Összecsapások Párizsban - Rendőröket dobáltak, törtek-zúztak a tüntetők

Összecsapások törtek ki csütörtökön maszkos fiatalok és a rendőrök között a munkajogi reform elleni tiltakozó felvonuláson Párizsban.

A menet elején haladó mintegy száz tüntető egy adott pillanatban kivált az előre meghatározott útvonalon haladó tömegből, és az egyik szomszédos utcában kirakatokat törtek be, szemetes konténereket borítottak fel, gépkocsikat rongáltak meg és üvegekkel dobálták meg a rendőröket, akik könnygázzal válaszoltak. A rendfenntartó erők 12 embert előállítottak, majd miután a rend helyreállt, helyszíni tudósítások szerint a rendbontók többsége visszament a békésen tiltakozók közé.  

Az összecsapásokat követően a párizsi prefektúra nyolc embernek megtiltotta a tüntetéseken való részvételt. Közöttük van az a három férfi is, akik múlt héten felgyújtottak egy rendőrségi gépkocsit. A többi érintett is részt vett már incidensekben a korábbi tüntetéseken.

A délután 2 órakor indult és jelenleg is tartó több ezres tiltakozó felvonulás ellentmondásos képet mutat: az éneklő, békés tömegben itt-ott feltűnnek kisebb csoportokban maszkos rendbontók, akik a felvonulás végén, a Nation téren ismételten szándékosan nekimennek a rendőröknek. A teret délután 5 órára teljesen elborította a könnygáz.

A rendőrök szerint a párizsi megmozduláson 18 ezren, a szervezők szerint 100 ezren vettek részt, ami jelentősebb, mint a múlt heti megmozdulás, amelyen a rendőrség szerint 11-12 ezren voltak. Két hónapon belül nyolcadik alkalommal hívták tüntetni a szakszervezetek a munkavállalókat az új munkajogi törvénytervezet ellen, amelyet Francois Hollande államfő ötéves mandátuma legfőbb reformjának tekint, azt állítva, hogy a reform révén csökkenteni lehet a 10 százalék feletti munkanélküliséget. A szakszervezetek június 14-re már meghirdették a kilencedik országos tiltakozónapot is, egyetlen hatalmas nagygyűléssel Párizsban.

A fővároson kívül a legtöbb nagyvárosban tiltakoztak, s máshol is történtek elszigetelt rendbontások. Bordeaux-ban háromszáz tüntető egy rendőrsöt támadott meg, majd több rendőrautót és kirakatot is megrongált, egy nő könnyebben megsérült. Nantes-ban az Ouest-France regionális lap bejáratának üvegajtaját és két belvárosi bankfiókot romboltak szét rendbontók.   

A legnagyobb francia szakszervezet, a CGT egy hete az energiaszektorban meghirdetett sztrájkokkal próbálja rábírni a kormányt a reform visszavonására. Philippe Martinez, a legnagyobb francia szakszervezeti tömörülés vezetője szerdán már általános sztrájkra szólította fel a franciákat. A lakossági áramellátás 75 százalékát biztosító 19 nukleáris erőmű mindegyike csatlakozott csütörtökön a sztrájkhoz, de csak tízben csökkent valamelyest a termelés, ez viszont nem okozott problémákat az energiaellátásban. 

Az olajfinomítók sztrájkja miatt a kormány már megnyitotta a stratégiai tározókat, amelyek olajmennyisége 115 napra elegendő. Ugyanakkor a benzinellátás csütörtökön javult az előző naphoz képest. Jelenleg a 12 ezer benzinkút húsz százalékénál vannak fennakadások az ellátásban, míg szerdán még a harmaduknál nem lehetett üzemanyagot kapni. Már sehol nem korlátozzák a fogyasztást, miután a francia olajipari unió (UFIP) úgy látja, hogy csütörtökön már kevesebben rohamozták meg a kutakat, mint az előző napokban. 

A kormány tájékoztatása szerint a stratégiai tárolók megnyitására nem azért volt szükség, mert nem áll rendelkezésre több üzemanyag, hanem azért, hogy gyorsabban lehessen újratölteni a benzinkutakat. A múlt héten kezdődött konfliktus kezdete óta ugyanis a lakossági üzemanyag-fogyasztás négy-ötszörösére emelkedett. 

