Tóth Bertalan: a nyilvánosságtól fél a Fidesz

Publikálás dátuma
2016.05.28 07:02

Fotó: /
Lehetnek még meglepetések az MNB alapítványaival kapcsolatban - állítja Tóth Bertalan, aki tiltott monetáris finanszírozást sejtve, lassan egy éve kezdett el pereskedni a jegybank költései miatt. Az MSZP elnökhelyettesi posztjáért elinduló politikus még nem tudja, tesz-e feljelentést bármelyik ügyben, hiszen még több adattal is adós neki a Magyar Nemzeti Bank (MNB), jelenleg három, jegybanki alapítványokkal kapcsolatos pere van folyamatban.

- Készül az új Lex Tóth Bertalan?

- Annyi biztos, a költségvetést megalapozó salátatörvényben lehetővé akarják tenni, hogy még több állami cég titkolhassa el, mire fordítja az adófizetők pénzét. Ma Magyarországon a bíróságok esetenként mérlegelhetik, hogy az üzleti titok védelme vagy az információszabadság élvez-e elsőbbséget. Ezt a bírói szabadságot próbálja korlátozni a Fidesz a szabályok átírásával. Így például az energetikai cégek 5 vagy akár 30 évre titkosíthatnák, amit csak akarnak. Azt nem állítom, hogy csak miattam változtatnák meg a jogszabályokat, de az újabb botrányokat nyilván el akarják kerülni.

- Nem is félnek öntől, hiszen több botrány kirobbantásában volt már része?

- A Fidesz a nyilvánosságtól fél. Attól, hogy kiderül, azért költöttek százmilliárdokat cégvásárlásokra, hogy kormányfő-közeli üzletembereknek állami megrendeléseket adhassanak. Az energetikai cégek megvásárlása eddig több mint ezermilliárd forintjába került az adófizetőknek, de hasznuk nem származott belőle.

- És azt sem tudni, hogy szabályos volt-e az adás-vétel.

- Ezért kértem adatokat például az E.ON gáztározóinak megvásárlásával kapcsolatban. Ám mert nem kaptam, pereket indítottam. A gázkereskedelemmel kapcsolatos szerződésről már mindenki tudja, hogy a privát partnernek sokkal előnyösebb, mint az állami tulajdonú cégnek. Ahogy mondta, a recept minden esetben ugyan az. A kormány az adóforintokból államosít, majd az állami társaságok környékén megjelennek a fideszes vállalkozók, barátok, rokonok, akikkel különböző szerződéseket kötnek.

- Az év elején Németh Szilárd rezsibiztos javaslatára született az első Lex Tóth Bertalan, akkor a Posta csomagküldő szolgáltatásának érdekeire hivatkozva foglalták törvénybe, hogy a cég üzleti okokra hivatkozva titkolhat el adatokat.

- Csodálkoztam is, hogy Németh Szilárd nem a postai szolgáltatások díjainak csökkentését javasolta. Komolyra fordítva a szót, egy ideje zajlik a Posta-csoport bújtatott privatizációja. Az állami tulajdonú Magyar Posta az elmúlt években szoros kapcsolatba került a Spéder Zoltán vezette FHB-csoporttal és a takarékokkal. Különböző kereszttulajdonlásokkal, kiszervezésekkel, részleges privatizációval összetett érdekviszonyok jöttek létre. Amikor ez számomra kiderült, kikértem a szerződéseket, mert érdekelt, hogy az ügyletekből ki húz hasznot: az állami vagy a magántársaság. A szerződéseket a mai napig nem kaptam meg, de ki fogják adni.

- Miért olyan biztos ebben?

- Mert pereket indítottam és első fokon eddig minden esetben győztem. Jogerős ítéletek az év második felében várhatók. Az esélyeimet az Alkotmánybíróságnak a postatörvénnyel kapcsolatos döntése sem csökkenti, hiszen az Ab szerint a szabályozás a korábbi gyakorlathoz képest nem jelent korlátozást. Ez azt jelenti, hogy az általam indított ügyekben a bíróság dönt. Amúgy, ha a Magyar Posta számára olyan előnyösek lennének ezek az ügyletek, vélhetően nem titkolóznának, de nem akarok prejudikálni.

- Mi történik, ha másodfokon veszít?

- Akkor nemzetközi fórumokon folytatódnak az ügyek.

