Orbán és a Fidesz kifizetné Sorost, ha kéri

Jó szövetségesei akarunk lenni Amerikának, a magyarok nem is bírálják az Egyesült Államok kormányát. "Nem mi próbáltuk Amerika bokáját harapdálni, hanem Clinton akarta Magyarországot orrba vágni". Ezt Lázár János kacelláriaminiszter zúdította csütörtökön a Kormányinfón résztvevőkre és a közvéleményre. A volt amerikai elnök megjegyzése kiváló alkalmat ad arra, hogy "Soros György magyarországi vagy közép-európai szerepében teljesen világosan lásson mindenki". Ha kell, a fideszesek visszafizetik a Sorostól kapott ösztöndíjakat.

Így is, úgy is, akkor is: Soros

Összehívnák a nemzetbiztonsági bizottságot, hogy meghallgassák Lázár Jánost, aki azt nyilatkozta: értelemszerűen nem publikus titkosszolgálati jelentések bizonyítják, hogy Soros György tolja a migránsügyet Magyarországon. Harangozó Tamás MSZP-s politikus az ATV-ben elmondta, hogy párttársa, Molnár Zsolt – aki a nemzetbiztonsági bizottság elnöke – napirendre fogja venni az ügy kivizsgálását. Hozzátette, Lázár bátorságától függ, hogy törvényes kötelességének megfelelően megjelenik-e a testület előtt, és bemutatja-e az általa említett dokumentumokat. A szocialista képviselő szerint nincs arra elfogadható indoklás arra, hogy a nemzetbiztonsági bizottság se ismerhessen meg titkos dokumentumokat, „azon kívül, hogy Lázár úr mellébeszél esetlegesen. Nagyon sok ember életét megkeserítette, konkrétan tönkre tette, személyesen azzal a kirohanással, azzal a politikai hecckampánnyal, ami végén a bíróság is világosan kimondta, hogy semmilyen alapja nincsen”- magyarázta, emlékeztetve, hogy egy éve Lázár még azzal kampányolt, hogy bizonyos civil szervezetek mögött milyen külföldi érdekek vannak.

A Demokratikus Koalíció szerint „az ország 6 éve tartó folyamatos összeomlására a Fidesz lassan már semmi mást nem tud felhozni, csak hogy Soros György és háttérhatalma akadályozza meg az Orbán-kormányt szent céljai elérésében”. A párt ezért szintén a bizottság összehívását kezdeményezi. Az Együtt arra szólította fel Lázárt és Pintér Sándor belügyminisztert, hogy hozzák nyilvánosságra a politikusaikról készített titkosszolgálati megfigyelések dokumentumait. Szelényi Zsuzsanna emlékeztetett arra, hogy Lázár azt mondta: titkosszolgálati jelentések bizonyítják, hogy nincs olyan migránspárti, az ellenzékhez köthető szervezet, amely mögött ne Soros pénze lenne. Amit csak úgy lehet érteni, hogy e szervezeteket is megfigyelték. Mi az indoka ennek, mióta tart a gyakorlat és mely kormánypárti politikusok láthatják ezeket a jelentéseket? - kérdezi az Együtt.

Mivel a szóban forgó ösztöndíjakat pályázat útján nyertem el, illetve jellegüket tekintve nem minősülnek közpénznek, így nem gondolom, hogy azok összegéről tájékoztatást kellene adnom" – ezt már Kovács Zoltán válaszolta az Átlátszó kérdésére. A portál arról érdeklődött, hogy a kormányszóvivő mennyi pénzt kapott élete során Soros Györgyhöz köthető szervezetektől. Kovács a kormány oldalán elérhető hivatalos életrajzában is feltüntette, hogy a '90-es évek végén több CEU-ösztöndíjat is elnyert, a Közép-európai Egyetemet pedig Soros György alapította és pénzeli. Kovács Soros támogatásából tanulhatott 1994-95-ben az oxfordi Queen's College-ban is.

A kormányzati hisztériapolitika mellékszálaként, leleplező heti sorozatot indított "rejtőzködő magyar milliárdosokról" a TV2 Tények Extra című műsora, amelynek első riportja Soros Györgyről szólt. A kormányzati karaktergyilkosságot a TV2 azzal egészítette ki, hogy a milliárdos megverte a feleségeit és fojtogatta a szeretőit. Miközben "szaftos kis történetekkel" szerepel az amerikai lapok címoldalán, "elbújva" éli mindennapjait harmadik feleségével, aki 40 évvel fiatalabb nála. Megszólaltatták a Ripost.hu portál szerkesztőjét is. Az üzletember vagyonát ugyanakkor nem sikerült pontosan megadni, 23 milliárd helyett 23 millió dollárt "tettek a zsebébe", ami azért nem ugyanaz.

Átfestésre várnak a fővárosi buszok FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Fideszes belháború a buszokért

A miniszterelnök állítólag gyűjti és mérlegeli a Fideszen belül egymással szemben álló érdekcsoportok információit és érveit arról, hogy a 3-as metró rekonstrukciója miatt szükségessé vált járműpótlást milyen formában érdemes megoldani. A Népszava információi szerint a kormánypártban vannak, akik változatlanul erősen lobbiznak azért, hogy ne vásároljon buszokat a főváros, hanem szervezze ki a szolgáltatást a támogatásukat élvező vállalkozásoknak. Mások a Széles Gábor nevéhez köthető magyar cég buszait tartanák továbbra is a jó megoldásnak, bár az már korábban eldőlt, hogy ez lenne a legdrágább változat. A kormány visszavonta a hitelfelvételről szóló határozatot, amivel a főváros szerződést köthetett volna a legolcsóbb megoldást kínáló lengyel Solaris céggel, így nyitott a pálya akár ennek az érdekcsoportnak is. Lapunk úgy értesült, egyre nagyobb a nyomás Kocsis Mátén, akinek javaslatára május közepén a fővárosi közgyűlés levette napirendjéről a kérdést, arra hivatkozva, hogy előző nap a kormány döntést hozott a nemzeti buszgyártási stratégiáról. Az önkormányzati és rendészeti tanácsnok, a VIII. kerület fideszes polgármestere mellett a közgyűlés többi kormánypárti tagja is egyre erősebben szembesül a felelősséggel, hogy néhány napon belül le kell tennie a voksát valamelyik megoldás mellett.

Tarlós István korábban többször is határozottan kijelentette, hogy olyan javaslatot semmiképpen nem támogat, ami hátrányos a fővárosnak, tehát a döntés felelőssége a Fidesz képviselőit terheli majd, ha drága megoldásra szavaznak. „Nekünk a legolcsóbb és legbiztonságosabb megoldást kell választanunk” – hangsúlyozta a főpolgármester.

Értesüléseink szerint a kérdés szóba kerülhet a Fidesz mai elnökségi ülésén, ahol a szokásoknak megfelelően jelen lesz Tarlós István is. A közgyűlés június eleji rendes ülésén mindenképpen meg kell hozni a döntést a buszokról, különben nem kezdődhet el a metrórekonstrukció az előre tervezett szeptemberi időpontban.