Szijjártó segít, és harcol a szuverenitásért

Segíteni kell azoknak az országoknak, amelyek már gondoskodnak a menekültekről - jelentette ki Szijjártó Péter magyar külügyminiszter a CNN amerikai hírtelevízióban.

A külügyminiszter a szerda este a hírcsatorna európai adásában sugárzott interjújában hangsúlyozta, hogy milliók tartózkodnak Jordániában, Törökországban, Libanonban és az iraki Kurdisztánban, ezeknek az országoknak pedig pénzügyi segítséget kell nyújtani, hogy a teherviselésben támogassuk őket. Szijjártó szerint rossz politika még több embert hívni az Európai Unióba. "A mi álláspontunk az, hogy vissza kell szereznünk a szuverenitásunkat, nekünk kell egyedül eldöntenünk, kit engedünk be Európába" - mondta a magyar miniszter, aki az ENSZ-közgyűlés ülésszakának a nemzetközi biztonságról folytatott vitáján vett részt kedden, s ekkor nyilatkozott a CNN-nek. "Feltételezzük, hogy az EU végrehajtja a kvótarendszert, mi fog akkor történni?" - tette fel a kérdést a CNN riportere a magyar külügyminiszternek. Szijjártó válaszában kifejtette, hogy a magyar kormány már az Európai Bírósághoz fordult ez ügyben, ahogy azt tette Szlovákia is, mert az első döntés a kvótarendszerről, amelyben az uniós belügyminiszterek megállapodtak, megsértette az európai szabályokat.

Ez a döntés módosította a dublini rendszert. A külügyminiszter leszögezte: "a mi álláspontunk azonban az, hogy a dublini rendszer módosításához a nemzeti parlamentek és a tagállamoknak kell a hozzájárulásuk. És ezúttal nem ezt történt". A CNN riportere megkérdezte azt is, a jelentős uniós forrásokban részesülő Magyarországnak nem kellene-e tiszteletben tartania az EU-s törvényeket, nem kellene-e több szolidaritást mutatnia az EU-s országokkal? A válasz: "valójában Magyarország mutat legtöbb szolidaritást Németországgal és Ausztriával, mert mi vagyunk az egyetlenek, akik azt mondhatják, megállítottuk az illegális migráció beáramlását a határainkon. Magyarország területén keresztül többé nem áramlik illegális migráció Ausztria és Németország felé. Szerintem az nem jele a szolidaritásnak, hogy vannak olyan országok, amelyek ráteszik a terhet Ausztria, Németország vagy Svédország vállaira. Magyarország viszont nem ezt teszi, megállította a beáramlást a határainál. Ez a szolidaritás kérdése. Mi a schengeni övezet része vagyunk, ami kötelessé tesz a külső határok védelmére, és mi ezt tesszük".

Juncker: az Unió nem büfé

Törökország nem kap vízummentességet, ha nem teljesíti a feltételeket - jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön Berlinben. A luxemburgi illetőségű kereszténydemokrata politikus a WDR német regionális közszolgálati médiatársaság Europa Forum című rendezvényén hangsúlyozta, hogy nem aggódik a menekülthullám közös kezeléséről kötött megállapodás megbuktatására vonatkozó török utalások miatt. "Nem húzom össze magam, amikor Erdogan úr szólásra emelkedik" - mondta. Ha Recep Tayyip Erdogan török államfő nem változtat hozzáállásán, a végén meg kell majd magyaráznia választóinak, hogy miért nem utazhatnak szabadon az EU-ba. "Ez az ő problémája lesz, nem az enyém" - emelte ki a brüsszeli bizottság elnöke.

A menekültügy reformjára tett bizottsági javaslatokról szólva aláhúzta, hogy szolidárisan részt kell vennie a terhek finanszírozásában mindazon tagállamoknak, amelyek elzárkóznak a menekültek befogadásától. Az EU "nem büfé, hogy mindenki kedvére válogasson, azt kell enni, ami azt asztalon van" - mondta.

Közben az uniós áttelepítési program keretében megérkeztek az első menekültek Szlovéniába, a 28 iraki és szíriai állampolgár még Görögországban nyújtotta be menekültkérelmét, azok elbírálása Szlovéniában folytatódik tovább. A kérelmeket egyenként dolgozzák fel a szlovén hatóságok, és nem feltétlenül kapja meg mindenki menekültstátust, aki viszont igen, azokat Ljubljanában és Mariborban "integrációs otthonokban" helyezik majd el. A tervek szerint a migránsoknak egyéves integrációs programokban kell részt venniük. Öt évig részesülnek szociális juttatásokban, és minden segítséget megkapnak az államtól, öt év után viszont elvárják tőlük, hogy önállóan el tudják tartani magukat. Az Európai Unió bel- és igazságügyi tanácsa még szeptember 22-én minősített többséggel döntött arról, hogy Görögországból és Olaszországból 160 ezer migránst telepítenek át az EU más tagállamaiba a szükséges menekültügyi eljárás lefolytatására. Eddig azonban csak kétezer embert sikerült átköltöztetni más uniós országokba.

A Figyelő egy tavalyi ultimátumról

A Figyelő eheti számában néppárti forrásra hivatkozva azt állítja, hogy tavaly májusban Orbán Viktor teljesen kiakasztotta az Európai Néppárt (EPP – e formáció tagja a Fidesz is) képviselőit Strasbourgban. A magyar miniszterelnököt az Európai Parlamentben akkor a halálbüntetés napirenden tartásának szükségességéről szóló április végi bejelentéséről és a bevándorlásról szóló, a menekültek elleni gyűlöletkeltésre alkalmas nemzeti konzultációs kérdőívekről hallgatták meg. Az amúgy is megítélése mélypontján lévő Orbán beszéde után pár nappal az EPP Manfred Weber frakcióvezetővel az élen delegációt küldött Budapestre, és egy "erősen becsomagolt" ultimátumot adtak át Orbánnak. Azóta a halálbüntetés témája teljesen lekerült a napirendről. A lapnak nyilatkozó források szerint a Fidesz EPP-tagsága mindkét félnek érdeke: a néppárti frakciót meggyengítené Orbánék távozása, a Fidesz pedig nagyobb védettséget élvez az EPP tagjaként.