Száműzik az e-cigit - Magas bírság jöhet

Hatályba lép május 20-án az elektronikus cigaretta használatát korlátozó szabályozás, nem lehet majd e-cigarettát használni a közforgalmú intézményekben, közösségi közlekedési eszközökön, munkahelyeken, valamint közterületnek minősülő helyeken, például aluljárókban, játszótereken és azok ötméteres körzetében. A szabályt megsértők bírsága húszezertől ötvenezer forintig terjedhet - közölte az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatala.

Felhívták a figyelmet arra, hogy a fiatalok kevésbé vannak tudatában az e-cigaretta egészségkárosító hatásainak. Felmérések szerint Magyarországon a 2012-es 2,9 százalékról 2013-ra 4 százalékra nőtt azon fiatalok száma, akik a hagyományos cigarettázást még soha nem próbálták ki, ám elektronikus cigarettát használtak már.

Az e-cigaretta nem biztonságos, ismert összetevői között ugyanis bizonyítottan egészségkárosító anyagok vannak, arra viszont nincs bizonyíték, hogy hatásosan segítene leszokni a dohányzásról. Alkalmazása ugyan csökkentheti a megvonási tüneteket, de inkább fenntartja, sőt fokozhatja is a nikotinfüggőséget, mintsem megszünteti azt - tették hozzá.

Bár a kormány előszeretettel hivatkozik "friss kutatásokra" a szigorítások jogosságával kapcsolatban, a friss felmérések egyre inkább azt támasztják alá, hogy az e-cigi kevésbé káros, mint a hagyományos. Az angol közegészségügyi hatóság idén augusztusban publikált vizsgálatának eredményei szerint az e-cigi 95 százalékban kevésbé károsító, mint a hagyományos, s nagyjából ugyanezt állapította meg októberben a belga Legfelsőbb Egészségügyi Tanács is. November elején pedig az amerikai Járványügyi Hivatal is elismerte, hogy az e-cigitől való túlzott félelmeknek nincs valós alapjuk.

A Villanypára Egyesület korábban cáfolta az ÁNTSZ állításait, szerintük bizonyított, hogy az e-cigi által kibocsátott gőzből hiányzik a dohány elégetésekor felszabaduló több ezer vegyi anyag, így az a 400 közismerten rákkeltő vegyület is, amely a dohányfüst elválaszthatatlan eleme. Az e-cigiben található folyadék hevítésekor felszabaduló egészségre ártalmas vegyületek koncentrációja egészségügyi határértéken aluli, mennyiségük a hagyományos cigaretta füstjében található mennyiségekhez képest elenyésző. Az ÁNTSZ által megnevezett propilén-glikollal kapcsolatban pedig azt írták: az anyag "mind a kozmetikai-, mind az élelmiszeriparban előszeretettel alkalmazott adalékanyag, besorolása szerint az egészségre nem ártalmas".

Korlátozás Európában
Ausztriában, Belgiumban, Cipruson, Luxemburgban, Lettországban, Izlandon, Litvániában, Portugáliában Lengyelországban és Szlovákiában tilos a zárt légterű közterületeken használni, Dánia és Észtország pedig ott tiltja az elektronikus eszközök használatát, ahol gyerekek jelenléte jellemző. Norvégiában és Törökországban betiltották az e-cigaretta forgalmazását, az Egyesült Államokban pedig azzal 18 év alattiakat nem szolgálnak ki.

Szerző

Már megint Mészáros Lőrinc - Most szállodacéget alapított

Alcsúti Szálloda Project névén új céget alapított Mészáros Lőrinc két vállalkozása - írja a ma megjelenő HVG. A felcsúti focialapítvány által már megszerzett műemlék Mosóház közelébe tervezett hotel a Habsburg-kastélyt rejtő arborétum épületeinek felújítása után lesz igazán értékes. A cégalapítás vélhetőleg nem független attól a kormánytervtől, hogy a műemlékek felújítására extra adókedvezmény jár majd. A kiemelt műemléki védettségű Mosóházat egy hónapja vásárolta fel a Mészáros Lőrinc irányítása alatt álló Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány. Az épület az alcsútdobozi arborétumban található Habsburg-kastélyegyüttes egyik darabja.
Szerző

