Vegyes fogadtatásra talált a Fitch Ratings egy hete nyilvánosságra hozott döntése az ország államadós-minősítésének javításáról. Az elemzők és a közgazdászok szerint a befektetésre ajánlott minősítés megadása a makroszámok alapján "kijárt" Magyarországnak, azonban az éppen romló gazdasági eredmények, a jövő évi költségvetésben látható lazítási kísérletek miatt óvatosabbak is lehettek volna a minősítők - vélik. A kormány is érzi, hogy valami nincs rendben a növekedéssel, ezért a miniszterelnök utasítására a raportra rendelt miniszterek gazdaságélénkítő csomag összeállításába kezdtek. A Figyelő információi szerint gyorsítják az állami beruházások előkészítését és a cégek tőzsdére lépését. Az uniós források átmeneti leállása miatt javarészt belső forrásokra támaszkodhat a kormány, ugyanis a a felminősítés ellenére működő tőke alig-alig érkezik az országba.
Inotai András
Inotai András közgazdász
A hivatalos makrogazdasági adatok alapján már 1,5-2 éve fel kellett volna minősíteni Magyarországot. A három nagy hitelminősítő intézet, a Fitch Ratings, a Moody's és a Standard & Poor's mégis kivárt. A Fitch ugyan egy hete kivette a befektetésre nem ajánlott, vagyis a bóvli kategóriából Magyarországot, de a befektetésre ajánlott kategória legaljára helyzete. A másik két nagy hitelminősítő pedig továbbra is kivár.
Ez azt jelentheti, hogy a hitelminősítők nem hiszik, hogy a kormány által közölt hivatalos adatok tarthatók, de akár azt is feltételezhetik, hogy ezek a számok kozmetikázottak. Erre minden okuk meg van, hiszen a tavalyi költségvetési adatokat durván manipulálta a kormányzat. A költségvetési hiányt 1,9 százalékra hozták ki, ami nagyon jó érték, de azt már nem tették hozzá, hogy a bevételek között elszámolták azt a 2,3 milliárd eurót is - nagyjából 720 milliárd forintot - amit az unió visszatartott. Ezt azzal indokolták, hogy ezt az összeget úgyis kifizeti Brüsszel, holott ez egy függő tétel.
Hiába voltak tehát a papíron jók a számok, ezek a hitelminősítőket nem győzték meg. Az "unortodox" magyar gazdaságpolitikát a hitelminősítők is "unortodox" módon kezelték. Az eddigi tapasztalatok szerint minden más ország sokkal gyorsabban megkapta volna a felminősítést, minket azonban csak most, és hangsúlyozom, csak az egyik nagy hitelminősítő emelt ki a bóvli kategóriából.
A hitelminősítők általában nem egyetlen országról döntenek, hanem összeállítanak egy kosarat. A csomagon belül vizsgálják meg, melyik ország hogyan áll. Az eredmény alapján döntenek arról, melyik állam adósságszolgálatát minősítik le, vagy föl, illetve hagyják meg az éppen aktuális kategóriában. Legutolsó információm szerint a Moody's, amely június elején határozhat a minősítésekről, Magyarországot kivenné a bóvli csomagból. Ez természetesen a döntésig hátralévő időszakban még változhat.
Azt azonban tudomásul kell venni, a hitelminősítők lépéseiben nincs automatizmus. Ha az egyik felminősít, még egyáltalán nem biztos, hogy a többi követi. Már csak azért sem, mert a három nagy minősítő értékelési rendszere eltér. Ráadásul az, hogy befektetésre ajánlanak, az egy dolog, de hogy lesz-e aki befektet, az egy másik dolog. A pénzügyi befektetők fantáziáját persze megmozgathatja a felminősítés, mert ők adott esetben gyorsan megszabadulhatnak a papírjaiktól, de a termelő beruházók sok egyebet is vizsgálnak, mielőtt egy országban esetleg hosszabb távra berendezkednének. Sok egyéb mellett szempont a gazdasági, politikai környezet is, s hogy mi várható évek múlva. Márpedig a magyar gazdaság szerkezete sajnos ma sokkal rosszabb, mint korábban volt. Az autóipar túlsúlya miatt felborulni látszik a korábbi egyensúly, mert a többi ágazat fejlődése nem követte a járműipart, így a gazdaságunk sebezhetőbbé vált. Nem tudjuk mi történik, ha 5 éven belül megjelennek Európában a kínai autógyártás termékei és az európai ipar erre az elektromos és a robotautókkal válaszol. Egészen új technológiák jelenhetnek meg az autógyártásban. Nagy kérdés, hogy a magyarországi autógyárak ebben milyen szerepet játszhatnak majd.
