biztosítók;törvénymódosítás;nyugdíjpénztárak;

- Szigorúbb szabályok a biztosítóknak

Újabb, ezúttal a hitelintézeti, a tőkepiaci, a biztosítási és a nyugdíjpénztári területeket érintő salátatörvény-csomagot fogadott el az Országgyűlés. A nemzetgazdasági miniszter kezdeményezte pénzügyi tárgyú törvénymódosító csomag a jegybanktörvényen is változtatott.

A Budapesti Értéktőzsde közleményben sietett üdvözölni, hogy a módosítások révén könnyebbé válik a tőzsdére lépés. Az ilyen megmérettetést fontolgató vállalkozások támogatása érdekében a jogszabály bővítette a tőzsde tevékenységi körét, lehetővé téve új kereskedelmi platformok működtetését, és eltörölte a tőzsdei cégek időközi vezetőségi beszámolókészítési kötelezettségét. A kormány a változtatásoktól azt reméli, hogy a kis- és közepes vállalkozások is könnyebben tehetnek szert tőkepiaci forrásokra.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról (kgfb) szóló törvény módosítása lehetővé teszi, hogy a károsult ügyfél a saját biztosítójától kaphassa meg a károkozó felelősségbiztosítójának a nevét és a biztosítási szerződés kötvényszámát. Az adatkérés azonban csak a károsult meghatalmazása alapján, és csak a kárrendezés érdekében valósulhat meg.

Az ügyfélvédelem erősítését célozzák biztosítási törvény változtatásai. A befektetéshez kapcsolódó életbiztosítás esetén a minimum befektetési összegek meghatározásával, a költségek átláthatóságának követelményeivel, valamint a közvetítők biztonságosabb működését célzó rendelkezésekkel tennék "ügyfélbarátabbá" az ágazatot. A törvény többek között megköveteli a biztosítóktól, hogy tüntessék fel pontosan, hogy a szerződés milyen költsége pontosan mire megy el.

A módosítások másik köre azt szolgálja, hogy a közlekedési igazgatási hatóság és a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) közvetlenül lekérdezhesse a biztosítóknál található kötvényadatokat, továbbá a mezőgazdasági biztosításokkal kapcsolatban megteremti a biztosítási titok kiadásának a lehetőségét a hatáskörrel rendelkező szerveknek.

Az elfogadott javaslat a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosításával egyebek mellett előírja, hogy a jegybank bírságot szabhat ki, ha a Pénzügyi Békéltető Testület eljárásában a szolgáltató nem tesz eleget együttműködési kötelezettségének.

A magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló törvényt is módosították. A magánpénztárak a jövőben - a vagyonkezelési tevékenység ellenértékével együttesen - a tagok egyéni számlája előző év utolsó napi egyenlegének 0,3 százalékát számolhatják el költségként.

Újdonság az is, hogy a hitelintézeteknek legalább kétévente felülvizsgált stratégiával kell rendelkezniük arról, hogy a fogyatékos személyek is egyenlő eséllyel férjenek hozzá a pénzügyi szolgáltatásokhoz.

Az alapkamat mától 1,00 százalék alá csökkent, amire még nem volt példa a forint történetében. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa jegybankárai az előzetes piaci várakozásoknak megfelelően 0,9 százalékra vágták az alapkamatot. A további csökkentések valószínűsége minimális, ugyanis az MNB "falhoz ért".