- Lélegzetnyi időt sem adott a Fidesznek: amíg a bíróság a posta-perekkel foglalkozik, ön nekiment a jegybanknak.

- Nem csupán a Magyar Posta szerződései miatt fordultam bírósághoz. Tavaly összesen 63 adatigénylést indítottam, mindből per lett, idén pedig már 59-nél tartok.

- Nem üzenték még meg, hogy jobban tenné, ha hallgatna?

- Nem, bár hiába tennék.

- A parlamenti folyosókon arról sem hallott mostanában, hogy Orbán Viktor elengedte volna a jobbkezét?

- Semmi sem utal erre és ilyen pletykát sem hallani. Orbán többször is megvédte a parlamentben Matolcsy Györgyöt, akiről a fideszesek azt állítják, a Kárpát-medence géniusza és a legjobb gazdaságpolitikus. Szerintem ezt majd a történelem megítéli, de akárhogy is vélekednek róla később, közpénzt törvényellenesen nem tüntethet el. Attól, hogy valaki esetleg valamiben okos, lopnia még nem kéne.

- A szakértői súgtak, ezért kezdte firtatni az MNB alapítványainak költéseit?

- Egy évvel ezelőtt, amikor a kormány benyújtotta az idei költségvetést, több alkalommal is vitáztunk róla Tuzson Bencével. Miután a fideszes politikus rendre elmondta, milyen jól gazdálkodik a jegybank, mekkora a nyeresége, felvetettem, hogy ezt a hatalmas összeget milyen jó lenne okosan elkölteni. Tuzson erre azt válaszolta, az MNB azért hozta létre alapítványait, hogy ebből a pénzből állampapírt vásároljanak és így finanszírozzák a költségvetést. Miután ez tiltott monetáris finanszírozás, kollégáimmal elhatároztuk, kikérjük az alapítványok állampapír-vásárlásra vonatkozó adatait. Matolcsy akkor írta le először, hogy ez az összeg elveszítette közpénz jellegét, mi pedig úgy döntöttünk, perelünk, de nem csupán az állampapír-vásárlásokra kérdezünk rá, hanem minden költésre. Nekem akkor még fogalmam sem volt arról, mi folyik az alapítványoknál.

- Amikor azt javasolta, hogy az ügyészség ellenőrizze azok törvényes működését, nem tudta, hogy az egyik alapítvány felügyelő bizottsági elnöke Polt Péter felesége?

- Nem. Egyébként azt is kértük, hogy az alapítványok ügyében vizsgálódjon az ÁSZ, a közbeszerzési hatóság és állítsanak fel vizsgálóbizottságot. A törvényességi ellenőrzés nem büntetőeljárás, a Fővárosi Főügyészség ezt el is indította. Nonszensz, hogy az alapítványoknál a közpénz elveszti közpénz jellegét, nem véletlenül kérdezik sokan, miért nem minősül sikkasztásnak, ami történt.

FOTÓ: Molnár Ádám/Népszava

FOTÓ: Molnár Ádám/Népszava

- Minden adatot megkapott már az alapítványoktól, vagy lehetnek még meglepetések?

- Ennek az ügynek még nincs vége. Az MNB alapítványaival kapcsolatban három perem van folyamatban és még sok adattal adósak. Miután több szerződést nem kaptam meg, így azt sem tudom, teszek-e feljelentést egyebek mellett az MNB-elnök unokatestvérének bankjával létrejött ügyletek miatt. Ha vagyoni hátrány gyanúja merül fel, akkor nyomozóhatósághoz fordulok. Az viszont így is látható, hogy az egész folyamatot Matolcsy közvetlenül vezérelte. Ő döntött a kuratóriumok összetételéről, sőt, az egyik alapítvány esetében a konkrét befektetésekről is. Kíváncsi vagyok rá, hogy a törvénysértések ellenére hogyan "mossa tisztára" az ügyészség az MNB elnökét. Lehet, hogy Matolcsy tudatállapotára fognak hivatkozni, ahogyan azt a vagyonnyilatkozata miatt indult eljárásban tették. Akkor megtudhattuk: a jegybankelnök vagyonnyilatkozatában azért nem szerepelt a kuratóriumi elnökségért kapott pénz, mert a tudata nem fogta át, hogy ez jövedelem. Talán Matolcsy tudata azt sem fogta át, hogy az alapítványok 266 milliárd forint közpénzt kezelnek.

