Nem múló vita Paksról

Publikálás dátuma
2016.05.27 07:00
Az MVM Magyar Villamos Műveken kívül kell üzemelniük az új reaktoroknak – ha megépülnek FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Azért lett az orosz Roszatom az atomerőművi kapacitásbővítés beruházója, mert Pakson már hasonló technológiájú reaktorok működnek - ezt állította Lázár János a tegnapi Kormányinfón. A szakemberek véleménye szerint ez a kijelentés tévedésen alapszik. A kancelláriaminiszter ma Brüsszelben tárgyal Margrethe Vestager versenyjogi uniós biztossal, a Paks II. beruházással kapcsolatos vitás kérdésekről.

Ugyan a közbeszerzési és versenyjogi területen vannak még engedélyeztetési problémák, de az Európai Unió konstruktívan áll a magyar projekthez - így válaszolt Lázár János a csütörtöki Kormányinfón a Népszavának arra kérdésére, hogy miről fog tárgyalni ma a belga fővárosban Margrethe Vestagerrel. A miniszter szerint a megbeszélések elsősorban arról fognak szólni, hogy miképpen illeszkedik az új reaktor az energiapiacba. Lázár János úgy gondolja - egyértelműen az Európai Uniótól kapott értesítések nyomán -, hogy az Európai Bizottság monopólium-ellenes indokok miatt ragaszkodni fog ahhoz, hogy Paks II. nem lehet az MVM Magyar Villamosművek része. A miniszter szavaiból kitűnt, hogy ezt az uniós kifogást figyelembe fogják venni.

Ugyanakkor Lázár János érdekesen érvelt amellett, hogy miért az orosz Roszatom lett a beruházó, ugyanis azt mondta, hogy a magyar kormány kezét megkötötte a már működő erőművi blokkoknál alkalmazott technológia. Viszont, ha olyan döntés született volna, hogy máshol, zöldmezős beruházásként épít Magyarország atomerőművet, akkor mód nyílhatott volna más technológia alkalmazására is. Ezt az állítást cáfolta lapunk érdeklődésére Holoda Attila. Az egykori helyettes energetikai államtitkár ilyent állítani ostobaság. Mi sem bizonyítja jobban, hogy Paks I. és Paks II. két külön erőmű, minthogy az előkészítés alatt lévőt önálló részvénytársaságba szervezték. A szakember szerint az kétségtelen tény, hogy a hazai szakemberek elsősorban orosz (szovjet) gyártású atomerőművek üzemeltetésére felkészültek, mert jó részük a Szovjetunióban folytatta tanulmányait. Azonban semmi akadálya nem lenne annak, hogy Paks I. mellett egy teljesen más technológiájú erőmű üzemeljen. Egyébként Holoda Attila is racionális döntésnek tartja, hogy az atomerőművi bővítés Pakson valósul meg. Két fő indok: a telephely földrengésbiztonsága ismert, és célszerű a Duna mellé építkezni, a folyó megfelelő vízhozama miatt.

Arra a kérdésünkre, hogy van-e összefüggés Szergej Lavrov szerdai budapesti útja és aközött, hogy az orosz hitelt kiváltanánk egy máshonnan származó hitellel - ezzel eleget tennénk Brüsszel kifogásának -, Lázár János azt mondta, hogy a hitelkiváltásnak nincs semmi akadálya, de csak akkor éri meg, ha az orosz kölcsön helyett a piacon 30 évre, 3-4 százalékos kamat mellett lehetne hitelt felvenni.

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője szerint arról lehet szó, hogy az orosz finanszírozás kétségessé vált, az Európai Bizottság pedig nem hajlandó lenyelni, hogy az Orbán-kormány (ahogyan a jelenlegi tervekben szerepel) a kamatköltségek alól mentesítené a beruházást. Annak, hogy Brüsszel jóváhagyja Paks II.-t, az lehet az ára, hogy a kamatokat is bele kell számítani az árba, ami egy banki hitel esetén tovább drágíthatja a bővítést.

A kancelláriaminiszter a Kormányinfón szót ejtett arról is, hogy nem csak a versenyjogi, hanem a közbeszerzési vitáink is voltak Brüsszellel, ám ezeknél jelentős előrelépés történt, állítása szerint elfogadtuk az ajánlásokat. Utalt arra, hogy a kormány által felkért Rothschild-csoport pénzügyi szakértői jelentése bebizonyította, hogy az atomerő bővítése jó befektetés - mondta a Lázár.

