Felminősítés után válságtanácskozás

Publikálás dátuma
2016.05.27 07:22
Nehezen kiismerhetők a hitelminősítők, más-más szempontok szerint döntenek FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Egy hete örömünnep volt a kormány háza táján, a Fitch Ratings a befektetésre ajánlott kategóriába emelte Magyarországot. Ez sem feledtette azonban a rossz évkezdetet, az első negyedéves GDP minden várakozástól elmaradó növekedését. A hírek szerint a kormányfő a szőnyeg szélére állította minisztereit, számon kérve rajtuk a növekedés elmaradását. Lapunknak nyilatkozó közgazdászok is úgy vélik, a hitelminősítők nem a pocsék pillanatnyi adatokat, hanem a kormány jövőbe mutató ígéreteit veszik figyelembe döntéseikkor.

Vegyes fogadtatásra talált a Fitch Ratings egy hete nyilvánosságra hozott döntése az ország államadós-minősítésének javításáról. Az elemzők és a közgazdászok szerint a befektetésre ajánlott minősítés megadása a makroszámok alapján "kijárt" Magyarországnak, azonban az éppen romló gazdasági eredmények, a jövő évi költségvetésben látható lazítási kísérletek miatt óvatosabbak is lehettek volna a minősítők - vélik. A kormány is érzi, hogy valami nincs rendben a növekedéssel, ezért a miniszterelnök utasítására a raportra rendelt miniszterek gazdaságélénkítő csomag összeállításába kezdtek. A Figyelő információi szerint gyorsítják az állami beruházások előkészítését és a cégek tőzsdére lépését. Az uniós források átmeneti leállása miatt javarészt belső forrásokra támaszkodhat a kormány, ugyanis a a felminősítés ellenére működő tőke alig-alig érkezik az országba.

Inotai András

Inotai András

Inotai András közgazdász

A hivatalos makrogazdasági adatok alapján már 1,5-2 éve fel kellett volna minősíteni Magyarországot. A három nagy hitelminősítő intézet, a Fitch Ratings, a Moody's és a Standard & Poor's mégis kivárt. A Fitch ugyan egy hete kivette a befektetésre nem ajánlott, vagyis a bóvli kategóriából Magyarországot, de a befektetésre ajánlott kategória legaljára helyzete. A másik két nagy hitelminősítő pedig továbbra is kivár.

Ez azt jelentheti, hogy a hitelminősítők nem hiszik, hogy a kormány által közölt hivatalos adatok tarthatók, de akár azt is feltételezhetik, hogy ezek a számok kozmetikázottak. Erre minden okuk meg van, hiszen a tavalyi költségvetési adatokat durván manipulálta a kormányzat. A költségvetési hiányt 1,9 százalékra hozták ki, ami nagyon jó érték, de azt már nem tették hozzá, hogy a bevételek között elszámolták azt a 2,3 milliárd eurót is - nagyjából 720 milliárd forintot - amit az unió visszatartott. Ezt azzal indokolták, hogy ezt az összeget úgyis kifizeti Brüsszel, holott ez egy függő tétel.

Hiába voltak tehát a papíron jók a számok, ezek a hitelminősítőket nem győzték meg. Az "unortodox" magyar gazdaságpolitikát a hitelminősítők is "unortodox" módon kezelték. Az eddigi tapasztalatok szerint minden más ország sokkal gyorsabban megkapta volna a felminősítést, minket azonban csak most, és hangsúlyozom, csak az egyik nagy hitelminősítő emelt ki a bóvli kategóriából.

A hitelminősítők általában nem egyetlen országról döntenek, hanem összeállítanak egy kosarat. A csomagon belül vizsgálják meg, melyik ország hogyan áll. Az eredmény alapján döntenek arról, melyik állam adósságszolgálatát minősítik le, vagy föl, illetve hagyják meg az éppen aktuális kategóriában. Legutolsó információm szerint a Moody's, amely június elején határozhat a minősítésekről, Magyarországot kivenné a bóvli csomagból. Ez természetesen a döntésig hátralévő időszakban még változhat.

