Gary Johnson lesz a libertariánusok elnökjelöltje, ő 1995 és 2003 között állt Új-Mexikó élén, alelnökjelöltjévé pedig William Weldet tették meg, aki 1990 és 1997 között Massachusetts állam kormányzója volt. Mindketten sikeres üzletemberek, mérsékelt republikánusok. Gary Johnsont már 2012-ben is jelölte a Libertariánus Párt, akkor országosan a szavazatok 0,99 százalékát nyerte el, ami látszólag nem jelentős, de 1,27 millióan szavaztak rá, több voksot kapott, mint a többi kis párt jelöltje együttvéve.
Idén, amikor a két nagy párt várható elnökjelöltjének egyaránt viszonylag alacsony a támogatottsága, a gazdasági szigort, a költségvetési egyensúly helyreállítását, a takarékos gazdálkodást, s másfelől a polgári szabadságjogok védelmét zászlájára tűző Libertariánus Párt elnökjelöltje a négy évvel korábbinál is jobban szerepelhet. A Johnson-Weld páros ugyanakkor pontosan tudja, hogy harmadik párti jelöltnek nem sok babér terem az amerikai választási rendszerben, legfeljebb akkor befolyásolhatnák a versenyt, ha részt vehetnének az elnökjelölti tévévitákban. Ehhez azonban legalább 15 százalékos támogatottságot kellene felmutatniuk.
A legnagyobb sikert független jelöltként 1992-ben a milliárdos Ross Perot érte el, aki a voksok 18,9 százalékát szerezte meg, de egyetlen államban sem sikerült nyernie. A 2000. évi választáson a zöldek képviseletében a fogyasztóvédő Ralph Nader majd 2,9 millió szavazattal a voksok 2,74 százalékát kapta, fellépése szerepet játszott abban, hogy Al Gore demokrata alelnök veszített George W. Bush ellenében.
Újabb republikánus politikus sorakozott fel a hétvégén a milliárdos Donald Trump mögött. Marco Rubio floridai szenátor sikertelenül pályázott az elnökjelöltségre, Trump kigúnyolta őt robotikus válaszai miatt a tévévitákban. A 45 éves Rubio, aki aligha szeretné ilyen gyorsan és csúfosan lezárni politikai pályafutását, s fontolgatja, hogy mégis újraindul szenátusi helyéért, kibékülne Trumppal, s még azt is felajánlotta, hogy beszédet mond a republikánus elnökjelölő konvención.