Egyébként a kabinet álláspontja továbbra sem változott, azt állítják, hogy a Paks II. beruházás nem tartalmaz állami támogatást, szabadpiaci körülmények között is versenyképes és megtérül. A két új paksi blokk ennek megfelelően hozzájárul az ellátás biztonság megteremtéséhez, a klímavédelmi célkitűzések teljesítéséhez és a megfizethető áramár fenntartásához anélkül, hogy szükség lenne bármilyen garantált villamosenergia-átvételi ár meghatározására vagy más állami támogatásra.

Szerző

Sztrájkbizottság alakult a Hankooknál

Publikálás dátuma
2019.02.23 11:58

Fotó: Shutterstock
Pattanásig feszült a helyzet a dunaújvárosi Hankook gumigyárban, ahol a cégvezetés egyoldalúan felfüggesztette a szakszervezettel folytatott bértárgyalásokat, befagyasztotta a konzultációt. Tájékoztató formájában arról értesítették a dolgozókat, hogy az Üzemi Tanács javaslatait fogják majd figyelembe venni a béremeléskor, holott bérmegállapodásra csak a VDSZ Dunaújvárosi Gumigyártók Szakszervezete jogosult, az Üzemi Tanács nem! A cégvezetés február 20-ra ígérte az újabb konzultációt, ezen képviselője nem jelent meg, érdemi javaslatot nem küldött, s azzal húzza az időt, hogy nem volt módja a távol-keleti tulajdonossal egyeztetni. A szakszervezet, melybe az év végi bónusz késedelmes kifizetése miatt tömegesen lépnek be a munkavállalók, a vezetés lépésére válaszul megalakította a sztrájkbizottságot, és hangsúlyozzák: törvényes úton fogják megakadályozni, hogy a cégvezetés semmibe vegye jogaikat! 
Szerző
Témák
sztrájk