Azt azonban tudomásul kell venni, a hitelminősítők lépéseiben nincs automatizmus. Ha az egyik felminősít, még egyáltalán nem biztos, hogy a többi követi. Már csak azért sem, mert a három nagy minősítő értékelési rendszere eltér. Ráadásul az, hogy befektetésre ajánlanak, az egy dolog, de hogy lesz-e aki befektet, az egy másik dolog. A pénzügyi befektetők fantáziáját persze megmozgathatja a felminősítés, mert ők adott esetben gyorsan megszabadulhatnak a papírjaiktól, de a termelő beruházók sok egyebet is vizsgálnak, mielőtt egy országban esetleg hosszabb távra berendezkednének. Sok egyéb mellett szempont a gazdasági, politikai környezet is, s hogy mi várható évek múlva. Márpedig a magyar gazdaság szerkezete sajnos ma sokkal rosszabb, mint korábban volt. Az autóipar túlsúlya miatt felborulni látszik a korábbi egyensúly, mert a többi ágazat fejlődése nem követte a járműipart, így a gazdaságunk sebezhetőbbé vált. Nem tudjuk mi történik, ha 5 éven belül megjelennek Európában a kínai autógyártás termékei és az európai ipar erre az elektromos és a robotautókkal válaszol. Egészen új technológiák jelenhetnek meg az autógyártásban. Nagy kérdés, hogy a magyarországi autógyárak ebben milyen szerepet játszhatnak majd.

Veres János

Veres János

Veres János volt szocialista pénzügyminiszter

Magyarország 2011. novemberében, már bőven az Orbán kormány időszakában került először a bóvli kategóriába, amikor a Moody's lefokozta. Még annak az évnek a végén a Fitch Ratings, majd 2012 elején a Standard&Poors is követte. Fontos hangsúlyozni, hogy a szocialista kormány a világválság kellős közepén még befektetésre ajánlott kategóriában adta át a stafétabotot a Fidesz kormánynak, igaz, már csak egy fokozattal a bóvli fölött. Megjegyzem, akkor szinte minden államot leminősítettek a hitelminősítők. Még Németországot is, persze ők még így is messze a befektetésre ajánlott kategória felső régiójában maradtak.

Nem teljesen érthető, hogy mi okból ünnepli a a kormány, hogy most elérték - a három meghatározó hitelminősítő közül egynél -, hogy visszakapaszkodnak oda, ahol a szocialista kormányzás utolsó évében volt az ország. A Fidesz kormánynak több mint 25 milliárd eurós uniós forrás felhasználásával sikerült nagy nehezen kikerülni a bóvli kategóriából. A GDP 4-4,5 százalékát használhatta fel az ország, 2014-2015-ben még ennél is többet, vagyis arányait tekintve a II. világháború után a nyugat-európai országoknak nyújtott Marshall-segély kétszeresét vonhatták be a gazdaságba. Egy bizonyos, hogy a magyar gazdaságba ilyen mértékű külső forrás, mint a 2007-2013-as uniós pénzügyi ciklusban még soha nem érkezett. Talán az sem mellékes, hogy azt a pénzt használhatták fel a Fidesz kormányok, amit még a szocialisták alkudtak ki Brüsszelben.

Azt nehéz megmondani, miért éppen most döntött úgy a Fitch, hogy felminősíti Magyarországot. Arra talán könnyebb válaszolni, hogy eddig miért tartózkodott és a másik két nagy hitelminősítő miért tartózkodik ettől a lépéstől. Vélhetően látják az elemzők, hogy nem fenntartható az a gazdasági helyzet, amibe az ország a Fidesz kormány különböző intézkedéseivel került. Fontos kiszámíthatatlansági tényező lehetett, lehet a Matolcsy-féle jegybanki politika. A magyar gazdaság szerkezete pedig majdhogynem tragikus, ha mindhárom hitelminősítő felminősítené Magyarországot, akkor is csak az állampapír befektetők jönnének, a működő tőke továbbra sem választaná hazánkat.

Vértes András

Vértes András

Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke

Az nem volt meglepő, hogy csak most döntött a Fitch Ratings, mert egy leminősítés után 4-5 év is eltelhet, mire abból egy ország ki tud jönni. A hitelminősítő már egy éve pozitív kilátást jelzett Magyarországra, és az is megszokott, hogy ettől számítva nagyjából egy év múlva adja meg a befektetésre ajánló szintet. Technikai szempontból ez a folyamat nem számít kirívónak. Meglepetést inkább az okozhatott, hogy akkor jött ez a döntés, amikor Magyarország adatai elkezdtek romlani. Ez azt jelenti, hogy nem rövid távú szempontokat vettek figyelembe, hiszen pocsék lett az első negyedéves GDP adat, a kormány a korábban vállalt 1,7 helyett 2017-re már 2,4 százalékos költségvetési hiánnyal számol, korrigálta a kormány a saját konvergencia programját, búcsút intve a csökkenő adósságpályának is. Mintha a kormányzatot már nem is nagyon érdekelné, hogy fölminősítik-e az országot, vagy sem.