- A Bloomberg által megkérdezett szakértő szerint kelet-európai mércével is haveri kapitalizmusnak számít, ami a jegybanki alapítványoknál történt.

- A Fidesz egész rendszert működtet erre. Olyan jogszabályokat hoz, amelyekből azonnal látható, hogy éppen ki a kedvezményezett. Ezeknek nálunk ma semmilyen jogkövetkezménye nincsen. Polt Péter a napokban a Népszabadságnak adott interjújában arról beszélt, vannak ugyan korrupciós ügyek, de nagyon ügyesek az elkövetők. Nem tudom, pontosan milyen esetekre utalt, de azt látjuk, hogy rendszerszerűen és jogszabályokkal körülbástyázva működik a pénzszivattyú. Lásd postatörvény, MNB-ről szóló törvény, illetve a legújabb, az állami cégekről szóló tervezet, de lehet más példákat is hozni. Beszélhetünk a kaszinókról, a trafik-botrányról vagy az állami földeladásokról. Minden esetben jogszabály engedi, hogy a Fidesz saját klientúráját közpénzből stafírozza ki. Ha mégis törvényt szegnek, ott van a legfőbb ügyész, aki azt mondja, hogy nincs alapos gyanú, ezért nem indul eljárás.

- Ön szerint az MNB botránynak sem lesz jogi következménye?

- Polt Péter ezt nem fogja megengedni.

- Az Ab viszont azt nem engedte, hogy titkosítsák az alapítványok költéseit. Péterfalvi Attila, az adatvédelmi hatóság elnöke a napokban arra figyelmeztetett, az ön által említett salátatörvényben a titkosításra vonatkozó passzusok az alkotmányosság határait feszegetik. Mindez nem azt mutatja, hogy valami megmozdult és minden szabályt mégsem lehet áthágni Magyarországon?

- Bízom benne, hogy ha a kormánypárti többség elfogadja ezt az új törvényt, Áder János emiatt is az Ab-hoz fordul. Bár tudjuk, most megüzenték neki, hogy nem kéne ilyen csúnya dolgokat tennie, ha köztársasági elnök akar maradni. Ám miután az információszabadság megsértése az uniós alapszerződésbe ütközik, az ügyben a végszót akár az Európai Unió Bírósága mondhatja majd ki.

- Tisztújításra készül az MSZP. Igaz, hogy jelentkezik elnökhelyettesnek?

- Igaz, benyújtom a pályázatomat, mert több megye javasolt erre a posztra, ami nagyon megtisztelő. Olyan kitartással szeretnék dolgozni a párt sikeréért, ahogy az adatok nyilvánosságáért teszem. Ez a fajta mentalitás szerintem jót tenne a szocialistáknak.

- Melyik elnökjelöltet támogatja?

- Erről nem egyedül döntök, hanem a Baranya megyeiekkel közösen és még senki mellett nem tettük le a voksunkat.

- Pártbéli hírek szerint Molnár Gyulát favorizálja.

- Fogalmam sincs, honnan származnak az effajta információk, amelyek már meg is jelentek a sajtóban. Engem erről még egyetlen újságíró sem kérdezett meg.

- Akkor most megkérdezem: igaz a hír?

- Még csak most adják be a pályázataikat az elnökjelöltek és higgyék el, a megyei küldöttcsoport vezetőjeként amellé állok, akit a társaim elfogadnak. Csak így tudunk együtt dolgozni a győzelemért.

- Amikor legutóbb beszélgettünk, azt igyekezett cáfolni, hogy kommunikációs és média szakemberek készítik fel jövőbeli vezető szerepére. Akkor a nagypolitikában még kevesebben ismerték, ami mára jócskán megváltozott. Most is azt állítja, hogy nem áll ön mögött profi csapat? Hogy a reménybeli elnökhelyettesség nem csupán egy állomás?

- Csak azt cáfoltam, hogy miniszterelnök-jelöltnek készítenek föl különböző szakemberek, közöttük stylistek. Azt nem tagadtam, hogy vannak szakemberek, akik segítik a munkámat, a szakmait éppúgy, mint a kommunikációt. Ha a jövőre kíváncsi, június 25-én szeretném, ha a kongresszus megválasztana az MSZP elnökhelyettesének és ebből a pozícióból segíthetném a munkánkat.

- Közös asztalhoz kéne ültetni a baloldali erőket, civileket, pártokat és így készülni 2018-ra - mondta korábban a Népszavának. Molnár Gyula ugyanezt képviseli, vagyis jól tudnának együtt dolgozni.