Veres János
Veres János volt szocialista pénzügyminiszter
Magyarország 2011. novemberében, már bőven az Orbán kormány időszakában került először a bóvli kategóriába, amikor a Moody's lefokozta. Még annak az évnek a végén a Fitch Ratings, majd 2012 elején a Standard&Poors is követte. Fontos hangsúlyozni, hogy a szocialista kormány a világválság kellős közepén még befektetésre ajánlott kategóriában adta át a stafétabotot a Fidesz kormánynak, igaz, már csak egy fokozattal a bóvli fölött. Megjegyzem, akkor szinte minden államot leminősítettek a hitelminősítők. Még Németországot is, persze ők még így is messze a befektetésre ajánlott kategória felső régiójában maradtak.
Nem teljesen érthető, hogy mi okból ünnepli a a kormány, hogy most elérték - a három meghatározó hitelminősítő közül egynél -, hogy visszakapaszkodnak oda, ahol a szocialista kormányzás utolsó évében volt az ország. A Fidesz kormánynak több mint 25 milliárd eurós uniós forrás felhasználásával sikerült nagy nehezen kikerülni a bóvli kategóriából. A GDP 4-4,5 százalékát használhatta fel az ország, 2014-2015-ben még ennél is többet, vagyis arányait tekintve a II. világháború után a nyugat-európai országoknak nyújtott Marshall-segély kétszeresét vonhatták be a gazdaságba. Egy bizonyos, hogy a magyar gazdaságba ilyen mértékű külső forrás, mint a 2007-2013-as uniós pénzügyi ciklusban még soha nem érkezett. Talán az sem mellékes, hogy azt a pénzt használhatták fel a Fidesz kormányok, amit még a szocialisták alkudtak ki Brüsszelben.
Azt nehéz megmondani, miért éppen most döntött úgy a Fitch, hogy felminősíti Magyarországot. Arra talán könnyebb válaszolni, hogy eddig miért tartózkodott és a másik két nagy hitelminősítő miért tartózkodik ettől a lépéstől. Vélhetően látják az elemzők, hogy nem fenntartható az a gazdasági helyzet, amibe az ország a Fidesz kormány különböző intézkedéseivel került. Fontos kiszámíthatatlansági tényező lehetett, lehet a Matolcsy-féle jegybanki politika. A magyar gazdaság szerkezete pedig majdhogynem tragikus, ha mindhárom hitelminősítő felminősítené Magyarországot, akkor is csak az állampapír befektetők jönnének, a működő tőke továbbra sem választaná hazánkat.
Vértes András
Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke
Az nem volt meglepő, hogy csak most döntött a Fitch Ratings, mert egy leminősítés után 4-5 év is eltelhet, mire abból egy ország ki tud jönni. A hitelminősítő már egy éve pozitív kilátást jelzett Magyarországra, és az is megszokott, hogy ettől számítva nagyjából egy év múlva adja meg a befektetésre ajánló szintet. Technikai szempontból ez a folyamat nem számít kirívónak. Meglepetést inkább az okozhatott, hogy akkor jött ez a döntés, amikor Magyarország adatai elkezdtek romlani. Ez azt jelenti, hogy nem rövid távú szempontokat vettek figyelembe, hiszen pocsék lett az első negyedéves GDP adat, a kormány a korábban vállalt 1,7 helyett 2017-re már 2,4 százalékos költségvetési hiánnyal számol, korrigálta a kormány a saját konvergencia programját, búcsút intve a csökkenő adósságpályának is. Mintha a kormányzatot már nem is nagyon érdekelné, hogy fölminősítik-e az országot, vagy sem.
