Tóbiás: az alapjövedelem a kitörést jelentheti

Az alapjövedelem bevezetése nem cél, hanem eszköz egy jobb társadalom eléréséhez - mondta Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője szerdán Budapesten, egy nemzetközi konferencián.

A brüsszeli Európai Progresszív Tanulmányok Központja (FEPS) és a Táncsics Mihály Alapítvány - Az alapjövedelem a jövő szociálpolitikája? címmel megrendezett - tanácskozását megnyitó beszédében Tóbiás József kiemelte: minél szélesebb körben kell diskurzust folytatni az alapjövedelemről. E kérdés megvitatásakor nem arról kell beszélni, hogy az alapjövedelem a túlélést jelenti-e, hanem arról, hogy a kitörést jelentheti-e. A baloldal a társadalmi struktúra, a társadalmi modell megváltoztatására akar kísérletet tenni - mondta.

A politikus emlékeztetett: az elmúlt években komoly intellektuális vita folyt az alapjövedelemről, és mára a mainstream közgazdasági gondolkodásban is téma lett. Úgy vélte, az alapjövedelem, amelyet mindenki rászorultságtól és munkavégzéstől függetlenül rendszeresen, alanyi jogon kapna, országos zéróösszegű, nagy volumenű újraelosztást jelentene.

Növelné a belső fogyasztást, ösztönözné a gyermekvállalást, visszaszorítaná a szegénységet, csökkentené az adminisztrációt, növelné a társadalom igazságérzetét, csökkentené a megélhetési bűnözést és erősítené a társadalmi integrációt - sorolta.

Tóbiás József úgy vélte, az alapjövedelem révén a munka becsületét nemcsak pénzügyileg ismerné el a közösség, hanem azt is elismerné, hogy az értékteremtő ember a közösség hasznára válik.  A közmunka ellenben nem megoldás, az nem értékteremtést jelent, nem lehet végcél - közölte. Az MSZP elnöke arról is beszélt, hogy radikális szemléletváltozás kell, amely az igazságosabb, emberibb világ képét közvetíti az embereknek. Mindehhez azonban reformok kellenek az alapjövedelmen túl is - tette hozzá.

Gurmai Zita, a FEPS alelnöke, az MSZP országos elnökségének tagja arról beszélt, hogy "Orbán Viktor Magyarországán" ma már nem a szociális jogok kiterjesztéséért, hanem azok maradékának megvédésért kell dolgozni. Magyarországon semmibe veszik a munkavállalói jogokat, nő a dolgozói szegénység, ma már több mint 4 millióan élnek a létminimum alatt - mondta. Azt mondta: elfogadhatatlan, hogy a kormány át akarja írni a létminimum számítását, hogy "szebben mutassanak a statisztikák".

Gurmai Zita szerint ijesztő képet mutat a jelen, de a baloldaliaknak akkor is gondolkodniuk kell a jövőről, a lehetőségekről.
Európában az egyik legnagyobb kihívás a jelentős munkanélküliség, nő a szegénység, ezért fontosak a beruházások, a fenntartható fejlődés, mert így lehet megteremteni a szükséges munkahelyeket, így lehet ténylegesen változtatni a helyzeten, nem csak a statisztikákon - magyarázta.

Andor László volt EU-biztos, a Hans Böckler Alapítvány makroökonómiai és konjunktúrakutatási intézetének (IMK) főmunkatársa előadásában kifejtette: sok konkrét hatáskör a szociális kérdéseket illetően a tagállamoknál van, de nem lehet lebecsülni az EU szerepét a szociális kérdésekben. 

Az unió deklarálta a szociális jogokat, szociális párbeszédet folytat, továbbá olyan komoly joganyagot fejlesztett ki ebben a témában, amely mintaként szolgál nemzetközi viszonylatban is - emlékeztetett. Úgy vélte, meg kell vizsgálni, hogy az alapjövedelem bevezetésével jobb társadalmat, jobban működő gazdaságot lehetne-e létrehozni.

Az Első Magyar Feltétel Nélküli Alapjövedelemért Egyesület az eseményen kiadott tájékoztatásában azt írták, a feltétel nélküli alapjövedelem egy politikai közösség (állam) minden polgárának jár, sem rászorultsághoz, sem munkavégzéshez nincs kötve, kiváltja az összes olyan szociális juttatást, amelyet ma a munka megadóztatásából finanszíroznak. Az alapjövedelem születéstől a halálig mindenkinek alanyi jogon jár, és olyan összegű, hogy biztosítja a megélhetést.

