Védelmez vagy veszélyeztet a rakétapajzs?

Moszkva tiltakozása közepette helyezték üzembe csütörtökön a dél-romániai Deveselun a NATO keretében megvalósult amerikai rakétapajzsot. Pénteken máris megkezdődtek a lengyelországi bázis kiépítési munkálatai. Oroszországnak nyilván az nem tetszik, hogy az Egyesült Államok lépéselőnybe kerülne egy esetleges atomháború esetén az Európába telepített rakétaelfogó rendszer révén. A pajzs nem Oroszország ellen irányul, de mivel ezt a Kremlben másképpen gondolják, nem csak előnyt hoz a térségnek.

Közel egy évtizedes előkészítés után csütörtökön műveleti készültségbe helyezték a deveselui bázison a Romániába telepített amerikai elfogórakétákat. Eredeti tervek szerint a rakétapajzs csak 2018-ra készült volna el, de Krím-félsziget elcsatolása és a kelet-ukrajnai válságban játszott orosz szerep miatt kiéleződött Oroszország-NATO feszültség kissé felgyorsította az eseményeket. A balti államok és néhány más, Oroszország közelében fekvő ország, mint például Lengyelország és Románia, igényelték a NATO nagyobb odafigyelését és potenciáljának erősítését területükön, a rakétavédelmi rendszer kiépítése is értelemszerűen felgyorsult.

Csütörtökön az Aegis Ashore rakétavédelmi rendszer romániai beindításánál jelen volt Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, aki ezúttal is, akárcsak korábban már többször, hangsúlyozta, hogy a rakétapajzs nem irányul Oroszország ellen, nem támadó, hanem védelmi jellegű, az Európán kívülről, elsősorban Irán és Észak-Korea felől jövő fenyegetésekre adott válasz.

Oroszország tiltakozása senkit sem ért meglepetésként, hiszen Moszkva évek óta kifogásolja a tervet. Az orosz külügy azonban ez alkalommal is szükségét érezte tiltakozni az elfogó rakéták Romániába telepítése miatt. Álláspontjuk szerint ezzel az Egyesült Államok nemcsak, hogy megsérti a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverekről szóló szerződést, hanem a közép-európai békét is fenyegeti. Hiba a rakétapajzs Romániába telepítése, közvetlen fenyegetést jelent Oroszország biztonságára, fogalmaz a moszkvai közlemény.

Mihail Uljanov, az orosz külügyminisztérium fegyverzetkorlátozási és -ellenőrzési igazgatóságának vezetője azt hangsúlyozta, hogy az amerikai rakétavédelmi rendszer európai elemeinek Romániába és Lengyelországba telepítése képes felborítani a térség stratégiai egyensúlyát, ami a globális rakétavédelmi rendszer kiépítésével együtt "aláássa a bizalmat, és ellentétes a nemzetközi kapcsolatok alapelveivel, amelyeknek egyike az, hogy megengedhetetlen a saját biztonság megerősítése mások biztonságának rovására". Ez pedig egy, az Oroszország kárára történő kísérlet, szögezte le.

Putyin: súlyosbodik a helyzet

Az amerikai rakétapajzs aktiválása Romániában bonyolítja a nemzetközi helyzetet Oroszország körül, mondta Vlagyimir Putyin, aki tegnap katonai parancsnokaival tanácskozott. „A legfrissebb fejlemények azt mutatják, hogy a helyzet nem fordul jobbra, hanem sajnos, éppenséggel súlyosbodik, tekintettel arra, hogy a radarállomás üzembe helyezésével Romániát bekapcsolták az amerikai rakétavédelmi rendszerbe” – mondta az orosz elnök. Putyin azt állította, hogy az amerikai partnerek elutasították együttműködési javaslatait, hiába hangoztatták aggodalmaikat a rakétapajzs kapcsán.