Két héttel a labdarúgó Európa-bajnokság kezdete előtt a kormány - tartva az ország gazdaságának lebénulásától - először mutatott hajlandóságot arra, hogy engedjen a tüntetők követelésének: Manuel Valls miniszterelnök jelezte, hogy elképzelhető a törvény szövegének módosítása. A törvény visszavonását ugyanakkor kizárta. A módosításokat illetően viszont ellentmondásosak a kormánytagok megszólalásai.

"A CGT nem tudja leállítani az országot, nem a CGT határozza meg a törvény szövegét" - mondta a kormányfő, aki ismételten a szakszervezetek felelőtlenségére hívta a figyelmet, s óva intette őket attól, hogy hosszú távon veszélyeztessék a francia gazdaság működését.

Szerző
Frissítve: 2016.05.26. 21:10

"Tragikus" - Kunhalmi élesen bírálta Lázárt

Publikálás dátuma
2016.05.26. 18:44
FOTÓ: Népszava
Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen az EU diszkriminációellenes jogszabályainak megsértése miatt, mivel úgy tűnik, hogy a magyar jogszabályok célzottan, tudatosan szorítják ki a cigány származású gyerekeket az iskolapadokból - írta Kunhalmi Ágnes, a Kulturális bizottság szocialista alelnöke közleményében.

A mai Kormányinfón Lázár János miniszter a legsötétebb cinizmussal reagált a hírre, amikor azt mondta, hogy „a magyar állam (...) nem kérdezheti meg”, hogy ki cigány és ki nem, és nem is érti, miről beszél az Európai Bizottság.

Tragikus, hogy az a Lázár János, aki polgármesterként még büszke volt az integrált oktatást célzó hódmezővásárhelyi iskolamodellre, ma az elkülönítés mellett kampányoló Orbán-kormány második embereként szinte örül az Európai Bizottság eljárásának, mert így kormánya tovább építheti az EU-ellenes hangulatot.

A magyar kormány nyíltan cigányellenes politikát folytat, szándékosan szegregál, másodrendű állampolgárként kezeli 800 ezer cigány honfitársunkat, s ezzel egy kirekesztő és gyűlölködő hangulatot kíván teremteni.

Ez azonban nem maradhat így. Nem valami külső hatalom, hanem a magyarok többsége fogja felszámolni roma honfitársai megbélyegzését. A magyarok ugyanis jó szándékúak: nem akarnak senkit tönkretenni, és elborzadva nézik a romákra kényszerített nyomort. A Fidesznek ez a taktikája nem hoz szavazatokat, a végén pedig a tükörbe kell nézniük és fel kell tenniük a kérdést: megérte? - írta közleményében Kunhalmi.

Szerző

Egy téves véleményhez

Őszintén örülök a zöldpárti jelölt sikerének a szomszédos Ausztriában lezajlott államfőválasztáson - írja holnap megjelenő jegyzetében Beck Tamás. 

Egy dolgot azonban mindenképpen javára kell írnunk az Osztrák Szabadságpárt vesztes elnök-aspiránsának. Tudniillik Norbert Hofer még a végleges eredmények közzététele előtt elismerte vereségét. Emlékszem viszont a 2002-es cirkuszra hazánkban azt követően, hogy Orbán Viktort a magyar választópolgárok elzavarták a hatalomból. Ha fellapozzuk a korabeli sajtótermékeket, kiderülhet számunkra, hogy a jelenlegi kormányfő száját a két választási forduló között ilyen mondatok hagyták el: „vigyázzunk, mert csalafinta dolgok történnek a választóhelyiségekben”. A Fidesz prominensei cinkos hallgatásukkal támogatták a felhergelt tüntetőket, akik választási csalást emlegetve tiltakoztak a szocialisták győzelme ellen. A további következmények ugyancsak gyászosak voltak. A vereségébe belenyugodni képtelen Orbán által felforrósított közhangulat lecsillapításának érdekében Medgyessy Péter kénytelen volt belevágni az úgynevezett „jóléti rendszerváltásba”. Az osztogatás fenntarthatatlan politikájával a modernizáció mellett elkötelezett Gyurcsány Ferenc szakított egy ciklussal később, az ellenzék részéről folyamatos presszió alatt tartott baloldali kormányok azonban nem tudták keresztülvinni elképzeléseiket és 2010-re gyakorlatilag elveszítették társadalmi támogatottságukat. Ez vezetett végül a „fülkeforradalomként” aposztrofált nemzeti katasztrófához.

Szerző