Előfizetés

Felminősítés után válságtanácskozás

Publikálás dátuma
2016.05.27. 07:22
Nehezen kiismerhetők a hitelminősítők, más-más szempontok szerint döntenek FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Egy hete örömünnep volt a kormány háza táján, a Fitch Ratings a befektetésre ajánlott kategóriába emelte Magyarországot. Ez sem feledtette azonban a rossz évkezdetet, az első negyedéves GDP minden várakozástól elmaradó növekedését. A hírek szerint a kormányfő a szőnyeg szélére állította minisztereit, számon kérve rajtuk a növekedés elmaradását. Lapunknak nyilatkozó közgazdászok is úgy vélik, a hitelminősítők nem a pocsék pillanatnyi adatokat, hanem a kormány jövőbe mutató ígéreteit veszik figyelembe döntéseikkor.

Vegyes fogadtatásra talált a Fitch Ratings egy hete nyilvánosságra hozott döntése az ország államadós-minősítésének javításáról. Az elemzők és a közgazdászok szerint a befektetésre ajánlott minősítés megadása a makroszámok alapján "kijárt" Magyarországnak, azonban az éppen romló gazdasági eredmények, a jövő évi költségvetésben látható lazítási kísérletek miatt óvatosabbak is lehettek volna a minősítők - vélik. A kormány is érzi, hogy valami nincs rendben a növekedéssel, ezért a miniszterelnök utasítására a raportra rendelt miniszterek gazdaságélénkítő csomag összeállításába kezdtek. A Figyelő információi szerint gyorsítják az állami beruházások előkészítését és a cégek tőzsdére lépését. Az uniós források átmeneti leállása miatt javarészt belső forrásokra támaszkodhat a kormány, ugyanis a a felminősítés ellenére működő tőke alig-alig érkezik az országba.

Inotai András

Inotai András

Inotai András közgazdász

A hivatalos makrogazdasági adatok alapján már 1,5-2 éve fel kellett volna minősíteni Magyarországot. A három nagy hitelminősítő intézet, a Fitch Ratings, a Moody's és a Standard & Poor's mégis kivárt. A Fitch ugyan egy hete kivette a befektetésre nem ajánlott, vagyis a bóvli kategóriából Magyarországot, de a befektetésre ajánlott kategória legaljára helyzete. A másik két nagy hitelminősítő pedig továbbra is kivár.

Ez azt jelentheti, hogy a hitelminősítők nem hiszik, hogy a kormány által közölt hivatalos adatok tarthatók, de akár azt is feltételezhetik, hogy ezek a számok kozmetikázottak. Erre minden okuk meg van, hiszen a tavalyi költségvetési adatokat durván manipulálta a kormányzat. A költségvetési hiányt 1,9 százalékra hozták ki, ami nagyon jó érték, de azt már nem tették hozzá, hogy a bevételek között elszámolták azt a 2,3 milliárd eurót is - nagyjából 720 milliárd forintot - amit az unió visszatartott. Ezt azzal indokolták, hogy ezt az összeget úgyis kifizeti Brüsszel, holott ez egy függő tétel.

Hiába voltak tehát a papíron jók a számok, ezek a hitelminősítőket nem győzték meg. Az "unortodox" magyar gazdaságpolitikát a hitelminősítők is "unortodox" módon kezelték. Az eddigi tapasztalatok szerint minden más ország sokkal gyorsabban megkapta volna a felminősítést, minket azonban csak most, és hangsúlyozom, csak az egyik nagy hitelminősítő emelt ki a bóvli kategóriából.

A hitelminősítők általában nem egyetlen országról döntenek, hanem összeállítanak egy kosarat. A csomagon belül vizsgálják meg, melyik ország hogyan áll. Az eredmény alapján döntenek arról, melyik állam adósságszolgálatát minősítik le, vagy föl, illetve hagyják meg az éppen aktuális kategóriában. Legutolsó információm szerint a Moody's, amely június elején határozhat a minősítésekről, Magyarországot kivenné a bóvli csomagból. Ez természetesen a döntésig hátralévő időszakban még változhat.

