önkormányzatok;Szentgyörgyi József;

2016-05-30 07:01:00

Öngól az önkormányzatok kinyírása

Ez egy hűbéri rendszer – mondja az önkormányzatok önállóságának felszámolásán évek óta dolgozó Fidesz-kormány hűséges kiválasztottaknak osztogató politikájáról Szentgyörgyi József. A Baloldali Önkormányzati Közösség (BÖK) ügyvezető alelnöke, 2006 óta Halásztelek szocialista polgármestere az önkormányzati törvény legutóbbi módosítása után azt kérdezi kormánypárti kollégáitól: milyen érzés, amikor rátok mondja a saját kormányotok, hogy nem tudtok gazdálkodni, nem tudtok felelős döntéseket hozni, nem értetek hozzá, és egyébként korruptak vagytok, a legjobb volna, ha nem is lennétek.

- A parlament a múlt héten elfogadta a központi elszámolási rendszer bevezetését az önkormányzatoknál, ami sokak szerint az egyik utolsó szög a települések önállóságának koporsójában. Kitűzték a gyászlobogót a halászteleki polgármesteri hivatalra?

- Az új elszámolási rendszer, az ASP valóban a minimálisra szűkíti az önkormányzatok pénzügyi önállóságát és lehetővé teszi akár egy fölülről irányított gazdálkodás bevezetését, amelyben a legapróbb beszerzésektől a legbonyolultabb beruházásokig mindent kézben tarthat az állam az informatikai háttér segítségével. Az önállóság eltűnésével felszámolódik az 1990-ben létrejött kétpólusú modell, ahol a központi kormányzat és a helyi önkormányzat egyenrangú hatalmak voltak, hisz egyforma választással nyerték a legitimitást. Most a központi kormányzat teljes egészében maga alá rendeli az önkormányzati szektort és megszünteti a helyi döntéshozatalt, miközben illúzió, hogy az állam felülről képes megoldani a helyi gondokat járási meg kormányhivatalokkal.

- Az önállóság megnyirbálása a baloldali kormányok alatt sem állt le.

- 1990 után az állami bevételeket fele-fele arányban osztották el a központi kormányzat és az önkormányzatok között, a személyi jövedelemadó 40 százaléka akkor még helyben maradt, később egyre fogyott, 2013-tól pedig már semmi nem kerül vissza a településekre. Tehát pénzügyi szempontból minden kormány faragott az önállóságon, de jogi szempontból nem, a helyi döntéshozatal önállósága 2010-ig megvolt.

- Az ASP-rendszer a kegyelemdöfés?

- Nem szeretek ilyen sarkosan fogalmazni. Az ASP nagyon szigorú pénzügyi ellenőrzési rendszer, bár a helyi kiadásokat eddig is tételesen rögzítettük a Magyar Államkincstár rendszerében az iskolai fénymásolópapír vásárlásától a milliós építésekig. Az ASP annyival tud többet, hogy a teljes önkormányzati szektorból képes statisztikai adatokat levonni, például megmondja, hogy országos szinten hány négyzetméteren folyik építkezés. A Fidesz más területeken már centralizálta a közbeszerzéseket, gondoljanak a dohánypiacra, most tehát az a félelem él az önkormányzatokban, hogy ezt ezen a területen is megteszi: politikai döntéssel osztja majd el a beszerzéseket.

- Egy februári névtelen dokumentum azt állította, hogy a polgármesterek meg a helyi hivatalok korruptsága miatt van szükség az ellenőrzés fokozására.

- Ez azért nagyon kemény, mert az önkormányzatok 60 százaléka ma fideszes, tehát már nem csak a szocialistákat mocskolják. Most először azt mondta a kormány, hogy az a szektor, ami a Fideszé, úgy ahogy van korrupt. Mosolyogva néztem a kollégákra, hisz MSZP-sként hozzászoktam, hogy rám mindig ezt mondják kívülről. De milyen érzés, amikor rátok mondja a saját kormányotok, hogy nem tudtok gazdálkodni, nem tudtok felelős döntéseket hozni, nem értetek hozzá, és egyébként korruptak vagytok, a legjobb volna, ha nem is lennétek.

