"Jobb félni, mint megijedni. Nekem az a feladatom, hogy megvédjem a magyarokat egy kölni helyzet kialakulásától" - fogalmazott csütörtöki Kormányinfóján a kancelláriaminiszter. Lázár János azt igyekezett megindokolni, hogy múlt héten miért vádolt meg migránsokat azzal, hogy a körmendi befogadóállomáson helyi kézilabdás lányokat zaklattak. A Miniszterelnökség vezetője elnézést kért, ha korábbi nyilatkozataival megsértette a bevándorlók érzékenységét, de mint mondta, az ő felelőssége a magyar választópolgárok védelme. Körmenden veszélyes a helyzet, el akarják kerülni a konfliktust. Kiderült, Orbán Viktor kormányfő kérte a kancelláriaminisztertől és Pintér Sándor belügyminisztertől, hogy minden bevándorlással kapcsolatos ügyben, ahol társadalmi konfliktus veszélye merül fel, behatóbban, körültekintőbben járjanak el. A miniszter saját bevallása szerint egy hete több jelentést is olvasott, a sajtótájékoztatója előtt és utána is. Ez azért érdekes, mert állítását szinte a Kormányinfóval egy időben cáfolta a Vas megyei rendőr-főkapitány, akinek nyilatkozata rövid idő után lekerült a police.hu rendőrségi portálról. Hogy miért, azt Lázár nem tudja, de véleménye szerint ehhez az ő nyilatkozatának semmi köze. A Vas megyei rendőr-főkapitányt régen ismeri és tiszteli - tudatta.
"Szuverenitási kérdés, hogy mi határozzuk meg, ki lehet az országban". Erről már az Európai Bizottság múlt heti javaslata kapcsán beszélt a miniszter. A kormány szerdán megtárgyalta a tervezetet, amely szerint minden be nem fogadott menekült után az őket visszautasító országtól 250 ezer euró "szolidaritási hozzájárulást" követelne Brüsszel.
Tiszteletben tartják az Európai Bíróság döntését, amelynek értelmében június 15-ig módosítani kell a magyar cafeteria-rendszert. Lázár közölte, az új rendszerről még nincs döntés, de a SZÉP-kártyát és az Erzsébet-programot valahogy megmentenék.
Lázár arra figyelmeztetett, a kényszer-betelepítés és a pénzbüntetés is ellentétes az EU alapokmányával és a választók akaratával. "Európa eszméit nem lehet kényszerrel alkalmazni" - érvelt. A betelepítés kényszer-betelepítés és a pénzbüntetés is kényszerről szól. Azt is mondta, a kisebb büntetési tételt sem fogadják el, ez elvi kérdés. Megdöbbentőnek nevezte, hogy aki nem ért egyet az EB-vel, az uniós testületek vezetői szerint nem szolidáris. Megismételte korábbi álláspontját, miszerint Magyarország volt az egyik legszolidárisabb Európával, hiszen a schengeni megállapodás betartásával próbálta megvédeni. Az, hogy ma kevesebb bevándorló érkezik Ausztriába és Németországba, az annak köszönhető, hogy Magyarország betartotta a schengeni egyezményt és megvédte határait. Görögország az, amelyik nem tartja be az uniós szabályokat, ezért őket kellene elővenni, nem újabb szabályokat hozni. Főleg, hogy ez utóbbiakkal az európai uniós tagállamok egy része nem ért egyet.
Az elmúlt 25 év egyik legfontosabb kérdéseként hivatkozott a kvótareferendumra, amely szavai szerint várhatóan szeptemberben vagy október elején lehet. A népszavazás Magyarország szuverenitásáról szól, arról, hogy Brüsszel nem döntheti el helyettünk, ki éljen ebben az országban. A kormány népszavazási kezdeményezése olyan fontos, mint anno a NATO-tagság vagy az EU-belépés - üzente a választóknak. Bízik benne, hogy sokan elmennek szavazni, és "döntenek Magyarország függetlenségének fenntartásáról." Lázár szerint a Jobbik által javasolt alaptörvény-módosítás nem elég, a népszavazáson van a hangsúly, képviseleti demokrácia van, ami azt jelenti, hogy a legfontosabb kérdésekben a választópolgárokat illeti meg a döntés. Az alaptörvénybe foglalás önmagában azért sem elégséges a kötelező betelepítéssel szemben, mert ha összeütközés lenne az alaptörvény és az európai alapszerződés között, akkor utóbbinak van igaza. Egyébként is, ha a kormány egyedül lép fel, nem tudja megállítani az Európai Bizottságot, de a választópolgárokkal együtt már sikerülhet.