Azért azt is tudni kell, hogy olyan országokkal vagyunk egy kategóriában, mint mondjuk Equador, viszont Lengyelország három fokozattal van fölöttünk. Az állampapír kamatok terén pedig kiegyenlítődés indult meg. A lengyelek példájánál maradva, ők az ismert, az orbáni utat követő politikájuk és nem gazdasági okok miatt romlottak, Magyarország megítélése pedig nem politikai, hanem a korábbi gazdasági mutatói okán javult. Ezt a piac abból a szempontból honorálta, hogy a 10 évesnél rövidebb futamidejű magyar állampapírok lényegében a lengyel hozamok szintjére csökkentek. Különösen a Fitch csak arra koncentrál, hogy az ország képes-e stabilan visszafizetni a hiteleit.

A másik két hitelminősítő az adatok szélesebb spektrumát veszi figyelembe, de várhatóan ők is a befektetésre ajánlott kategóriába - annak legaljára - helyezik Magyarországot. Bár sem a gazdasági helyzet, sem a versenyellenes politika nem nagyon javult, de korábban olyan szintre volt besorolva Magyarország, mint némely közép-afrikai állam és talán Görögország, miközben más uniós ország nem is került bóvliba. Ehhez képest javított egy fokozatot a Fitch. Az is fontos jelzés, hogy stabil és nem pozitív kilátással vette fel a befektetésre javasolt kategóriába Magyarországot, ami azt jelenti, hogy az elkövetkező legalább egy évben a Fitch nem szándékozik magasabb osztályba engedni Magyarországot. Az ország tényleges piaci és pénzügyi helyzete egyébként valóban indokolta ezt a felminősítést. Igaz, ezt a kormány olyan eszközökkel érte el, amelyek rontják a közép és hosszú távú kilátásokat. Ide sorolható az oktatás szétverése, az államosítások, az őrületes állami korrupció, nem beszélve az elképesztő Matolcsyzmusról, amit a már említett afrikai térség országaiban sem engednének meg.

Bod Péter Ákos

Bod Péter Ákos

Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora

Ezzel a felminősítéssel már a románok nyomába ért Magyarország. Ha a másik két hitelminősítő is pozitívan dönt, akkor utolérhetjük Romániát. A többi térségbeli állam ennél jobb kategóriába van besorolva. A '90-es évek elején, amikor a hitelminősítők a régió államait besorolták, még a csehek és a szlovákok között volt Magyarország.

A makrogazdasági adatok a múltra vonatkoznak, míg az előre tekintő besorolásoknál azt a jelzést teszik a hitelminősítők az adott ország mellé, amely mutatja, hogy nem következik be olyan fordulat, megrázkódtatás, amely csökkenti az illető ország fizetési képességét, hajlandóságát. A hitelminősítők már évek óta felminősíthették volna Magyarországot, de mindig közbe jött valami. Most éppen kegyelmi pillanat van. A bankadó mérséklése jelzés volt, hogy a kormány nem akarja a pénzügyi közvetítő rendszert tovább terhelni, az infláció, a kamatok lent vannak, de ez így van máshol is.

Azt pedig tudomásul kell venni, hogy a leminősítés gyors, a felminősítés lassú folyamat. Akkor lépnek hirtelen a hitelminősítők, ha úgy vélik, azt a jelzést kell adni az adott állam papírjaiba fektetőknek, hogy bizonyos kockázatokkal számolni kell.

Pénzügyi hatása akkor lehet a felminősítésnek, ha a három meghatározó hitelminősítőből legalább kettő feljebb sorolja az országot. Arra mindenesetre valamivel talán nagyobb az esély, hogy júniusban a Moody's is a befektetésre ajánlott alsó kategóriába engedi Magyarországot a bóvliból. A Fitch nem az idei első negyedév adatait nézte, hanem középtávú előrejelzésnek szánta a felminősítést.

A kérdés nem az, hogy akár a román, akár a magyar állam tud-e fizetni, például a 10 éves papírok lejártakor. A kérdés az, hogy aki bevásárol ezekből a papírokból, el tudja-e adni időközben. Lesz-e aki megvegye? Az értékcsökkenés kockázata benne van ezekben a papírokban. A rövid lejáratú kötvényeknél kisebb a kockázat.

Szerző

Megnégyszerezné a magyarországi napelemek kapacitását egy kínai beruházó

Publikálás dátuma
2019.04.25 21:39
HAZAI NAPELEMPARK - A kicsiket napelemadó sújtja, és kizárták őket a kiemeltátvételből is, a nagyokat viszont közpénzből fejle
A Magyarországon legnagyobbnak számító, 32 milliárdos kaposvári napelemberuházása mellett akár tízszer nagyobb, mintegy egymilliárd euró további hazai energetikai befektetést helyezett kilátásba tegnap Pekingben Ruan Guang, a China National Machinery Import&Export vezérigazgatója, aki erről megállapodást írt alá Palkovics László innovációs és technológiai miniszterrel - közölte a szaktárca. A társaság térségi központját is itt hozná létre. Palkovics László Lu Yiminnel, a CMC anyavállalata, a China General Technology Group vezetőjével folytatott tárgyalásain hangsúlyozta: a beépített napelemek összméretét Magyarország öt éven belül a jelenlegi, mintegy 700 megawatt (MW) három-négyszeresére emelné. A két ország miniszterelnöke jelenlétében a tárcavezető He Lifenggel, a kínai Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság elnökével a Digitális Selyemút együttműködési megállapodáshoz kapcsolódó akciótervet is aláírt.
Szerző
Frissítve: 2019.04.25 22:12