Felminősítette Magyarországot a Fitch

Publikálás dátuma
2019.02.23 09:03
A kép illusztráció.
Fotó: Shutterstock
Felminősítette Magyarországot a Fitch Ratings, egyebek mellett a magyar külső adósságpozíció gyors javulásával indokolva a lépést.
A nemzetközi hitelminősítő péntek éjjel Londonban bejelentette, hogy egy fokozattal "BBB"-re javította a devizában és forintban fennálló hosszú futamidejű magyar államadósság-kötelezettségek besorolását az eddigi "BBB mínusz"-ról. Az új osztályzat kilátása stabil. Egy héten belül ez a magyar szuverén adósságkötelezettségek második felminősítése. Múlt pénteken a Standard & Poor's pénzügyi szolgáltató csoport globális minősítési részlege (S&P Global Ratings) szintén egy fokozattal "BBB/A-2"-re javította a hosszú és rövid futamidejű, devizában és forintban fennálló magyar államadósság-kötelezettségek besorolását az addigi "BBB mínusz/A-3"-ról. Az S&P új magyar osztályzatának kilátása szintén stabil. A Fitch és az S&P lépése nyomán a három piacvezető globális hitelminősítő közül jelenleg már csak a Moody's Investors Service tartja nyilván Magyarországot a befektetési ajánlású kategória alapszintjén, "Baa3" besorolással. A Moody's e besorolása a Fitch és az S&P módszertanában a "BBB mínusz"-nak felel meg. A magyar besorolásokra immár mindhárom hitelminősítő stabil kilátást tart érvényben. A múlt heti és a mostani felminősítés előtt a Standard & Poor's és a Fitch Ratings egyaránt pozitív kilátást tartott érvényben a magyar szuverén adósbesorolásra, a Moody's osztályzati kilátása azonban évek óta stabil. A Fitch már korábban utalást tett a magyar államadós-besorolás idei felminősítésének lehetőségére. A közép- és kelet-európai térség szuverén adósminőségi mutatóiról nemrégiben összeállított, 2019-re szóló, Londonban ismertetett éves helyzetértékelésében a cég felidézte, hogy - a tanulmány bemutatása idején - a régióban Magyarországgal együtt összesen hét államadóst tartott nyilván felminősítés lehetőségét jelző pozitív besorolási kilátással, és mivel e pozitív kilátások már 2017 óta érvényben vannak, ez "felfelé ható minősítési lendületet ad" a térségnek 2019-ben. A magyar államadós-besorolás pénteki felminősítésének indoklásában a Fitch Ratings kiemelte, hogy saját számítási módszere alapján a hazai össztermékhez (GDP) mért nettó külső magyar adósságráta a 2013-2017-es időszak 34,4 százalékos átlagáról tavalyig 10,2 százalékra csökkent. A Fitch megjegyzi, hogy a listáján hasonló besorolással szereplő szuverén adósok nettó külső adósságrátájának mediánértéke jelenleg 7,8 százalék. A hitelminősítő szerint a magyar külső nettó adósságráta csökkenésének fő okai között van a folyómérleg-egyenleg folyamatos - jóllehet most már szűkülő - többlete, a stabil külföldi működőtőke-beáramlás, valamint az Európai Uniótól érkező folyósítások. A Fitch elemzése szerint a külső likviditási ráta is jelentősen, a 2012-2017-es időszak 95 százalékos átlagáról 138 százalékra javult, jóllehet továbbra is elmarad a hasonló besorolású szuverén adósok 153,5 százalékos mediánértékétől. A hitelminősítő szerint az, hogy a magyar folyómérleg-egyenleg tavaly az erőteljes hazai kereslet ellenére is a GDP 1,1 százalékára becsülhető többletben maradt, a magyar gazdaság, különösen a szolgáltatási szektor versenyképességének javulását tükrözi. A Fitch Ratings várakozása szerint a magyar folyómérleg-egyenleg GDP-arányos többlete az idén 0,8 százalékra csökken, elsősorban a gyengébb külső kereslet miatt, de 2020-ban ismét 1,1 százalékra bővül. A cég hangsúlyozza, hogy a magyar folyómérleg-pozíció mindenképpen kedvező a Fitch listáján "BBB" besorolással szereplő többi szuverén adóséhoz képest, ezek mediánszintje ugyanis jelenleg mínusz 1,3 százalék. A Fitch Ratings várakozása szerint a magyar folyómérleg-egyenleg és a nettó közvetlen külföldi tőkebeáramlás értéke a 2019-2020-as időszak átlagában a hazai össztermék 2,4 százaléka lesz, vagyis ez a mutató szintén meghaladja a "BBB" besorolási kategória 1,7 százalékos mediánértékét. A hitelminősítő szerint a felminősítés tényezői közé tartozik az is, hogy a hazai össztermékhez mért magyar államadósság-ráta változatlanul lefelé tartó pályán van. A Fitch előrejelzése szerint ez a mutató a 2012-2017-es időszak 75,2 százalékos átlaga után az idén 68 százalékra, 2020-ban 66 százalékra csökken. Jóllehet a GDP-arányos magyar államadósság-ráta még mindig magasabb az azonos besorolású szuverén adósok 38,5 százalékos jelenlegi mediánszintjénél, a Fitch azonban úgy ítéli meg, hogy a viszonylag erőteljes magyar finanszírozási rugalmasság - amely a devizában denominált adósság alacsony arányából és a nem rezidens befektetők kezén lévő államadósság-hányad csökkenéséből ered - részben enyhíti a kockázatokat. A Fitch megjegyzi, hogy a magyar adósságszolgálati teher alacsonyabb az azonos besorolású adósok mediánjánál. A cég az EU-hoz fűződő viszonyt taglalva megemlíti, hogy erősödnek a magyar igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos aggályok. A Fitch elemzői azonban nem várják, hogy a hetedik cikkely szerint eljárás az idén jelentősen előrehaladna, bár megítélésük szerint az EU-folyósítások 2021-től javasolt csökkentése kiélezheti a viszonyt. Az elemzés szerint a magyar bankszektor stabil, tőkeellátottsága bőséges, a nem teljesítő kinnlevőség-hányad csökken, a tavalyi harmadik negyedévben már nem haladta meg az 5,6 százalékot, miközben a hitelkiáramlás változatlanul erőteljes. A 4,8 százalékosra becsült tavalyi gazdasági növekedés valószínűleg ciklikus tetőzést jelentett, de a beruházási aktivitás és a háztartási fogyasztás az előrejelzési távlatban továbbra is robusztus mértékben hozzájárul majd a magyar gazdaság növekedéséhez - jósolja a Fitch Ratings pénteki elemzése. 
Szerző