Előfizetés

Akár azonnal érkezhet az átutalás 2019-ben

Publikálás dátuma
2016.06.01. 15:15
Fotó: Thinkstock
Magyarországon várhatóan 2019 második felében valósulhat meg az átutalások azonnali megjelenése a kedvezményezett számlájára, a jegybank erről a múlt héten indított konzultációt egyebek között a bankszektor szereplőivel, pénzforgalmi szolgáltatókkal - mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója sajtótájékoztatón szerdán, Budapesten.

Bartha Lajos közölte: a fejlesztésben mintegy 100 intézmény érintett, a jegybank előre kidolgozott menetrend szerint halad. A napi elszámolási ciklusok számának a tavalyi ötről tízre növelésével az átutalt összegek jelenleg 1,5 óra alatt érnek el a kedvezményezettekhez. Az azonnali fizetési rendszer tervezett megvalósításának pontos menetrendje idén októberre lesz teljes - tette hozzá.

Bartha Lajos előadásában kiemelte: a magyar pénzforgalom hatékonysága nemzetközi összehasonlításban kiemelkedően nőtt tavaly, javultak az átutalások, az elektronikus vásárlás-fizetések és az elektronikus számlafizetések elterjedését mérő mutatók. Az elektronikus fizetési módok növekedése folytatódott, a legnagyobb mértékben a kártyás vásárlások nőttek, számban és értékben 20 százalékkal. Magyarországon tavaly 915 millió elektronikus tranzakció zajlott, jövőre a tranzakciók száma átlépi az egymilliárdot - tette hozzá. Ebből a kártyás vásárlások száma nagyjából 430 millió volt, 117 millió készpénzfelvétel, 300 millió átutalás, és 60 millió csoportos beszedés.

Ismertetése szerint a kártyás vásárlások átlagértéke 7500 forint volt, az átlagos készpénzfelvétel összege pedig 63 ezer forint, ami azt mutatja, hogy a 150 ezer forintos ingyenes készpénzfelvételt nem használják ki a kártyabirtokosok.

Kiemelte, hogy a legdinamikusabb fejlődés az érintőkártyás technológiában volt, a kártyák száma 30 százalékkal nőtt, a kibocsátott kártyák több mint fele érintőkártya. Az ilyen kártyákat elfogadó berendezések száma 38 százalékkal nőtt, így az összes terminál 63 százaléka alkalmas érintőkártyás fizetésre. Intenzív volt a bővülés az érintőkártyás forgalomban is, a vásárlások harmada, értékben 18 százaléka így bonyolódik le - mondta. A következő egy-két évben ez robbanásszerűen fog növekedni - tette hozzá.

Bartha Lajos beszélt arról is, hogy az elektronikus számlafizetések aránya jelentősen, 8 százalékponttal nőtt tavaly, döntően a Magyar Posta újításai miatt.

A pénzforgalmi szolgáltatások ára két éve nagyjából stagnál, egy átlagos ügyfél havi díjterhelése 1650 forint volt tavaly.
Kitért arra, hogy a fizetési kártyákkal elkövetett visszaélések összforgalomhoz mért aránya európai összehasonlításban alacsony maradt, az Európai Központi Bank tavaly kiadott jelentése szerint a kibocsátói oldal szempontjából Magyarországon a legalacsonyabb a visszaélések aránya a 2013-as adatok alapján.

Súlyos milliárdokat zsebelt be Vajna kaszinóival

Publikálás dátuma
2016.06.01. 15:04
Fotó: Thinkstock
Andy Vajna kaszinói összesen 6,3 milliárd forint nyereséggel zárták a 2015-ös évet – derül ki a vállalatok hivatalosan publikált éves beszámolóiból. A tavalyi év sokkal nyereségesebb volt, mint a 2014-es, akkor ugyanis 2,8 milliárd forint volt a nyereség - írja az Origo. 