Azt azonban tudomásul kell venni, a hitelminősítők lépéseiben nincs automatizmus. Ha az egyik felminősít, még egyáltalán nem biztos, hogy a többi követi. Már csak azért sem, mert a három nagy minősítő értékelési rendszere eltér. Ráadásul az, hogy befektetésre ajánlanak, az egy dolog, de hogy lesz-e aki befektet, az egy másik dolog. A pénzügyi befektetők fantáziáját persze megmozgathatja a felminősítés, mert ők adott esetben gyorsan megszabadulhatnak a papírjaiktól, de a termelő beruházók sok egyebet is vizsgálnak, mielőtt egy országban esetleg hosszabb távra berendezkednének. Sok egyéb mellett szempont a gazdasági, politikai környezet is, s hogy mi várható évek múlva. Márpedig a magyar gazdaság szerkezete sajnos ma sokkal rosszabb, mint korábban volt. Az autóipar túlsúlya miatt felborulni látszik a korábbi egyensúly, mert a többi ágazat fejlődése nem követte a járműipart, így a gazdaságunk sebezhetőbbé vált. Nem tudjuk mi történik, ha 5 éven belül megjelennek Európában a kínai autógyártás termékei és az európai ipar erre az elektromos és a robotautókkal válaszol. Egészen új technológiák jelenhetnek meg az autógyártásban. Nagy kérdés, hogy a magyarországi autógyárak ebben milyen szerepet játszhatnak majd.

Veres János

Veres János

Veres János volt szocialista pénzügyminiszter

Magyarország 2011. novemberében, már bőven az Orbán kormány időszakában került először a bóvli kategóriába, amikor a Moody's lefokozta. Még annak az évnek a végén a Fitch Ratings, majd 2012 elején a Standard&Poors is követte. Fontos hangsúlyozni, hogy a szocialista kormány a világválság kellős közepén még befektetésre ajánlott kategóriában adta át a stafétabotot a Fidesz kormánynak, igaz, már csak egy fokozattal a bóvli fölött. Megjegyzem, akkor szinte minden államot leminősítettek a hitelminősítők. Még Németországot is, persze ők még így is messze a befektetésre ajánlott kategória felső régiójában maradtak.

Nem teljesen érthető, hogy mi okból ünnepli a a kormány, hogy most elérték - a három meghatározó hitelminősítő közül egynél -, hogy visszakapaszkodnak oda, ahol a szocialista kormányzás utolsó évében volt az ország. A Fidesz kormánynak több mint 25 milliárd eurós uniós forrás felhasználásával sikerült nagy nehezen kikerülni a bóvli kategóriából. A GDP 4-4,5 százalékát használhatta fel az ország, 2014-2015-ben még ennél is többet, vagyis arányait tekintve a II. világháború után a nyugat-európai országoknak nyújtott Marshall-segély kétszeresét vonhatták be a gazdaságba. Egy bizonyos, hogy a magyar gazdaságba ilyen mértékű külső forrás, mint a 2007-2013-as uniós pénzügyi ciklusban még soha nem érkezett. Talán az sem mellékes, hogy azt a pénzt használhatták fel a Fidesz kormányok, amit még a szocialisták alkudtak ki Brüsszelben.

Azt nehéz megmondani, miért éppen most döntött úgy a Fitch, hogy felminősíti Magyarországot. Arra talán könnyebb válaszolni, hogy eddig miért tartózkodott és a másik két nagy hitelminősítő miért tartózkodik ettől a lépéstől. Vélhetően látják az elemzők, hogy nem fenntartható az a gazdasági helyzet, amibe az ország a Fidesz kormány különböző intézkedéseivel került. Fontos kiszámíthatatlansági tényező lehetett, lehet a Matolcsy-féle jegybanki politika. A magyar gazdaság szerkezete pedig majdhogynem tragikus, ha mindhárom hitelminősítő felminősítené Magyarországot, akkor is csak az állampapír befektetők jönnének, a működő tőke továbbra sem választaná hazánkat.

