Tarlóst győzködik a kerékpárosok

Úgy tűnik, nyitottak az érveinkre - számolt be tapasztalatairól a Magyar Kerékpárosklub elnöke, miután Tarlós István főpolgármester munkacsoportja velük is hajlandó volt leülni egyeztetni a fővárosi biciklis közlekedés jövőjéről. Kürti Gábor bizakodó, ám mint mondta, defenzívában vannak, a már megvalósult fejlesztések megmaradásáért küzdenek. A megállapodás még messze, a tárgyalások folytatódnak.

Sokat közeledtek az álláspontok a budapesti kerékpáros fejlesztések tekintetében a városvezetés és a biciklisek képviselői között, a kezdetben kicsit ellenségesnek is mondható hangulat feloldódott - mondta lapunknak Kürti Gábor, a Magyar Kerékpárosklub (MK) elnöke, aki két kollégájával együtt képviselte a kerékpárosok érdekeit Tarlós István főpolgármester munkacsoportjának hétfői egyeztetésén, amelyen az MK mellett a Budapest Közút Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ (BKK), a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, a Magyar Autóklub, valamint az Autós Nagykoalíció képviselői is részt vettek. Kürti tájékoztatása szerint az egyeztetés elején egy 15 pontos tervcsomagot kaptak kézhez, amit csak helyben volt szabad tanulmányozni, a szakmai képviseletek azt nem tarthatták meg. Kürti szerint ez némi feszültséget keltett a kezdetben amúgy sem túl oldott légkörű tárgyalóasztal körül.

Mint ismert, a biciklisták és a városvezetés között már hónapokkal korábban kisebb nézeteltérés alakult ki a főpolgármester budapesti kerékpározással kapcsolatos elképzelései - amelyekről először tavaly decemberben tett említést -, valamint egy áprilisban kiszivárgott tervezet miatt, amelyből az MK azt olvasta ki, hogy a főváros vissza akarja fejleszteni a fővárosi kerékpáros közlekedést. Ráadásul a tervek akkor még úgy készültek, hogy a biciklis érdekképviseleteket kihagyták a munkacsoportból.

Nem sokkal később a városháza cáfolta a híreket; mint írták, 2020-ig mintegy 30 kerékpáros fejlesztést bonyolítanának le. Ezt követően Tarlós meghívta az MK-t is a munkacsoportba. "A kikerült tervezetben valóban voltak fejlesztések, de ugyanúgy szerepeltek benne olyan elképzelések, amelyek nem a kerékpáros közlekedés javítását célozták. Egy nem minden tekintetben jó irányú szemléletmód-váltástól lehetett és még lehet is tartani a városvezetés részéről, de érveink ismertetésével igyekszünk ezen változtatni. Győzködjük a városvezetőket, és bizakodó vagyok. Úgy tűnik, nyitottak az érvekre" - mondta Kürti.

Kétirányúsított egyirányúak

A megállapodás azonban még messze van, az MK elnöke szerint az egyeztetés egy "hosszú történetnek" ígérkezik. A hétfői, két és fél órás tárgyalási fordulón a tervcsomag 15 pontjából tízet sikerült átbeszélni, ezek között több olyan is volt, amelyek a kerékpárosok számára elfogadhatatlanok. Tarlósék továbbra sem tettek le arról a tervükről, hogy a biciklisek számára kétirányúsított egyirányú utcákat szüntessenek meg. A főváros egy szűrést is szeretne, hogy ne lehessen csak úgy ennyi egyirányút megnyitni a kerékpáros forgalom előtt, az MK szerint ez nem lenne indokolt, eddig is komoly szűrőn mentek át a megnyitott utcák.

Kürti beszámolója szerint az egyeztetésen rámutattak arra is, hogy a három év alatt megnyílt 165 utcában összesen négy baleset volt, ami ezrelékes arány az összes egyirányú utcában történt balesethez képest; ez annyira kevés, hogy inkább a gyorsabb ütemű megnyitásokat támasztaná alá. Az Autóklub képviselője azt is felvetette, hogy akár az összes utca megnyitása is elfogadható lenne, így legalább az autósok mindig számíthatnának rá, hogy kerékpárosokkal is találkozhatnak. Az MK Brüsszelt hozta fel példának, ahol 2009-ben minden utcát megnyitottak, csak a néhány kivételt jelzik.