Jobban sikerült a 2015-ös év az Andy Vajna érdekeltségébe tartozó kaszinóknak – legalábbis ez derül ki azokból a beszámolókból, amelyeket május 31. éjfélig kellett feltölteniük a kaszinót működtető vállalkozásoknak.

A négy cég - az LVC Diamond Kft., a LVC Gold Kft., a Las Vegas Casino Kft., valamint a Bár-Co-2 Kft. - 2015-ben összesen 6,3 milliárd forint nyereséget termeltek, 2014-ben ugyanez az összeg még 2,8 milliárd forint volt.

A LVC Diamond Kft. üzemi eredménye 4,9 milliárd forint volt, nettó árbevétele 14,3 milliárd forint, míg adózás utáni eredménye 4,1 milliárd forint volt.  A LVC Gold Kft. üzemi eredménye 1,5 milliárd forint, nettó árbevételük 7,32 milliárd forint, adózás utáni eredményük pedig 1,3 milliárd forint volt. A Bár-Co-2 nevű cég pedig 71 milliós üzemi eredménnyel, 103 millió forintos nettó árbevétellel és 46 millió forintos adózás utáni eredménnyel zárta a 2015-ös évet.

A szintén Andy Vajna érdekeltségébe tartozó, a fenti társaságokat tulajdonló Las Vegas Casino Kft. 834 milliós üzemi eredmény mellett 1,3 milliárdos nettó árbevétellel és a kaszinókat működtető vállalkozásoktól kapott osztalék eredményeképp 6,1 milliárdos adózás utáni eredménnyel rendelkezett 2015-ben.

A teljes cikket itt olvashatja. 

Aggasztóak a magyar gazdaság kilátásai

Jelentősen rontotta Magyarország idei gazdasági növekedésével kapcsolatos előrejelzését az OECD, amely változatlanul hagyta a jövő évi GDP-bővüléssel kapcsolatos becslését.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerdán ismertetett országjelentésében egyebek között az szerepel, hogy idén 1,6 százalékkal nő a magyar hazai össztermék (GDP) a tavaly novemberben várt 2,4 százalék helyett. A párizsi székhelyű szervezet továbbra is 3,1 százalékos GDP-bővüléssel számol jövőre.

Az OECD 1,9 százalékos idei GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol, ugyanúgy, mint novemberben. A várható jövő évi deficitet 1,5 százalékról 2,6 százalékra változtatta. A jelentés összeállítói az idei várható inflációt a novemberben becsült 2,2 százalékról 0,1 százalékra, a jövő évit 2,7 százalékról 1,7 százalékra módosították. Az OECD szerint a GDP-arányos államadósság a novemberben várt 74,6 százalék helyett 74,3 százalékra csökken, jövőre 73,3 százalék lesz a tavaly becsült 72 százalék helyett.

A jelentés az idei gazdasági növekedés lassulását az állami beruházások csökkenésével indokolta, amit az EU szerkezeti alapjainak lassúbb beérkezése okoz, jövőre viszont már újra nagyobb ütemre kapcsol a gazdaság. A dokumentum szerint szilárd marad a lakossági kereslet, a foglalkoztatás tovább bővül.

A közmunkaprogramot (amelynek költsége a GDP fél százalékpontja) fokozatosan le kellene építeni, ahogy növekednek a foglalkoztatási lehetőségek a magánszektorban - írták. A jelentés szerint az infláció növekedésével a jegybanknak lehet, hogy semlegesebb monetáris politika felé kellene elmozdulnia 2017 végéig. 

A globális gazdaági válság óta alacsony a termelékenység növekedése. Átfogó szerkezeti reformokra van szükség a versenyképesebb vállalatok és megfelelően felkészített munkaerő kialakulása érdekében. Csökkenteni kell az adminisztrációs terheket, és jobban kell használni a szabályozási vizsgálatokat az átláthatóság, a stabilitás és a jogszabályalkotási folyamatok javítása érdekében - áll a szövegben.