Vértes András

Vértes András

Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke

Az nem volt meglepő, hogy csak most döntött a Fitch Ratings, mert egy leminősítés után 4-5 év is eltelhet, mire abból egy ország ki tud jönni. A hitelminősítő már egy éve pozitív kilátást jelzett Magyarországra, és az is megszokott, hogy ettől számítva nagyjából egy év múlva adja meg a befektetésre ajánló szintet. Technikai szempontból ez a folyamat nem számít kirívónak. Meglepetést inkább az okozhatott, hogy akkor jött ez a döntés, amikor Magyarország adatai elkezdtek romlani. Ez azt jelenti, hogy nem rövid távú szempontokat vettek figyelembe, hiszen pocsék lett az első negyedéves GDP adat, a kormány a korábban vállalt 1,7 helyett 2017-re már 2,4 százalékos költségvetési hiánnyal számol, korrigálta a kormány a saját konvergencia programját, búcsút intve a csökkenő adósságpályának is. Mintha a kormányzatot már nem is nagyon érdekelné, hogy fölminősítik-e az országot, vagy sem.

Azért azt is tudni kell, hogy olyan országokkal vagyunk egy kategóriában, mint mondjuk Equador, viszont Lengyelország három fokozattal van fölöttünk. Az állampapír kamatok terén pedig kiegyenlítődés indult meg. A lengyelek példájánál maradva, ők az ismert, az orbáni utat követő politikájuk és nem gazdasági okok miatt romlottak, Magyarország megítélése pedig nem politikai, hanem a korábbi gazdasági mutatói okán javult. Ezt a piac abból a szempontból honorálta, hogy a 10 évesnél rövidebb futamidejű magyar állampapírok lényegében a lengyel hozamok szintjére csökkentek. Különösen a Fitch csak arra koncentrál, hogy az ország képes-e stabilan visszafizetni a hiteleit.

A másik két hitelminősítő az adatok szélesebb spektrumát veszi figyelembe, de várhatóan ők is a befektetésre ajánlott kategóriába - annak legaljára - helyezik Magyarországot. Bár sem a gazdasági helyzet, sem a versenyellenes politika nem nagyon javult, de korábban olyan szintre volt besorolva Magyarország, mint némely közép-afrikai állam és talán Görögország, miközben más uniós ország nem is került bóvliba. Ehhez képest javított egy fokozatot a Fitch. Az is fontos jelzés, hogy stabil és nem pozitív kilátással vette fel a befektetésre javasolt kategóriába Magyarországot, ami azt jelenti, hogy az elkövetkező legalább egy évben a Fitch nem szándékozik magasabb osztályba engedni Magyarországot. Az ország tényleges piaci és pénzügyi helyzete egyébként valóban indokolta ezt a felminősítést. Igaz, ezt a kormány olyan eszközökkel érte el, amelyek rontják a közép és hosszú távú kilátásokat. Ide sorolható az oktatás szétverése, az államosítások, az őrületes állami korrupció, nem beszélve az elképesztő Matolcsyzmusról, amit a már említett afrikai térség országaiban sem engednének meg.

Bod Péter Ákos

Bod Péter Ákos

Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora

Ezzel a felminősítéssel már a románok nyomába ért Magyarország. Ha a másik két hitelminősítő is pozitívan dönt, akkor utolérhetjük Romániát. A többi térségbeli állam ennél jobb kategóriába van besorolva. A '90-es évek elején, amikor a hitelminősítők a régió államait besorolták, még a csehek és a szlovákok között volt Magyarország.

A makrogazdasági adatok a múltra vonatkoznak, míg az előre tekintő besorolásoknál azt a jelzést teszik a hitelminősítők az adott ország mellé, amely mutatja, hogy nem következik be olyan fordulat, megrázkódtatás, amely csökkenti az illető ország fizetési képességét, hajlandóságát. A hitelminősítők már évek óta felminősíthették volna Magyarországot, de mindig közbe jött valami. Most éppen kegyelmi pillanat van. A bankadó mérséklése jelzés volt, hogy a kormány nem akarja a pénzügyi közvetítő rendszert tovább terhelni, az infláció, a kamatok lent vannak, de ez így van máshol is.

Azt pedig tudomásul kell venni, hogy a leminősítés gyors, a felminősítés lassú folyamat. Akkor lépnek hirtelen a hitelminősítők, ha úgy vélik, azt a jelzést kell adni az adott állam papírjaiba fektetőknek, hogy bizonyos kockázatokkal számolni kell.

Pénzügyi hatása akkor lehet a felminősítésnek, ha a három meghatározó hitelminősítőből legalább kettő feljebb sorolja az országot. Arra mindenesetre valamivel talán nagyobb az esély, hogy júniusban a Moody's is a befektetésre ajánlott alsó kategóriába engedi Magyarországot a bóvliból. A Fitch nem az idei első negyedév adatait nézte, hanem középtávú előrejelzésnek szánta a felminősítést.

