüggesztett szabadságvesztést kért, az ügyvéd ugyanakkor bűncselekmény hiányában felmentést indítványozott.
A védőbeszéd szerint a vádlott a székházostromra utalást nem fenyegetésnek, hanem figyelmeztetésnek szánta. Csak azt kérte a biztonsági őröktől, ami a munkaköri kötelességük: értesítsenek bizonyos személyeket. Jelentős érdeksérelem senkit nem ért és a vádlott egyébként is önként abbahagyta cselekményét.
Toroczkai László az utolsó szó jogán hangsúlyozta, hogy bűncselekményt nem követett el, csak alapvető demokratikus jogaival élt, illetve aggodalmait árulta el a biztonsági őröknek. Senkit nem akart bántani, a rendőrökkel nem került konfliktusba, és a maga kérte meg a tömeget, hogy vonuljon el. A vádlott szóvá tette, hogy a nyomozóhatóság korábban megszüntette az eljárást, amely csak az ügyészség miatt folytatódott. Az ügyészség fellépését "izzadságszagúnak" minősítette, és azt mondta: koncepciós ügyről van szó.
A bíró szerint a történtek egyik lényeges momentuma, hogy miként került a tömeg a Bank Centerbe. Mivel a vádlott vezette az embereket, a tömeg az ő eszköze volt fenyegetésének nyomatékosításakor. Kiemelte, a fenyegetés alkalmas volt arra, hogy az őrökben félelmet keltsen, és mindenképpen jogellenes volt, hiszen rendbontást helyezett kilátásba. Az önkéntes elállás a bíró szerint fel sem merülhet, hisz a rendőrök kiérkezése szakította félbe az eseményeket.
Mivel a vádlottat a 2009-es melegfelvonulással kapcsolatban gyülekezési szabadság megsértésének előkészülete miatt 2011-ben két év próbára bocsátották, és ez idő alatt követte el az újabb bűncselekményt, a pénzbüntetést indokoltnak látta a bíróság.
Az ügyész felfüggesztett szabadságvesztés kiszabásáért, a vádlott és védője felmentéséért fellebbezett.