Szociográfiai műhelyek kellenének

Ma ugyanolyan szükség lenne a társadalmi folyamatok hiteles leírására, mint a múlt század harmincas éveiben, amikor a legnagyobb hatású szociográfiai munkák születtek Magyarországon – indokolta a Népszava kérdésére a Politikatörténeti Intézet vezetője, hogy miért szerveztek tegnap konferenciát a hazai szociográfia eredményeiről, helyzetéről és lehetőségeiről. 

Földes György szerint az utóbbi 30-40 évben a társadalom jelentős változásokon ment át, tehát jó lenne, ha a szociológiai kutatások, a szociográfiai leírások és a szépirodalom találkozásából, akár egymással folytatott vitájából kirajzolódna egy valós társadalomkép, amely mentes az Orbán-kormány hivatalos propagandájától. A szakmai vitával is azt akarták segíteni, hogy erősödhessen a társadalomkritikai gondolkodás, amely a lakosság többsége számára jobb megoldási lehetőségek megtalálásán dolgozna.

Az egyértelmű a főigazgató szerint, hogy a mai kormány nem támogatja ezeket a munkákat, elég, ha a létminimum-számítás körüli trükközésre gondolunk, vagy a kutatóhelyek szétválogatására a pénzek elosztásánál. Földes úgy fogalmazott, a civil szervezetek, az ellenzék és minden felelősen gondolkodó állampolgár feladata, hogy segítse ilyen feltáró művek megszületését, a valóság bemutatását, és a társadalmi igazságosság erősítését. Miközben a mostani kabinet mindent megtesz a kritikai hangok elnémítására, a még meglévő szellemi központoknak, így a Politikatörténeti Intézetnek is kötelessége hogy teret nyisson ezeknek a véleményeknek – fogalmazott a konferencia házigazdája.

A bírálatra érdemes társadalmi és politikai viszonyok adottak, sőt súlyosbodnak, de ez a környezet önmagában még nem elég, hogy nemcsak kritikus hangú, hanem földrengésszerűen ható irodalmi művek szülessenek a mostani helyzetünkről – magyarázta az átütő erejű társadalomkritikai szépirodalmi művek elmaradását firtató kérdésünkre Závada Pál. A Kossuth-díjas író, akinek első nagy visszhangot kiváltó munkája a Kulákprés című szociográfia volt, új szociográfiai mozgalom megszületését tartaná fontosnak ahhoz, hogy a társadalmat a bajok mélységével szembesítő írások készüljenek. Ehelyett ma olyan tömegben ömlenek ránk a hatalom visszaélései, hogy a feltárt és pontosan levezetett disznóságokra is csak néhány napig csodálkoznak rá az emberek, utána besorolják a lassan megszokottá vált cinikus törvénytelenségek közé, ezért a hatalom egyre kevésbé fél a lelepleződéstől.

Azt gondolja a kormány, hogy neki bármit szabad, ha nem törvényes, amit tesz, pár nap alatt törvényessé alakítja a jogszabályok változtatásával. Závada hozzátette azt is, az önhitt hatalom bukását segíthetnék a kritikus alkotások, ezért megszületésükért mindent meg kell tenni, de biztos benne, hogy nem a nagyotmondás vagy a még erősebb felháborodás lehet az eszköz, amivel hatásosabbá lehetne tenni ezeket az írásokat, hanem az írói minőség, eredeti, új irodalmi megformálás megtalálása, amikor a fontos szöveg irodalmi szempontból is új és eredeti. Nevetve tette hozzá, hogy a miniszterelnökre sok mindent lehet mondani, de azt nem, hogy ő az akadálya az ilyen szociográfiai vagy szépirodalmi alkotások megszületésének, bár a kulturális folyóiratok támogatásának megszüntetése a megjelenés eddig fontos lehetőségétől fosztja meg az írókat.

Szerző