A kérdés nem az, hogy akár a román, akár a magyar állam tud-e fizetni, például a 10 éves papírok lejártakor. A kérdés az, hogy aki bevásárol ezekből a papírokból, el tudja-e adni időközben. Lesz-e aki megvegye? Az értékcsökkenés kockázata benne van ezekben a papírokban. A rövid lejáratú kötvényeknél kisebb a kockázat.

Gyurcsány: Elárultak! - Őszöd évfordulója van

Publikálás dátuma
2016.05.27. 07:05
Népszava fotó
Tíz éve, 2006. május 6-án, egy hónappal választási győzelme után mondta el balatonőszödi beszédét Gyurcsány Ferenc. A beszédet 2006. szeptember 17-én, máig tisztázatlan körülmények között szivárogtatták ki a sajtónak.

Az az igazság, hogy nincsen sok választásunk, mert elárultak. Először elárult néhány MSZP-s vezető - mondta Gyurcsány Ferenc az őszödi beszéd 10. évfordulójára kiadott videóüzenetében. A volt miniszterelnök szerint mindez azért történt, mert párttársai nem tudták legyőzni, és a beszéd kiszivárogtatásától remélték a bukását, "de nem volt elég eszük ahhoz, hogy lássák a következményeket", azt hogy nem őt, hanem azt az országot árulták el, amelyet élhetővé, Ausztriához hasonlóvá kellett volna tenni. Gyurcsány arra is kitért, a beszéd valószínűleg nem volt annyira könnyen érthető és "talán naivitás volt azt is gondolni, hogy az emberek meg akarják érteni annak valódi jelentését". Hibáztatta a Fideszt is, amiért szerinte kiforgatták a szavait, "de ettől az még igaz volt, igaz beszéd volt".

Gyurcsány szerint a Fidesz akkor árulta el, amikor a kétharmad birtokában nem használta ki "a történelmi esélyt, amit kapott". Az Áder János köztársasági elnök következő ciklusa körül kialakult politikai botrányra is utal. "Elmondhatom, hogy átkozottul utáltam, hogy annak idején Sólyom László lett a köztársasági elnök." Mindezt azért, mert Sólyom nem az ő politikai családjukból érkezett, de Gyurcsány szerint akkor mégis ő lett az államfő, ma pedig erről csak és kizárólag Orbán Viktor dönt. A volt miniszterelnök szerint a fő különbség az őszödi időszak és a jelen között, hogy akkor még komoly vita lehetett miniszterelnök és frakció között.

Tóbiás: Orbán és Gyurcsány már csak múlt

Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője olyan Magyarországot szeretne, amelynek jövője a most létválságban élők kezében van, "Orbán és Gyurcsány pedig már csak múlt". Az ellenzéki politikus erről csütörtökön, Budapesten más témában tartott sajtótájékoztatóján beszélt Gyurcsány Ferenc videóüzenetére reagálva. Tóbiás azt mondta: a volt kormányfő állításával ellentétben az MSZP mindig az utolsókig kitartott a miniszterelnökei mellett, az őszödi beszédet pedig egy olyan régi történetnek tartja, amely "eléggé erőszakos módon" akar fennmaradni. "Orbán pezsgőt bont, Gyurcsány megemlékezik, Vona szakad, bennünket pedig az érdekel, hogy mi van a magyar emberekkel" - fogalmazott az MSZP vezetője, aki kitért arra is, hogy Magyarország jövője nem két emberen múlik, hanem azokon, akik létválságban vannak és "hajlandóak hinni egy másik Magyarországban". Az MSZP-nek pedig az a feladata, hogy ezekben az emberekben építse az igazságosabb és szabadabb ország reményét".

Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke - aki Gyurcsány Ferenc kormányzása alatt egy ideig a Miniszterelnöki Kabinet Nyilvános Kapcsolatok Titkárságának helyettes államtitkáraként dolgozott - felháborítónak nevezte, hogy a DK elnöke a Facebookon közzétett videójában "viccet csinál" egy olyan esetből, amely a teljes magyar politikai közösség számára súlyos tragédiát jelentett. Az őszödi beszéd kapcsán alázatról, bocsánatkérésről, önkritikáról kellene tudni beszélni Gyurcsány Ferencnek is. Az őszödi beszédet a múlt részének, Gyurcsány Ferencet a múlt politikusának tartom - mondta Szigetvári.

