A lakossági befektetők hamarosan megélhetik, hogy betéteik után nemhogy hozadékhoz nem jutnak, hanem még nekik kell majd fizetniük azért, hogy pénzüket biztonságosan megőrzik. Ennek bekövetkeztét valószínűsíti az is, hogy szerdától már csak 0,9 százalékos jegybanki alapkamat, s tudvalevő, hogy a bankok ehhez igazítják saját kondícióikat. Ezzel kapcsolatban azonban érdemes megemlíteni, hogy a Budapest Alapkezelő (BA) - 1000 internettel rendelkező ügyfele megkérdezése nyomán nyert - adatai szerint az embereknek fontosabb az, hogy a pénzüket biztonságban tudják, minthogy mekkora hozamot tudnak elérni. Ugyanakkor - és ezt az alapkezelő felmérése is igazolja - a családok 45 százalékának semmiféle megtakarítása nincs. A helyzet azonban ennél sokkal rosszabb. Konkoly Miklóstól, a BA vezérigazgatójától tudjuk, hogy a megtakarítani tudók közé sorolják azt az ugyancsak 45 százalékos csoportot, akik vagyonukat készpénzben tartják otthon, és azokat is, akiknek lekötés nélküli folyószámlájuk van. Így a kamatvágás hatása legfeljebb a háztartások egyharmadát érinti.
Kormányzati körök nap, mint nap azzal dicsekednek, hogy egyre több a lakosság állampapírokban őrzött megtakarítása. A BA felmérése szerint a lakosság mindössze négy százaléka rendelkezik állampapírral. Ennek hozamait mentesítették a 15 százalékos kamatadó megfizetésétől, viszont a 6 százalékos egészségügyi hozzájárulás összegét levonják. Ma Magyarországon kizárólag ez az a megtakarítási forma, amellyel legalábbis középtávon még mérhető hozam érhető el, ugyanis olyan kamatprémiumot fizet, amellyel a banki megtakarítások nem versenyképesek. Korábban csábító volt, hogy többségük az inflációhoz köti a hozamot, mára azonban 0 százalékosnak vehető a pénzromlás. A hosszabb (5-10 éves) futamidejű állampapíroknak van érdemleges (3,25-3,8 százalékos) kamata, az egy éves futamidejű után már csak 2,25-2,5 százalékot fizetnek. Várható, hogy az utóbbi értékpapír kamata esetleg napokon belül, a több éveseké pedig egy-két hónapon belül mérséklődik. A banki betétek kamatának toplistája - ötmillió forintos megtakarítás esetén -, már most legfeljebb 1,0 százalék, nem kell nagy jóstehetség ahhoz, hogy akár már a jövő héten, egyetlen egy sem fogja elérni az egy százalékot. Vagyis a költségek és adók levonása után ráfizetéses lesz.
A magasabb kamatok esélyét kínáló befektetési alapok iránti bizalom is visszatérni látszik. Azt azonban nem szabad elfeledni, hogy ezek kockázatosak, ahol a tőke megfizetése sem garantált.
A nem pénzpiaci befektetések közül Magyarországon egyértelműen az ingatlanvásárlások viszik a prímet. A BA felmérése szerint a napjainkban megvásárolt ingatlanok 56 százalékát befektetési céllal vásárolják meg. Ez hatalmas változás a korábbi időszakokhoz képest, amikor a befektetési célú ingatlanvételek csak 10-20 százalékot tettek ki. Az ingatlanbefektetések kockázata sem kicsi, kérdés, hogy lesz-e jól fizető bérlő.
A BA felmérésének érdekes megállapítása, hogy a befektetők sokszor nincsenek tisztában azzal, hogy mit is lehetne elvárni egy befektetési eszköztől, ezért nem is csoda, hogy azok közül, akiknek valaha is volt befektetésük, a kétharmada csalódott már a korábban választott eszközben. Az emberek minimális elvárása, hogy befektetésük legalább az inflációt múlja felül. A BA felmérése szerint a válaszadóknak csak alig ötöde volt tisztában a pénzromlás mértével (ez most 0,2 százalék), 46 százalékuk túlbecsülte azt. Konkoly Miklós szerint a családok által ténylegesen észlelt infláció többnyire eltér a hivatalos adatoktól, ezért azt javasolta, hogy minden család állítsa össze a maga fogyasztói kosarát, és meghatározott időnként jegyezze fel annak áralakulását, ebből ki tudja számítani a saját fogyasztói árindexét.