Lassul, de kitart a hazai növekedés

Publikálás dátuma
2019.04.25 17:23
FOTÓ: NÉPSZAVA
A húzóerő a belső fogyasztás, de övőre már csak 2,7 százalékot várnak az elemzők.
Az első negyedévben még valószínűleg marad az 5 százalékos gazdasági növekedés, de azt követően lassuló pályára áll a magyar gazdaság – hangzott el a Raiffeisen Bank elemzőitől a csütörtöki sajtótájékoztatón. A szakértők a folyamatok alapján a korábban várt idei 3,4 százalékos GDP növekedés helyett 3,7 százalékos bővülésre számítanak. Az sem zárható ki, hogy akár a négy százalék közelében lesz a növekedési ráta 2019-ben – tette hozzá Török Zoltán a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Ennél jóval gyengébb növekedés jöhet 2020-ban, amikor az elemzők szerint bővülés 2,7 százalékra zsugorodhat a tavalyi 5 és az idei várhatóan 4 százalék körüli után. Ám idén az eurózóna valószínűsíthetően 1 százalék körüli növekedés miatt egyelőre van esély a felzárkózási pályán maradnia Magyarországnak. A növekedés motorja még mindig a belső fogyasztás lehet. Ezt a trendet erősíti a nem enyhülő munkaerőhiány, a nem csillapuló béremelési hullám. Ebben az évben a reálkereset növekedése még 10 százalék közelében marad. Ez ösztönzi a fogyasztást és a lakossági beruházásokat. Azért a lakossági fogyasztás lendülete is kissé mérséklődik, s a tavalyi éves 5 százalékról nagyjából 4 százalékra csökken. A Népszava kérdésre Török Zoltán elmondta, hogy a kormány, a munkaadók és munkavállalók között kötött megállapodás értelmében még jövőre is 8 százalékos minimálbér emelés lesz, de ezen felül a versenyszférában már a vállalkozásoknak kell eldöntenie, hogy mekkora bérfejlesztést bír el termelékenység, a hatékonyság, illetve a versenyképesség. Ezzel együtt a versenyszférában is nagyjából 8 százalékos bérnövekedésre lehet számítani. Bár szerény mértékben, de még idén is bővülhet a foglalkoztatás. Az elemzők úgy látják, a korábbi várakozásokkal ellentétben a lassuló nemzetközi piaci trendek miatt idén marad a laza költségvetési politika és továbbra sem hűti a kormányzat a gazdaságot. A növekedést fékezheti, hogy az évek óta szárnyaló építőipar húzóágazata, a jelentős részben uniós támogatással megvalósuló nagy állami beruházások visszaesnek, és ezt az ágazat nagyjából 15 százalékát kitevő lakásépítés kedvező folyamatai sem ellensúlyozhatják. Az infláció idén éves szinten 3,2, jövőre 2,6 százalék lehet. Idén áprilisban ugyan még a márciusi 3,7 százalékot is meghaladhatja a pénzromlás mértéke, elsősorban a kőolaj és az üzemanyag árak emelkedése miatt, ám a vezető elemző szerint a jelenlegi magas világpiaci árak nem tarthatók fenn sokáig. Így az infláció is mérséklődni fog, már csak a külső környezet, a lassuló világ és ezen belül az európai növekedési ütem miatt is. A legfontosabb piacunk, vagyis a német gazdaság is mérsékelten bővül, ezért a nettó export is csökkenhet, s ez már a folyó fizetési mérleget is deficitessé teheti - hangoztatták. A beruházások GDP-hez mért növekedése sem túl biztató. A korábbi 15-20 százalékos és még az idei, mintegy 10 százalék körüli növekedés, 2020-ban már 4 százalékos visszaesésbe mehet át. Ennek oka egyértelműen az uniós források elapadása. Nem nagy vigasz, hogy 2016-ban hasonló okból 12 százalékkal zuhant a beruházások aránya. A Raiffeisen elemzőinek várakozása szerint jövő héten a Moody’s hitelminősítő a Standard &Poor’s-hoz és a Fitch-hez hasonlóan felminősíti Magyarországot. Erre alapozva úgy vélték, 2019-ben az euró árfolyama a jelenlegi 322 forint helyett lehorgonyoz a 320 forintos szinten.