- Bárkivel szövetkezem, aki hozzám hasonlóan hisz az együttműködésben, együttgondolkodásban. Szűkebb pátriámban, Pécsen - úgy tűnik - napokon belül közös asztalhoz ülnek civilek, értelmiségiek és elkezdünk arról beszélni, mit tudnánk közösen tenni a városért. Nem valaki ellen szövetkezünk, hanem a helyi közösség érdekében. Ha megválasztanak, elnökhelyettesként is szeretném elérni, hogy a demokraták szóba álljanak egymással. Az ilyen együttműködésnek az MSZP lehet a motorja, de egyedül sokkal nehezebben tudná leváltani az Orbán-kormányt. Sokan idealisztikus elképzelésnek tartják az együttműködést, hiszen a civilek távolságot akarnak tartani a pártoktól, de már elkezdtünk közeledni egymáshoz. Ez sziszifuszi munka, mert mindennek az alapja a bizalom és nekünk, szocialistáknak sokat kell még dolgoznunk, hogy ismét bízzanak bennünk a partnerek. Ám mert a 2018-as választás vészesen közel van, el kell kezdeni a munkát.

- Ez lehet a győzelem receptje?

- Az együttműködés, az együttgondolkodás, a közös cselekvés mindig sikeres tud lenni. Az egymással versengés és az egymás erőinek kioltása, mindig az ellenfélnek kedvez. Ha kormányt, sőt rendszert akarunk váltani, csak egyetlen utat választhatunk.

