Elmondta: az Európai Unió történetének legsúlyosabb válságát éli át, mivel a bevándorlási válság azt jelenti Európa számára, hogy a terrorfenyegetettség jelentősen megnövekedett, a közbiztonság pedig jelentős mértékben romlott. A napi többezres kontrollálatlan bevándorlás lehetőséget adott a terrorszervezeteknek arra, hogy azt kihasználva Európába küldjék terroristáikat, amelynek következményeit már tapasztalni is lehetett - mondta.
Ezért világos, hogy a bevándorlási válság komoly biztonsági kockázatot jelent Európa számára, ami biztonsági kockázatot jelent a teljes transz-atlanti közösség számára is. Az unió és a NATO együttműködésére azért is van szükség, mert bizonyos tagállamok szuverenitásuk egy részét elvesztették azáltal, hogy képtelenné váltak saját határaik ellenőrzésére - riogatott a külügyminiszter.
Hangsúlyozta, Magyarország készen áll arra, hogy fenntartsa a 110 fős magyar katonai jelenlétet Afganisztánban 2016 után is az ország stabilitása érdekében. Kiemelte: a magyar kormány arról döntött, hogy 2020-ig kiterjeszti azt az időszakot, amely alatt évente félmillió dollárral támogatja az afganisztáni biztonsági erők fejlesztését. Reményét fejezte ki, hogy az eddigi, általánosan megfogalmazott politikai kijelentések a júliusi varsói NATO-csúcstalálkozón konkrétumokat tartalmazó közös nyilatkozatot fogadnak el.
Szijjártó véleményének erősen ellentmond Molnár Zsolt, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnökének véleménye, aki szerint nincs információ arról, hogy Magyarországon konkrét terrortámadást terveznének. Mint még áprilisban elmondta: a szolgálatok is megerősítették, hogy fals volt az az egyik lengyel napilapban megjelent információ, mely szerint a CIA lengyel városok és Budapest elleni terrorcselekményre figyelmeztettek.