- Nem véletlen, hogy az egyik legnagyobb önkormányzati szövetség vezetője, egyben Tab fideszes polgármestere azt mondta, ha a parlament elfogadja ezt a módosítást, akkor Alkotmánybírósághoz fordulnak.

- És elérhetnek bármit is? Egyenként a Fideszes polgármesterek sem mernek szólni, ülnek és hallgatnak, a túlélésre játszanak.

- Egymástól is félnek?

- Nem egymástól, fölfelé a rendszertől. Nem mer fölfele nemet mondani senki, mert akkor a következő választáson ő már nem lehet jelölt. A Fideszben jelent meg először, hogy a pártelnök dönthetett, ki legyen országgyűlési képviselő, ki nem. Ez egy fölülről jövő legitimitás. Az MSZP-ben elképzelhetetlen, hogy a pártelnök beleszóljon, a helyi pártszervezetek kit választanak polgármester-jelöltnek, vagy országgyűlési képviselőnek. Mert alulról, nem felülről jövő legitimitása van a pártnak. A Fideszben nincsenek demokratikus viták, és ez a hierarchikus alapállás áthatja a demokratikus rendszer egész átalakítását. Itt nem fér meg egy erős helyi vezető, aki mer nemet mondani.

- A Fideszes polgármesterek majd eldöntik, meddig hallgatnak, de mit tehetnek a polgármesteri hivatalok kiszolgáltatott alkalmazottai?

- Egy önkormányzati tisztségviselőnek sok mindentől kell félnie. Az első az egzisztenciális félelem, hiszen 2008 óta nem volt béremelés a szektorban. Teljes egészében csúsznak lefelé, miközben itt is jelen van a megosztás: mások kevesebb szaktudással, hozzáértéssel is magasabb bérkategóriákba kerültek, mert a kormányzat a járási hivatalt privilegizálta és ez folytatódik. Több mint 100 ezer forintos bérkülönbség alakult ki egy önkormányzati és egy járási hivatalban dolgozó alkalmazott között. Ráadásul a járási hivatalok hatékonysága megkérdőjelezhető, a feladatok elkezdtek visszacsorogni az önkormányzatokhoz. Ha két szomszéd összevész, hogy erre dől, meg arra dől a kerítés, nem fog elutazni a 20 kilométerre lévő járási hivatalba. Ott csökkentek a szabálysértési ügyek, de hozzánk változatlanul bejönnek az emberek a panaszaikkal. A csökkenő apparátus mellett pedig növekszik a nyomás a polgármestereken, hogy ezt is oldják meg.

- Kell most önnek attól tartania, hogy el kell búcsúznia kollégáktól a következő egy-két évben?

- Nekünk még mindig akkora a hivatali apparátusunk, mint egy ötezer fős település hivatalának és 11 ezren vagyunk. Nekünk bővíteni kellene.

- De ennyi pénzért nem jönnek.

- Ezt akartam mondani. Egy középfokú végzettségű pénzügyest 140 ezer forint bruttóért tudnék felvenni, de a piacon nálunk 300 ezer forintért lehet könyvelői állásra szakembert találni. Mi az agglomerációban vagyunk, Budapesten és környékén az életfeltételek biztosítása is drágább, mint vidéken, tehát elveszítem a szakembereket. Az állam meg azt mondja, hogy azonnal büntetek, levonom a támogatásokból, ha valami adatszolgáltatásnak nem teszel eleget.

- Most a feladatok nagy részét úgy címkézi az állam, hogy csak akkor ad rá pénzt, ha kevés a helyi bevétel, az önkormányzatok pedig felélik az utolsó fillérjüket is, hogy a lakosság ne érezze a hiányt.

- Azért a pénzért, ami az önkormányzatoké volt az elosztási rendszerben, most kuncsorogni kell, ez megalázott helyzetbe hozta a teljes szektort. A Fidesz már mindenkit megvágott. Rengeteg polgármester lemondott és elment külföldre dolgozni, mert azt mondta, hogy ezt a helyzetet nem tudja finanszírozni, vagy nem tudja feldolgozni. Csak azért nem omlott össze a szektor, mert nagyon sok régi polgármester a nyugdíj mellett társadalmi megbízatásban látja el a feladatokat. Kényszerhelyzetek szülik a helyi vezetőket, nem pedig az alkalmasság alapján történő kiválasztási verseny.

