G.M.;
Franciaország;tüntetések;szükségállapot;labdarúgó Európa-bajnokság;munkajogi törvény;
2016-05-12 07:33:00
A 348 fős felsőház nagy többséggel, 309 igen szavazattal hagyta jóvá a vitatott javaslatot, számolt be a voksolásról a Le Figaro. Franciaországban a tavaly novemberi, 130 áldozatot követelő összehangolt terrortámadás után vezették be a szükségállapotot.
Ugyanakkor kockázatosat döntött Manuel Valls szocialista kormánya a hónapok óta nagy tüntetéseket kiváltó munkajogi törvény kapcsán. Miután egyértelművé vált, hogy a vitatott szabályozás nem kapná meg a szükséges többséget a baloldali többségű szenátusban, mivel több kormánypárti politikus sem támogatná azt, a kabinet úgy döntött, hogy felelősségvállalással, rendeletben hirdeti ki a törvényt. Valls érvelése szerint a vitatott szabályozás jó, növeli a foglalkoztatottságot, nagyobb rugalmasságot és reakciókészséget biztosít, aminek köszönhetően majd a kisvállalkozók könnyebben tudnak új embereket alkalmazni.
Csakhogy épp ezt a „rugalmasságot” kifogásolják a jelenlegi és jövőbeli munkavállalók. A szakszervezetek tiltakozásához kezdettől csatlakoztak a diákok is. Március óta hatalmas, időnként erőszakba torkoló tüntetések vannak Franciaországban. Kedden este, a kormányzati felelősségvállalás hírére újra utcára vonultak, főképp a diákok. Az éjszaka folyamán több városban összecsapások voltak a biztonsági erők és a tüntetők között. Párizsban Francois Hollande államfő lemondását követelték a fiatalok, a rendőrség gumilövedékekkel oszlatta fel a demonstrációt. Erőszakba torkolt a megmozdulás Grenobleban, Montpellierben és Toulouseban is, ahol könnygázt vetettek be a biztonságiak, Toulouseban két fiatal tüntető megsérült. Mára is újabb demonstrációt hirdettek meg.
Az utcai megmozdulások és a parlamenti elutasítottság ellenére, legalábbis a francia elemzők szerint, a törvény rendeleti úton hatályba fog lépni. A francia alkotmány szerint a parlament megkerüléséhez a miniszterek többségének szavazata kell, ami nyilván megvan, hiszen a kormányfő ellenkező esetben nem nyúlt volna ehhez a nem szokványos lehetőséghez. A rendelet hatályba lépéséhez ugyanakkor az is szükséges, hogy 24 órán belül egy bizalmatlansági szavazás ne buktassa meg a kormányt. Bár az új munkajogi szabályozást a szocialista parlamenti többség sem támogatja, azt elképzelhetetlennek tartják az elemzők, hogy bizalmatlansági indítvánnyal megbuktassák a Valls-kabinetet.
A parlamentben kisebbségben lévő jobboldal tegnap azonnal benyújtotta a bizalmatlansági indítványt. Támogatják őket a radikális baloldaliak és a kommunisták. Szüksége van azonban még 40 voksra, a munkajogi reformot különben ellenző szocialisták tegnap este tanácskoztak arról, hogy milyen álláspontra helyezkedjenek, megbuktassák-e saját kormányukat vagy sem. A bizalmatlansági indítványról ma szavaz a francia parlament.