Azért azt is tudni kell, hogy olyan országokkal vagyunk egy kategóriában, mint mondjuk Equador, viszont Lengyelország három fokozattal van fölöttünk. Az állampapír kamatok terén pedig kiegyenlítődés indult meg. A lengyelek példájánál maradva, ők az ismert, az orbáni utat követő politikájuk és nem gazdasági okok miatt romlottak, Magyarország megítélése pedig nem politikai, hanem a korábbi gazdasági mutatói okán javult. Ezt a piac abból a szempontból honorálta, hogy a 10 évesnél rövidebb futamidejű magyar állampapírok lényegében a lengyel hozamok szintjére csökkentek. Különösen a Fitch csak arra koncentrál, hogy az ország képes-e stabilan visszafizetni a hiteleit.
A másik két hitelminősítő az adatok szélesebb spektrumát veszi figyelembe, de várhatóan ők is a befektetésre ajánlott kategóriába - annak legaljára - helyezik Magyarországot. Bár sem a gazdasági helyzet, sem a versenyellenes politika nem nagyon javult, de korábban olyan szintre volt besorolva Magyarország, mint némely közép-afrikai állam és talán Görögország, miközben más uniós ország nem is került bóvliba. Ehhez képest javított egy fokozatot a Fitch. Az is fontos jelzés, hogy stabil és nem pozitív kilátással vette fel a befektetésre javasolt kategóriába Magyarországot, ami azt jelenti, hogy az elkövetkező legalább egy évben a Fitch nem szándékozik magasabb osztályba engedni Magyarországot. Az ország tényleges piaci és pénzügyi helyzete egyébként valóban indokolta ezt a felminősítést. Igaz, ezt a kormány olyan eszközökkel érte el, amelyek rontják a közép és hosszú távú kilátásokat. Ide sorolható az oktatás szétverése, az államosítások, az őrületes állami korrupció, nem beszélve az elképesztő Matolcsyzmusról, amit a már említett afrikai térség országaiban sem engednének meg.
Bod Péter Ákos
Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora
Ezzel a felminősítéssel már a románok nyomába ért Magyarország. Ha a másik két hitelminősítő is pozitívan dönt, akkor utolérhetjük Romániát. A többi térségbeli állam ennél jobb kategóriába van besorolva. A '90-es évek elején, amikor a hitelminősítők a régió államait besorolták, még a csehek és a szlovákok között volt Magyarország.
A makrogazdasági adatok a múltra vonatkoznak, míg az előre tekintő besorolásoknál azt a jelzést teszik a hitelminősítők az adott ország mellé, amely mutatja, hogy nem következik be olyan fordulat, megrázkódtatás, amely csökkenti az illető ország fizetési képességét, hajlandóságát. A hitelminősítők már évek óta felminősíthették volna Magyarországot, de mindig közbe jött valami. Most éppen kegyelmi pillanat van. A bankadó mérséklése jelzés volt, hogy a kormány nem akarja a pénzügyi közvetítő rendszert tovább terhelni, az infláció, a kamatok lent vannak, de ez így van máshol is.
Azt pedig tudomásul kell venni, hogy a leminősítés gyors, a felminősítés lassú folyamat. Akkor lépnek hirtelen a hitelminősítők, ha úgy vélik, azt a jelzést kell adni az adott állam papírjaiba fektetőknek, hogy bizonyos kockázatokkal számolni kell.
Pénzügyi hatása akkor lehet a felminősítésnek, ha a három meghatározó hitelminősítőből legalább kettő feljebb sorolja az országot. Arra mindenesetre valamivel talán nagyobb az esély, hogy júniusban a Moody's is a befektetésre ajánlott alsó kategóriába engedi Magyarországot a bóvliból. A Fitch nem az idei első negyedév adatait nézte, hanem középtávú előrejelzésnek szánta a felminősítést.
A kérdés nem az, hogy akár a román, akár a magyar állam tud-e fizetni, például a 10 éves papírok lejártakor. A kérdés az, hogy aki bevásárol ezekből a papírokból, el tudja-e adni időközben. Lesz-e aki megvegye? Az értékcsökkenés kockázata benne van ezekben a papírokban. A rövid lejáratú kötvényeknél kisebb a kockázat.