- Az MSZP egyetért azzal a logikával, hogy a lakosság többsége városokban él, tehát a „modern városok” program keretében a kormány a következő uniós ciklus majdnem összes fejlesztési pénzét a megyei jogú városoknak adja?

- Nem. Ez a megosztás politikája, amibe én személy szerint nem vagyok hajlandó beszállni, bár sok helyi vezetőt frusztrál, ha a másik sokkal több segítséget kap a munkája elvégzéséhez. De azt is látni kell, hogy a halászteleki emberek épp azért tartják hitelesnek a város vezetését, mert mi eddig is kevés külső forrásból oldottuk meg a látványos fejlesztéseinket.

FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

- Azt mondják sokan, hogy a következő választásig azért nem akarja kötelezővé tenni a kormány a központi elszámoló rendszerhez való csatlakozást, mert akkora lázadás törne ki ellene, hogy a polgármesterek képesek lennének feltüzelni a lakosságot a Fidesz ellen.

- Ez jó logika. Amit nem látnak a Fidesz politikusai, hogy az önkormányzati szektor egy ütköző zóna, hiszen a helyi konfliktusokat orvosolja, tehát most ezt az ütköző zónát semmisítik meg. Eddig a helyi hibák miatt összegyűlt harag és indulat az önkormányzati szektorra csapódott és a következő választáson vagy a polgármestert, vagy a képviselőket igyekeztek megbuktatni bosszúból. Innentől kezdve azonban még a fideszes polgármesterek is azt mondják majd a panaszkodó lakosoknak, hogy a kormányzat a hibás. A kormány magára húzta a népharagot, vagyis szerintem öngól az önkormányzati szektor ilyen szintű kinyírása, mert a fideszes polgármesterek nem fognak segíteni nekik a választásokon, 2018-ban. Azt fogják mondani, hogy gyerekek, kitoltatok velünk rendesen, akkor csináljátok magatoknak a következő kampányt.

- A Fidesz döntéshozói nem buták. Mi a valódi logikája az önkormányzatok megfojtásának?

- Azt mondják, hogy általában elvesszük a pénzt, de neked adni fogunk, ha rendes leszel. A Fidesz abban a hitben tartja a saját polgármestereit, hogy ne foglalkozzatok ezzel a központosítással, hiszen a többieket akarjuk fogni. A ti pénzeteket meg majd hozza az országgyűlési képviselő. A fideszes polgármester meg abban a dilemmában van, hogy tiltakozzon, vagy maradjon csendben, mert akkor év végén a kormányzati döntéssel kaphat 400 milliót a sportcsarnokára, vagy 150 milliót a csatornázására, vagy az útra. Nézzék meg a decemberi kormányzati döntést, amikor szétosztottak csaknem 500 milliárd forintot a fideszes önkormányzatok között. Ez a hallgatás ára.

- Ez hűbéri rendszerű újraosztása a forrásoknak.

- Ez egy hűbéri rendszer.

- Az MSZP mennyire figyel ezekre a kérdésekre? Nem túl sok parlamenti hozzászólást hallok, ami az önkormányzatokkal foglalkozna.

- A Baloldali Önkormányzati Közösség erős csapat a párton belül, de más területek képviselői is küzdenek a saját súlyuk érvényesítéséért. Ezt tudomásul kell venni, ahogyan azt is, hogy az önkormányzati szektor nagyot veszített a jelentőségéből, amikor a Fidesz kizárta a polgármestereket az országgyűlésből. Általában is sérül az alapelv, hogy a lehető legközelebb hozzuk meg a döntéseket azokhoz az emberekhez, akiket érintenek, de a lakosság és az országgyűlési képviselők közti távolság fényévnyire megnőtt ebben a rendszerben. A helyi vezetőnek pedig, aki azon dolgozik, hogy a lakosok elfogadják, fölösleges beállnia egy pártba, mert megszűnt a politikai átjárhatóság. Ezért nehéz utánpótlást találni.

