Orbáni út: felzárkózás vagy leszakadás?

Két ellentétes vélemény uralja a hazai közbeszédet. Az egyik, hogy a magyar gazdaság kiválóan teljesít, a másik, hogy az uniós források nélkül az Orbán rendszer villámgyorsan összeomlana, illetve az a kérdés, mennyi idő alatt lehetne helyre hozni azt a hibát, amely miatt Magyarország az Unió egyik legrosszabbul teljesítő országa lett.

Az "Európa és Magyarország: illeszkedés vagy kiválás?" címmel rendezett tegnapi konferencián Surányi György egyebek mellett azt elemezte, hogy Magyarország a gazdasági felzárkózást vagy a leszakadást választja-e. A volt jegybank elnök úgy vélte, ennyire összeegyeztethetetlen vélemények a gazdaságról az elmúlt 30 évben nem fogalmazódtak meg. Surányi e két szélsőséges vélemény közé pozicionálta magát. Bár a gazdaság pályáját fenntarthatónak ítélte és nem tartott összeomlástól, viszont egyáltalán nem igaz, hogy akár az uniós, akár a régiós átlagnál jobban teljesítene Magyarország. Az elmúlt 15 évben a növekedést figyelembe véve mindkét csoportban az alsó harmadban szerepelt az ország, a közepesnél kicsit gyengébben teljesített, de nem került a sor végére. A visegrádi négyek közül a csehek, szlovákok és a lengyelek gazdasági növekedése 2008-hoz képest nagyjából 13 százalékkal magasabb mint a válság kitörésekor, miközben a magyar kibocsátás tavaly érte el a 2008-as szintet.

A magyar növekedési potenciál nagyjából 2 százalék, ami messze elmarad a kormány propagandájától és 3-5 százalékos várakozásaitól. Surányi hangsúlyozta, a 2014-2015-ös 3,6, illetve 2,9-3,0 százalékos növekedés (a tavalyi végleges adatok még nem ismertek) az uniós források koncentrált lehívásának tudhatók be, hiszen ezek aránya évente eléri a hazai GDP 4,5 százalékát, de az előző két évben ez az arány 6-6,5 százalékos volt. Segíti a magyar gazdaságot a cserarány ritkán tapasztalt kedvező alakulása, az energia és nyersanyagárak zuhanása. Mindezek tükrében a magyar gazdaság teljesítménye az elmúlt években inkább gyenge volt, mint közepes - summázta Surányi György.