Szerző

Hazudott Rubovszky

Publikálás dátuma
2016.05.18. 12:07
Korábbi felvétel Rubovszky Györgyről a Parlament igazságügyi bizottságán. FOTÓ: Népszava
A "Viktor nem engedi meg" – ezzel indokolta párttársának Rubovszky György, hogy Áder Jánost jövőre a kormánypártok nem választják újra államfőnek. A politikus erről egy múlt heti bizottsági ülés helyszínén beszélt, annak ellenére hogy tudta, szavait veszi a kamera. Most azt állítja, a Hír TV stábja magánbeszélgetést rögzített, bár akkori szavait nem cáfolja. A KDNP frakcióvezetője nem tud arról, hogy a miniszterelnök ellenezné a köztársasági elnök újraválasztását. Rubovszky egyébként a Népszabadságnak azt állította, hogy a beszélgetésben Áder Jánosról szó sem volt, a Hír TV azonban délután egy újabb felvétellel cáfolta ennek az ellenkezőjét.

Akár házszabálysértés árán is megakadályozza egy jobbikos javaslat napirendre vételét – mondta fideszes képviselőtársának az igazságügyi bizottság kereszténydemokrata elnöke a bizottság múlt heti ülése előtt. Rubovszky Györgyöt figyelmeztette Vas Imre, hogy egy tévékamera is a teremben van. „Ezt a mennyiségű hangot csak nem tudja rögzíteni” – válaszolta a KDNP-s politikus, azonban tévedett, így a Hír TV kamerája rögzítette, amikor arról beszél képviselőtársának: jövő májusban nem választják újra Áder János köztársasági elnököt. „Közölték, hogy nem létezik, hogy újraválasszák, a Viktor nem engedi meg” – fogalmazott.

A teljes cikket itt olvashatja.

Ma délben Rubovszky György azt állította a Népszabadságnak, hogy Áder Jánosról szó sem volt a szóban forgó ülésen. "Ilyen beszélgetés nem volt” - szögezte le a KDNP-s honatya, ugyanakkor a Hír TV egy újabb felvétellel bizonyította, hogy igenis szóba került az államfő neve, Rubovszky ugyanis a beszélgetésben azt mondta Vas Imrének, hogy Áder a valaha volt legjobb köztársasági elnök.

Reagált Orbán sajtófőnöke
A köztársasági elnök megválasztásának idejét és rendjét részletesen szabályozza Magyarország alaptörvénye, ennek értelmében a téma egyrészt most nem aktuális, másrészt a folyamatban kizárólag az Országgyűlésnek van szerepe - közölte a miniszterelnök sajtófőnöke szerdán. Havasi Bertalan hozzátette: "az országgyűlési képviselők véleményének vagy kihallgatott beszélgetéseinek értelmezéséhez nem tudunk segítséget adni".

 

Szerző
Frissítve: 2016.05.18. 19:58

Még 2 napig kérheti az állami nászajándékot

Publikálás dátuma
2016.05.18. 07:12
Fotó: Thinkstock
Mintegy 20 ezer házaspárnak már csak 4 napja van a havi 5 ezer forintos állami nászajándék lehívására - hívja fel a figyelmet közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium. 

A 2015-ben bevezetett kedvezmény lényege, hogy a házasságkötést követő 24 hónapon keresztül az ifjú házasok együttesen havi 5 000 forint adónak megfelelő kedvezményt érvényesíthetnek, de csak azoknak jár, ahol legalább az egyik fél az első házasságát köti. Azok, akik adóelőlegükből nem érvényesítették a kedvezményt még megkaphatják, ha kérik az szja-bevallásukban.

A bevallás 20. sorába kell beírni a neki járó kedvezmény összegét, valamint a 151. sorban meg kell adni házastársa adatait, továbbá a kedvezményre vonatkozó döntésüket. A kitöltésnél arra kell ügyelni, hogy a kedvezmény az összevont adóalapból jár. A 2015. adóévben ennek összege havi 31 250 forint. Ezt kell beszorozni a házasságban töltött hónapok számával, azzal hogy az esküvő hónapját követő hónap, az első hónap.

Szerző