- Egy párt súlyát azért ma is meghatározza, hogy hány településen tudott nyerni az ő polgármestere.

- Persze, és párton belül is erős szerepe van a helyi legitimitásnak. A polgármestereink közvélemény-formálók, gondoljon a XIII. kerületet régóta vezető Tóth József vagy a szegedi Botka László munkájára. A helyi vezetőink részt vehetnek a párt elsődleges döntéshozatali rendszerében is. Csak azt akartam mondani, hogy most otthon lehet igazi sikerélményhez jutni.

- Számít-e a településen élőknek, hogy önnek milyen a pártkötődése?

- Ezt mindig választás előtt szoktuk vizsgálni. Az MSZP-ben is számtalan olyan polgármester volt, aki azt gondolta, hogy a párt nem hoz, inkább visz szavazatot, ezért átlépett független oldalra. A másik oldalon meg a nem elkötelezett fideszes is igyekezett magának egy fideszes pártlogót szerezni, mert azt gondolták, hogy ezzel könnyebb nyerni. Nagyon érdekes lesz, hogyan alakul át a rendszer 2019-ben, ha nem kötődik közvetlenül a parlamenti választáshoz, de az biztos, hogy a kistelepüléseken nem kell pártkötődés. Általában csak az 50-100 ezer fős településeken szavaznak az emberek pártlogó alapján. A kistelepülésen a vezető ismertsége, elismertsége sokkal fontosabb, mint a politikai elkötelezettsége. Nekem rengeteg jobboldali barátom van, aki rám szavaz, mert elismeri, hogy jó, amit csinálunk.

- Ha 2018-ban a párt azt kérné, hogy hagyja itt Halászteleket egy képviselői székért, akkor meglépné ezt?

- A Fidesz rendszerében nem számít a teljesítmény, a lojalitás a fontos. Ugyanez okozta a kommunista rendszer csődjét. Annak idején 29 évesen lettem polgármester, a harmadik választásnál már nagyon sok fiatal csatlakozott a kampányunkhoz, ők elhitték, hogy a központi pártpolitikától függetlenül is lehet nyerni és látták az eredményeket. Nem tudok jól válaszolni a kérdésre. Rengeteg tervem van, látom a város fejlődését a következő 50 évben magam előtt és tudom, hogy miket kellene csinálni. Ugyanakkor az is igaz, hogy az elmúlt évek legitimitása alapján lehetne esélyem megnyerni az országgyűlési választást és így lenne esélyem megváltoztatni a társadalmi viszonyokat. Látom, hogy nagyon sok a társadalmi igazságtalanság, hogy a központi politika arroganciája és a maffiaállam felépítése az egész országot nyomja, mindenki követ hordoz a mellkasán. Az a kérdés, hogy ennek a kőnek az elmozdítása a fontosabb, vagy az, hogy tovább épüljön a városom. Adódhat olyan helyzet, amikor fontosabb ennél, hogy kormányváltás legyen és a felelősség alól nem lehet kibújni, de szívem szerint itthon építkeznék tovább.

Pályakép
1977-ben született Budapesten. Nős, két fia van. A Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola és Technikumban érettségizett 1995-ben, 1996-ban technikusi vizsgát tett. 1997-2001 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanárképző Főiskolai Karán magyar nyelv és irodalom, valamint történelem szakon tanult. 1999-2002 között a Budapesti Közgazdasági és Államigazgatási Egyetem Államigazgatási Karának igazgatásszervező szakán tanult, majd 2001-2006 között az ELTE bölcsészettudományi karán, történelmet hallgatott. 2003-2004-ben az ELTE Európai Tanulmányok Központjának európai szakértője, pályázatíró. 2003-2005-ben európai uniós szakértő posztgraduális képzésen vett részt az ELTE-n. 2005-ben az ELTE gazdasági szakértője, kontroller, a gazdasági főigazgató tanácsadója. 2006-ban a Prorégió Kht. európai uniós szakértője, a ráckevei kistérség felelőse. Egyetemi tanársegéd. 2006 óta Halásztelek polgármestere.