Merészet húzott Párizs

Július végéig, a labdarúgó Európa-bajnokság végéig hatályban marad a szükségállapot Franciaországban, annak ellenére, hogy a rendelkezés sok ellenérzést, sőt tüntetést is kiváltott országszerte. Erről a szenátus hozott döntést kedden este.

A 348 fős felsőház nagy többséggel, 309 igen szavazattal hagyta jóvá a vitatott javaslatot, számolt be a voksolásról a Le Figaro. Franciaországban a tavaly novemberi, 130 áldozatot követelő összehangolt terrortámadás után vezették be a szükségállapotot.

Ugyanakkor kockázatosat döntött Manuel Valls szocialista kormánya a hónapok óta nagy tüntetéseket kiváltó munkajogi törvény kapcsán. Miután egyértelművé vált, hogy a vitatott szabályozás nem kapná meg a szükséges többséget a baloldali többségű szenátusban, mivel több kormánypárti politikus sem támogatná azt, a kabinet úgy döntött, hogy felelősségvállalással, rendeletben hirdeti ki a törvényt. Valls érvelése szerint a vitatott szabályozás jó, növeli a foglalkoztatottságot, nagyobb rugalmasságot és reakciókészséget biztosít, aminek köszönhetően majd a kisvállalkozók könnyebben tudnak új embereket alkalmazni.

Csakhogy épp ezt a „rugalmasságot” kifogásolják a jelenlegi és jövőbeli munkavállalók. A szakszervezetek tiltakozásához kezdettől csatlakoztak a diákok is. Március óta hatalmas, időnként erőszakba torkoló tüntetések vannak Franciaországban. Kedden este, a kormányzati felelősségvállalás hírére újra utcára vonultak, főképp a diákok. Az éjszaka folyamán több városban összecsapások voltak a biztonsági erők és a tüntetők között. Párizsban Francois Hollande államfő lemondását követelték a fiatalok, a rendőrség gumilövedékekkel oszlatta fel a demonstrációt. Erőszakba torkolt a megmozdulás Grenobleban, Montpellierben és Toulouseban is, ahol könnygázt vetettek be a biztonságiak, Toulouseban két fiatal tüntető megsérült. Mára is újabb demonstrációt hirdettek meg.

Az utcai megmozdulások és a parlamenti elutasítottság ellenére, legalábbis a francia elemzők szerint, a törvény rendeleti úton hatályba fog lépni. A francia alkotmány szerint a parlament megkerüléséhez a miniszterek többségének szavazata kell, ami nyilván megvan, hiszen a kormányfő ellenkező esetben nem nyúlt volna ehhez a nem szokványos lehetőséghez. A rendelet hatályba lépéséhez ugyanakkor az is szükséges, hogy 24 órán belül egy bizalmatlansági szavazás ne buktassa meg a kormányt. Bár az új munkajogi szabályozást a szocialista parlamenti többség sem támogatja, azt elképzelhetetlennek tartják az elemzők, hogy bizalmatlansági indítvánnyal megbuktassák a Valls-kabinetet.

A parlamentben kisebbségben lévő jobboldal tegnap azonnal benyújtotta a bizalmatlansági indítványt. Támogatják őket a radikális baloldaliak és a kommunisták. Szüksége van azonban még 40 voksra, a munkajogi reformot különben ellenző szocialisták tegnap este tanácskoztak arról, hogy milyen álláspontra helyezkedjenek, megbuktassák-e saját kormányukat vagy sem. A bizalmatlansági indítványról ma szavaz a francia parlament.

Szerző

Élesedő CDU-CSU vita

Publikálás dátuma
2016.05.12. 07:32
Horst Seehofer bajor miniszterelnök és Markus Söder bajor pénzügyminiszter FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/JOERG KOCH
Egyelőre nem várható a német kereszténydemokrata uniópártok közötti viszony javulása. Éppen ellenkezőleg. Erre lehet következtetni legalábbis Markus Söder bajor pénzügyminiszter szavaiból, aki szerint sosem volt ennyire rossz a CDU és a CSU kapcsolata, ráadásul meglátása szerint a jobboldali radikális Alternatíva (AfD) megerősödéséért Angela Merkelt terheli a felelősség.

Söder kijelentései azért nyomnak sokat a latba, mert Horst Seehofer jelenlegi CSU elnök, bajor miniszterelnök helyére pályázik. Először a kormányfői, majd a pártelnöki funkciót kaparintaná meg, s esélyei távolról sem tűnnek rossznak. Söder radikálisabb álláspontot képvisel még Seehofernél is a menekültkérdésben. Jobbról támadja a CSU első emberét.

A bajor pénzügyi tárcavezető a ZDF televízió Berlin direkt című programjában annak a véleményének adott hangot, hogy a CDU és a CSU közötti viszony rosszabb, mint 1976-ban, amikor időlegesen szakításra is került sor az uniópártok között a CSU-t vezető Franz-Josef Strauss, és a CDU elnöke, Helmut Kohl között.

Söder szerint Merkel hibája az AfD előretörése, mert „jobboldali vákuum jött létre” a CDU-ban, azáltal, hogy a kancellár „baloldali politikát” folytat. Szerinte a „konzervatív, hazafias és nemzeti választóknak is meg kell találniuk a politikai hazájukat”.