Gyurcsány: Elárultak! - Őszöd évfordulója van

Publikálás dátuma
2016.05.27. 07:05
Népszava fotó
Tíz éve, 2006. május 6-án, egy hónappal választási győzelme után mondta el balatonőszödi beszédét Gyurcsány Ferenc. A beszédet 2006. szeptember 17-én, máig tisztázatlan körülmények között szivárogtatták ki a sajtónak.

Az az igazság, hogy nincsen sok választásunk, mert elárultak. Először elárult néhány MSZP-s vezető - mondta Gyurcsány Ferenc az őszödi beszéd 10. évfordulójára kiadott videóüzenetében. A volt miniszterelnök szerint mindez azért történt, mert párttársai nem tudták legyőzni, és a beszéd kiszivárogtatásától remélték a bukását, "de nem volt elég eszük ahhoz, hogy lássák a következményeket", azt hogy nem őt, hanem azt az országot árulták el, amelyet élhetővé, Ausztriához hasonlóvá kellett volna tenni. Gyurcsány arra is kitért, a beszéd valószínűleg nem volt annyira könnyen érthető és "talán naivitás volt azt is gondolni, hogy az emberek meg akarják érteni annak valódi jelentését". Hibáztatta a Fideszt is, amiért szerinte kiforgatták a szavait, "de ettől az még igaz volt, igaz beszéd volt".

Gyurcsány szerint a Fidesz akkor árulta el, amikor a kétharmad birtokában nem használta ki "a történelmi esélyt, amit kapott". Az Áder János köztársasági elnök következő ciklusa körül kialakult politikai botrányra is utal. "Elmondhatom, hogy átkozottul utáltam, hogy annak idején Sólyom László lett a köztársasági elnök." Mindezt azért, mert Sólyom nem az ő politikai családjukból érkezett, de Gyurcsány szerint akkor mégis ő lett az államfő, ma pedig erről csak és kizárólag Orbán Viktor dönt. A volt miniszterelnök szerint a fő különbség az őszödi időszak és a jelen között, hogy akkor még komoly vita lehetett miniszterelnök és frakció között.

Tóbiás: Orbán és Gyurcsány már csak múlt

Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője olyan Magyarországot szeretne, amelynek jövője a most létválságban élők kezében van, "Orbán és Gyurcsány pedig már csak múlt". Az ellenzéki politikus erről csütörtökön, Budapesten más témában tartott sajtótájékoztatóján beszélt Gyurcsány Ferenc videóüzenetére reagálva. Tóbiás azt mondta: a volt kormányfő állításával ellentétben az MSZP mindig az utolsókig kitartott a miniszterelnökei mellett, az őszödi beszédet pedig egy olyan régi történetnek tartja, amely "eléggé erőszakos módon" akar fennmaradni. "Orbán pezsgőt bont, Gyurcsány megemlékezik, Vona szakad, bennünket pedig az érdekel, hogy mi van a magyar emberekkel" - fogalmazott az MSZP vezetője, aki kitért arra is, hogy Magyarország jövője nem két emberen múlik, hanem azokon, akik létválságban vannak és "hajlandóak hinni egy másik Magyarországban". Az MSZP-nek pedig az a feladata, hogy ezekben az emberekben építse az igazságosabb és szabadabb ország reményét".

Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke - aki Gyurcsány Ferenc kormányzása alatt egy ideig a Miniszterelnöki Kabinet Nyilvános Kapcsolatok Titkárságának helyettes államtitkáraként dolgozott - felháborítónak nevezte, hogy a DK elnöke a Facebookon közzétett videójában "viccet csinál" egy olyan esetből, amely a teljes magyar politikai közösség számára súlyos tragédiát jelentett. Az őszödi beszéd kapcsán alázatról, bocsánatkérésről, önkritikáról kellene tudni beszélni Gyurcsány Ferencnek is. Az őszödi beszédet a múlt részének, Gyurcsány Ferencet a múlt politikusának tartom - mondta Szigetvári.