Az orosz elnök közölte, vizsgálják, hogyan tudnák csökkenteni az orosz nemzetbiztonság fenyegetettségét. Putyin kifogásolta, hogy az Iránnal kötött nukleáris megállapodás ellenére is folytatódik az amerikai rakétavédelmi rendszer bővítése. Az orosz stratégiai rakétaerő parancsnoka, Szergej Karakajev hét elején közölte, hogy olyan új interkontinentális ballisztikus rakétákat fejlesztenek, amelyek képesek áttörni a rakétapajzson.

Stoltenberg a romániai ünnepségen elmondta, hogy a NATO kezdettől dialógust ajánlott Oroszországnak e kérdésben, rálátást, transzparenciát biztosított, de Moszkva 2013-ban egyoldalúan véget vetett ennek a párbeszédnek és együttműködésnek. „Ez a továbbiakban is aggodalomra ad okot” - fogalmazott a főtitkár, és jelezte, a NATO folytatni kívánja a párbeszédet és együttműködést Oroszországgal, nem készül újabb hidegháborúra.

Aggodalmak Romániában is megfogalmazódtak, igaz, nem hivatalos szinteken. A román politikai elit elkötelezetten Amerika-barát és jórészt oroszellenes, közösségi fórumokon, sajtóelemzésekben jelenik meg a kérdés, hogy vajon mi nagyobb súlyú a kérdésben – az a biztonság, amit a rakétavédelmi pajzs nyújt, az a geostratégiai előny, amihez e rendszer telepítésével az ország hozzájutott, vagy az az állandó potenciális fenyegetettség, amit Oroszország felől vívott ki ezzel?

Tegnap a Deveseluról érkezett amerikai és NATO-illetékesek jelenlétében az észak-lengyelországi Redzikowóban, a Balti-tenger közelében megkezdődtek a rakétavédelmi rendszer újabb állomásának építési munkálatai.

Az Aegis Ashore működése

A projekt lényege az, hogy ebben a komplex, több helyszínes rendszerben a műholdak és radarok által megfigyelt térségekből jövő rakétákra Aegis osztályú fregattokról és a földi bázisokról indított elfogórakétákkal válaszol a NATO, a támadó rakétákat még a célba érésük előtt meg semmisíti a rakétapajzs. Ha a térség felé tartó rakétát észlelnek a műholdak és a radarok, jelezik a földi állomásoknak, illetve a fregattoknak. Attól függően, hogy szárazföldről vagy tengerről könnyebb-e leszedni a rakétát, az Aegis osztályú fregattokról vagy a Deveseluhoz hasonló bázisok valamelyikéről elfogórakétát indítanak. Romániában SM-3 Block 1B típusú elfogórakétákat fognak használni.

Amerikai projekt, amerikai költség

A Deveselura telepített rakétapajzs az Európai Szakaszos Adaptív Megközelítés (EPAA) elnevezésű amerikai projekt egyik első állomása. A projekt kezdetei a reagani időkig nyúlnak vissza, akkor még csillagháborús projektről beszéltek. A Bush-adminisztráció még más tervekben gondolkodott, az Obama-adminisztráció idején módosították a programot. Nem a „csillagháborús” elképzeléseket valósították meg az utódok, hanem egy reális, a jelenlegi veszélyekre összpontosító rakétavédelmi rendszert. A változtatásoknak köszönhetően olcsóbb is lett a projekt. 2009 óta zajlik a romániai telepítés.

AZ EPAA, amint a neve is mutatja, több szakaszban valósul meg, tervek szerint 2020-ig. Ekkorra érhető el, hogy a NATO-tagállamok keletről teljes rakétavédettséget élvezzenek. Mivel kimondottan az Egyesült Államok projektjéről van szó, amely a NATO keretén belül zajlik, a költségvetést is Washington biztosítja. Románia, majd Lengyelország is, csak a területet adja hozzájárulásképpen. A határidő végére az európai rakétapajzs képes lesz az Egyesült Államok területét is védeni, vagyis mind nagy, mind rövid és közepes hatótávolságú rakétákat is elfogni.

Deveselura három rakétaüteget telepítettek, mindegyik nyolc elfogórakétával rendelkezik. A romániai rakétapajzs Washingtonnak 800 millió dollárjába került, évente 20 millió dollár szükséges a működtetéséhez.