Megmentik Puerto Ricót

A washingtoni kongresszus újabb csomagtervet dolgozott ki a pénzügyi válság szélére sodródott Puerto Rico megmentésére. A gyakran 51. szövetségi államként emlegetett, hivatalosan azonban “társult államnak” minősülő sziget az elmúlt napokban harmadszor kényszerült beismerni, hogy képtelen anyagi kötelezettségei teljesítésére, magyarán nem tudja kifizetni az esedékes adósságtörlesztéseit.

Az amerikai törvényhozásban elfogadott csomagterv egyfajta “felügyelő bizottságot” rendel ki Puerto Rico pénzügyeinek áttekintésére és ellenőrzésére, s jogkörei közé tartozik a mintegy 70 milliárd dolláros adósságok átütemezése. Az Obama-adminisztráció illetékesei úgy nyilatkoztak, hogy a következő hónapban mindenképp el kellene fogadni a tervezett jogszabályt, különben július 1-jétől Puerto Rico formálisan is fizetésképtelenné válik.

Az Egyesült Államok külbirtokának minősülő, 3,5 milliós lakosságú karibi sziget kormányzója, Alejandro García Padilla viszont elég harcias nyilatkozatot tett közzé, mondván: számára fontosabb, hogy a helyi tanárok vagy rendőrök megkapják fizetésüket, mint hogy a Wall Street keselyűként viselkedő pénzalapjai megkapják a törlesztendő összegeket. A PROMESA (spanyolul: ígéret) elnevezésű csomagterv 2017 februárjáig elhalasztaná a tetemes tőketartozások visszafizetését, s könnyítésként addig csak az esedékes kamattörlesztéseket kellene teljesíteni.

Szerző

Éleződik a jen-dollár csata

Meglehetősen baljós előjelek előzik meg a legfejlettebb államok szokásos csúcstalálkozóját, melynek jövő héten Japán ad otthont. Ezúttal a japán és az amerikai gazdaságpolitika, s ezen belül a pénzügypolitika ellentétei kerültek fókuszba, miután az év eleje óta lassan, de fokozatosan erősödő jen májusban több mint 3 százalékot vesztett értékéből a dollárral szemben. Szakértők heves vitákra számítanak a május 26-27-én megrendezendő, G-7 csúcsot előkészítő hétvégi tanácskozáson is, melyet Japán észak-keleti részén, Szendai városban tartanak a Hetek jegybanki vezetőinek részvételével.

A nézetkülönbségekre utal az a tény is, hogy a washingtoni pénzügyminisztérium úgynevezett „figyelőlistára” tette Tokiót, azzal érvelve, hogy a távol-keleti szigetország túl nagy kereskedelmi többletet halmozott fel az Egyesült Államokkal szemben, s – úgymond – egyoldalúan manipulálja az árfolyamok alakulását. (Hasonló okok miatt került fel a listára Kína, Dél-Korea és Tajvan is.)

Taro Aszo japán pénzügyminiszter a Wall Street Journal hasábain maga is elismerte, hogy a jen-dollár árfolyam alakulása rendszeres viták forrása. Ugyanakkor azt nyilatkozta, hogy Tokió megítélése szerint a helyzet alakulása még nem tesz szükségessé közvetlen japán beavatkozást. A jen gyengülése kétségtelenül elősegíti a japán export növekedését – mutatnak rá a G-7-es csúcs előtt a gazdasági szakértők.

Szerző

Tilos az abortusz Oklahomában

Országos szinten is messze ható politikai következményekkel járhat az Egyesült Államokban az a helyi jogszabály, amelyet tegnap fogadtak el Oklahomában. A republikánus kormányzású szövetségi államban ugyanis gyakorlatilag betiltották az abortuszt, pontosabban azt mondták ki, hogy elvégzésével az orvos bűncselekményt követ el.

A művi terhességmegszakítás mindig is a leghevesebben vitatott társadalmi ügyek közé tartozott, ám a kérdés a Legfelsőbb Bíróság híres, 1973-as ítélete (Roe vs. Wade) óta többé-kevésbé nyugvópontra jutott. Az oklahomai törvényhozás ezt a több évtizedes, kompromisszumos állapotot látszik felborítani. A jogszabályt – melyet meggyőző, 33-12-es többséggel fogadtak el, az állam egyik republikánus szenátora, Nathat Dahm terjesztette be, s most az ugyancsak republikánus kormányzó, Mary Fallin elé került jóváhagyásra.

Az abortusz-ellenes nézeteiről ismert Fallint máris jogvédő és feminista csoportok sora szólította fel arra, hogy akadályozza meg a törvény életbe lépését, már csak azért is, mert várható, hogy ha a jogvita Washingtonba jut, akkor a Legfelsőbb Bíróság alkotmányellenesnek minősíti.

Szerző
Témák
abortusz Oklahoma