A legrövidebb út nem szempont

A főváros azt is egyértelművé tette: továbbra is kiállnak amellett, hogy az A-ból B-be legrövidebben elv nem elsődleges fontosságú, és több "kerékpározni tilos" táblát is kihelyeznének. Az MK viszont azon az állásponton van, hogy az élhető városfejlesztés kulcsa olyan kerékpárosbarát úthálózat kialakítása, amely biztosítja, hogy egyszerűen és gyorsan lehessen A-ból B-be eljutni. Szerintük Tarlósék terve a főútvonalakról való kitiltást jelenthet, ami sokkal veszélyesebb és körülményesebb a jobbkezes utcák labirintusába tereléssel.

Buszsávban tilos?

Ezt követően felmerült a buszsávok használatának kérdése is. A főváros szigorítana, sőt meg is szüntetne kerékpárosoknak megnyitott buszsávokat, mert balesetveszélyesek. Tarlós korábban állította: csak a párhuzamosságokat akarja megszüntetni (vagyis ahol van kerékpárút a járdán, de van kijelölt kerékpáros nyom a buszsávban is). Az MK hangsúlyozta: a buszsávok veszélyessége tévhit - állításuk szerint Budapesten mindössze egy buszsávos balesetet okozott kerékpáros -, de nyitottak bármely egyirányú utca vagy busz-kerékpársáv felülvizsgálatára.

Ne az erősebb ne vigyázzon a gyengébbre

A főváros tervcsomagjának tizedik pontjában az áll: nem várható el, hogy az erősebb járművel közlekedők vigyázzanak a gyengébb közlekedőkre, ám az MK szerint ez az alapja a biztonságos közlekedésnek. "A városok felelőssége különösen nagy abban, hogy már az útjaikat is ennek figyelembe vételével tervezzék. Ráadásul törvényellenes is lenne ennek elhagyása, mivel a magyar szabályok elő is írják" - figyelmeztet Kürti. Az MK elnöke azt is elmondta: a szervezetük által megírt, és tavasszal a fővárosnak is megküldött Budapesti Kerékpáros Programból egyelőre nem sok látszik a tervcsomagban. "Jelenleg defenzívában vagyunk, a már meglévő fejlesztések megmaradásáért kell küzdenünk, még nem tartunk ott, hogy a programban szereplő újításokról tárgyaljunk" - fogalmazott. Az egyeztetések a főváros tervcsomagjáról a jövő héten folytatódnak.

Szupersztráda Londonban

Biciklis „szupersztráda” kiépítésére készül a londoni városvezetés. Boris Johnson, a brit főváros volt polgármestere összesen 914 millió fontot, vagyis több mint 300 milliárd forintot kívánt költeni e célra. A biciklis sztráda a tervek szerint a nyugat-londoni elővárosokat kötné össze a belvárossal és a keleten fekvő bank negyeddel. Annak érdekében, hogy az útvonal valóban mindenki számára használható legyen, több sáv áll majd rendelkezésre, így a sportos, gyorsan tekerők és a lassabban, kényelmesen közlekedő biciklisták nem zavarják egymást.

Gyorsforgalmi út Norvégiában

London után Norvégiában is felmerült az, hogy nagy kapacitású bringasztrádákat kéne építeni. Sőt, a kezdeményezés már az ország új, hétfőn ismertetett közlekedésfejlesztési tervébe is bekerült. A terv alapján nyolcmilliárd koronás (262 milliárd forintos) beruházással 10 gyorsforgalmi bicikliút épülne a 9 legnagyobb városban, a fővárosban, Oslóban kettő, a többiben egy-egy. Az expressz bicikliutakon 30–40 kilométeres sebességgel lehetne haladni. A közlekedésfejlesztési terv célja, hogy a kilenc legnagyobb norvég városban 10–20 százalékra emelkedjen azoknak a közlekedési eszközöknek az aránya, amelyek nem bocsátanak ki szennyezőanyagot.