A CDU frakcióvezetője, Volker Kauder ugyanakkor elutasította azokat a követeléseket, amelyek szerint a CDU-nak irányváltásra van szüksége. Szintén a ZDF-nek nyilatkozva kifejtette, csak feltételesen igaz Straussnak az az egykori mondata, amely szerint a CDU/CSU-tól jobbra nem létezik demokratikus párt. Elismerte, hogy az uniópártok között vannak véleménykülönbségek, kivált a menekültkérdésben.

Andreas Scheuer, a CSU főtitkára azt közölte a Bild am Sonntagnak, hogy ezen véleménykülönbségeket a két párt júniusi csúcstalálkozóján akarják tisztázni. Ha ez nem sikerül, akkor a CSU önálló kampányt folytat majd a 2017-es választás során.

Az infratest dimap ügynökség szerint a megkérdezettek 45 százaléka támogatná, hogy a CSU-ra ne csak Bajorországban, hanem Németország teljes területén szavazni lehessen. 40 százalék azonban ezt nem tartaná jó ötletnek. Az uniópártok szavazói körében 49 százalékos a támogatók, 43 az ellenzők aránya.

Nem mond le az SPD elnöke

Sigmar Gabriel, a német szociáldemokraták elnöke, alkancellár cáfolta azokat a lapértesüléseket, amelyek szerint távozni készül az SPD éléről. „Még engem is meglepett: Németországban nem lehet az ember beteg politikusként anélkül, hogy ne terjesztenének valami butaságot” – jelentette ki az RTL televíziónak. Gabrielt decemberben választották újra a párt élére. Az akkori kongresszuson 74 százalékot kapott, ami igen alacsonynak számít. Hasonló esetekben ugyanis legalább kilencven százalékkal erősítik meg pártelnöki pozíciójában az adott politikai vezetőt. Az eredmény azt jelezte, hogy megrendült a bizalom Gabriellel szemben saját tömörülésén belül. Azóta még nagyobb lett az aggodalom az SPD-n belül, mivel a párt sok szavazót vesztett a március közepén megrendezett részleges tartományi választások során, s ami népszerűségének további eséséhez vezetett. Akadtak olyan közvéleménykutatások is, amelyek 20 százalék alatt mérték az SPD-t. Legutóbb az EMnid felmérése 22 százalékon mérte a pártot. Mindenesetre a szociáldemokraták nem tudnak kikerülni a válságból. A Focus hetilap közölte, „biztos forrás szerint” Gabriel le akar mondani.

Szerző

Robbantott és támadt az Iszlám Állam

Három pokolgépes merényletet hajtott végre tegnap az Iszlám Állam (IS) az iraki fővárosban. A halálos áldozatok száma meghaladta a nyolcvanat. Szíriában az IS fegyveresek jelentős katonai sikert könyvelhettek el.

Irakban az ország területének mintegy egyharmadát a terrorcsoport tartja felügyelete alatt, és egyre gyakrabban sikerül magányos merénylőiknek beszivárogniuk a fővárosba is. Bagdadban az utóbbi időben alig volt olyan hét, amikor ne történt volna merénylet. A legutóbbi négy nap alatt négy volt, vasárnap egy és szerdán három. Tegnap először, mint rendszerint, egy síita negyedben, ezúttal egy zsúfolt piac közelében robbant az autóba rejtett pokolgép.

A 64 halálos áldozat között számos gyermek és nő is van, közölték az AFP hírügynökségnek egészségügyi források. A szunnita terrorszervezet közleményben vállalta a merényletet. Délután újabb két robbantás történt Bagdagban, két másik síita lakóövezetben. Az autóba rejtett pokolgép egyik helyen 15 embert ölt meg, 33-t megsebesített, a másik robbantásban, egy bevásárlóutcában 7 személy vesztette életét, 15 megsebesült.

Annak ellenére, hogy az amerikai vezetésű nemzetközi katonai koalíció támogatja az iraki hadsereget és síita milíciákat, s az utóbbi hónapokban sikerült több települést is visszafoglalni a terrorcsoporttól, az átütő siker még várat magára. Moszul visszavétele tekintetében nem történt előrelépés, a város tulajdonképpeni ostroma még meg sem kezdődött, a szövetséges erők helyzetét ugyanis nehezíti az, hogy a város mellett fekszik a legnagyobb iraki gát, amelynek esetleges felrobbantása a terroristák által az egész környéket veszélyeztetné. Az előrehaladást az is nehezíti, hogy az IS a városhoz vezető utakat aláaknázta.

Eközben ugyancsak tegnap jelentős hadisikert könyvelhetett el Szíriában a terrorcsoport. Szíriában február végétől, amerikai-orosz közvetítéssel fegyverszünet lépett hatályba, amely azonban nem terjed ki az IS-re és az an-Nuszra Frontra. De ingatag a tűzszünet több helyen, főképp Aleppónál, ahol a kormányerők olyan lázadócsoportokkal is tovább harcolnak, amelyeket mérsékelt lázadóknak tekint a nyugat.

Szíriában hónapok óta komoly vesztességek sorozatát könyvelhette el az IS, elveszítette többek között Palmürát, s a várossal együtt az iraki és szíriai „kalifátust” összekötő stratégiai utakat. Tegnap azonban a terrorcsoport visszafoglalta a Homsz és Palmüra közötti főút egy részét, a Tajfur repülőtér közelében, elvágva ezzel az oroszok által támogatott kormányhadsereg csapatai közötti kapcsolatot, Palmürát pedig újra bekerítették az IS fegyveresei.

Szerző