2016.05.28 07:02

Ultimátum az Akadémiának

Publikálás dátuma
2018.08.14 19:30

Fotó: Népszava/ Vajda József
A kormány "politikai semlegességet" és a döntéshozatalban való részvételt kérheti az MTA-tól a 28 milliárd forintos kutatási keretéért cserébe.
Ha teljesítik a kormány feltételeit, akkor továbbra is a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) dönthet annak a 28 milliárd forintnak a sorsáról, amelyet a korábbi tervek szerint átsorolnának az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) felügyelete alá. Az Atv.hu információi szerint azonban igen súlyos feltételeket támasztana a kabinet: német mintára átalakítanák például az Akadémia vezetését és - paritásos alapon - kormánydelegáltak is beülnének az akadémikusok mellé. A jövőben ez a testület döntene az Akadémia elnökéről és a kutatásfinanszírozási milliárdokról.
Ez a modell egyébként igen hasonló ahhoz a megoldási javaslathoz, amelyet korábban az MTA is felvetett, ám Lukács András, az Oktatói Hálózat tagja szerint nehéz elképzelni, hogy a kormány tisztességesen üzemeltetné az új rendszert. - A Magyar Akkreditációs Bizottságba – amely egyebek mellett a képzések minősítéséről dönt - például sokáig az akadémiai szféra adta a tagok túlnyomó részét. A 2010-es kormányváltás után azonban kormánydelegáltak is megjelentek a testületben, amelyek végül többségbe kerültek, és keresztül tudták vinni az akaratukat. El tudom képzelni, hogy ugyanezt eljátsszák az MTA esetében is – mondta Lukács András. 
- Ez olyan mintha egy ajtón betennék a lábukat, és ha nem nyomják teljes erővel vissza, akkor még beljebb hatolnak
– magyarázta Lukács András, az Oktatói Hálózat tagja.
Szintén súlyos beavatkozásnak tűnik az a kitétel is, miszerint - az Atv.hu információi szerint - az MTA-nak vissza kell térnie az "aktuálpolitizálástól" a „bölcs semlegességhez”. Lukács András egyébként arra is rámutatott, hogy bármilyen egyezség születik a kormány és az Akadémia vezetői között, a döntést jóvá kell hagynia még az MTA közgyűlésének is, márpedig ez nem ígérkezik könnyű folyamatnak. A tudósok ugyanis az előzményeket ismerve joggal aggódhatnak amiatt, hogy a kormány a kelleténél jobban bele akar szólni a tudományos szféra életébe. Legutóbb is ezt bizonyította a kabinet, a gender szak megszüntetésének ötlete ugyanis szakmai érvekkel nehezen indokolható. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a keddi kormányinfón elismerte, hogy a kormánynak elvi problémái vannak az ELTE-n és a CEU-n működő gender szakokkal. 
„A kormánynak világos véleménye az, hogy az emberek férfinak vagy nőnek születnek, olyan életet élnek, amilyet kívánnak, de a magyar állam közpénzből megvalósuló oktatási tevékenységet ezen túlmenően nem kíván ilyen területen finanszírozni”
- mondta Gulyás Gergely
Hozzátette, hogy nem tartják elfogadhatónak, ha valaki nem biológiai, hanem társadalmi nemekről beszél. A kormány szerint ugyanis „mindenki eldöntheti, hogy Isten teremtményeként, vagy pedig a természet törvényei szerint, de férfiak és nők vannak”. A miniszter szerint már a felvételi számok is bizonyítják, hogy a szakra érdeklődés sincs, Semjén Zsolt pedig egy nappal korábban arról beszélt az ATV-nek, hogy elhelyezkedni sem lehet a gender szakkal. Ehhez képest Fodor Éva, a CEU rektorhelyettese saját Facebook-oldalán azt írta, a szakon szerzett oklevéllel jól el lehet helyezkedni – még ha nem is feltétlenül gender-területen, de a bölcsészettudományokat illetően általános jelenségnek tekinthető, hogy a diploma csak egy belépőt jelent bizonyos szakmákhoz. Fodor Éva szerint a náluk végzettek 42 százaléka az oktatásban dolgozik, 23 százaléka a magánszférában, nagyvállalatoknál, 16 százalékuk alapítványoknál, civil szervezeteknél, de a legtöbb diák továbbtanul elsősorban és PhD-fokozatot szerez, akár Európa legrangosabb egyetemein. 
Az ELTE egyébként hétfői közleményében azt írta, alkotmányellenes és a tudomány autonómiájával ellentétes egy szak rendeleti úton történő megszüntetése, főleg úgy, hogy semmilyen konzultáció, vizsgálat nem előzte meg a döntést.
Megszólalt végül az ügyben a Magyar Rektori Konferencia is. A 168 órához eljuttatott közleményük szerint a testület „a rendelkezésre álló rövid határidőn belül elküldte az előterjesztéssel kapcsolatos véleményét az Emmi részére. Az elküldött véleményben az MRK nem támogatta a társadalmi nemek tanulmánya szak előzetes szakmai egyeztetések nélküli törlését a mesterképzési szakok jegyzékéből”. Az MRK a kormányzati döntésig „az üggyel kapcsolatos további nyilatkozatot nem tesz”. Mindenesetre a kormány elvbarátait a jelek szerint egyáltalán nem zavarja a társadalmi nemek képzés: Szlovákiában az ország legrangosabb felsőoktatási intézményében, a Comeninus Egyetemen már régóta működik gender-központ, Lengyelországban sem zavarja a Jaroslav Kaczynski vezette kormányzó Jog és Igazságosság Pártot, hogy több helyen is (például a varsói és a łódźi egyetemen) lehet gender szakon tanulni. Azt pedig Vágó István volt televíziós műsorvezető osztotta meg a Facebook-on, hogy a kormány által nemrég az egekig dicsért, Budapesten fakultást nyitó katolikus Notre Dame University-n szintén gond nélkül működik társadalmi nemek képzés.
2018.08.14 19:30
Frissítve: 2018.08.14 19:30

Lázár János a dohányzás miniszterelnöki biztosa lett

Publikálás dátuma
2018.08.14 19:12
Lázár János.
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A nemdohányzók fokozottabb védelmére és a dohánypiac szabályozására vonatkozó kormányzati teendők ellátása lesz a feladata.
A kormányban nem jutott hely Lázár János korábbi Miniszterelnökséget vezető miniszter számára, ám ő így sem marad munka nélkül: miniszterelnöki biztossá nevezte ki őt Orbán Viktor - szúrta ki a Hivatalos Értesítőben a hvg.hu.
"A miniszterelnöki biztos tevékenysége a nemdohányzók fokozottabb védelme érdekében szükséges átfogó kormányzati teendők – és ezzel összefüggésben a dohánypiac szabályozására irányuló kormányzati feladatok – előkészítésére, összehangolására irányul" - olvasható a hirdetményben.
Lázár, aki korábban még arról beszélt, visszavonul a politikai életből, miniszterelnöki biztosként nem kap külön díjazást, csak egy egyfős titkárságot. A rendelet augusztus 15-én, szerdán lép hatályba.
2018.08.14 19:12