Népszavazást kezdeményeznek a kétségbeesett kéményseprők

Július 1-jétől kizárólag kondenzációs kazánokat lehet engedélyezni, illetve beszerelni. Ezt a szakemberek is támogatják, ellentétben azzal, hogy ugyanettől az időponttól kezdve a kéményeket már nem évente, csak két évente kellene ellenőriztetni. Ez viszont rendkívül kockázatos lehet, mert növekedhet a szénmonoxid mérgezés okozta halálestek száma, ezért a kéményseprők népszavazást kezdeményeznek.

Még ebben a hónapban megkezdhetik a népszavazási aláírásgyűjtést a kéményseprők. A polgárok arra a kérdésre válaszolhatnak majd, hogy "Egyet ért-e ön azzal, hogy a kormány törvényben biztosítsa a legalább évenkénti kéményellenőrzést, függetlenül a tüzelőberendezés típusától?"

Az ágazat szereplői azért kényszerülhettek rá, hogy ehhez az eszközhöz nyúljanak, mert július 1-jétől a kötelező éves kéményellenőrzés helyett csak kétévente kellene megvizsgálni a füstelvezetőket - legalábbis egy belügyminisztériumi jogszabály-tervezet szerint. Ha a kormány valóban bevezeti a két évenkénti ellenőrzést, az 170-180 tapasztalt szakember elbocsátásával is járhat - nyilatkozta a Népszavának Vámos Csaba, a Kéményseprők Országos Szövetségének elnöke.

Igaz, már most is országosan csak 950 kéményseprő dolgozik hazánkban, mert az elmúlt időszak kaotikus szabályozási intézkedései miatt sokan elhagyták vagy az országot, vagy a szakmájukat - tette hozzá. Utánpótlás pedig nincs, mert leállt a szakemberképzés. Az ellenőrzés rikítását Vámos Csaba azért is kifogásolta, mert szerinte a jelenlegi évenkénti 30-40 szénmonoxid okozta haláleset a többszörösére növekedhet. Miután a kormány számára is világossá vált, hogy a kéményseprő szolgáltatás milyen költség-, eszköz- és munkaerő-igényes, ezt úgy igyekeznek kompenzálni, hogy ritkítják a kéményvizsgálatokat.

Az ágazat dolgozói egyetértenek azzal, hogy állami kézbe kerüljön a szolgáltatás, de úgy, hogy tovább javuljon a minőségi munka lehetősége és ne romoljon. Az azonban, hogy mégis az utóbbi következett be, abban szerepet játszhatott az is, hogy a szakmával csak látszategyeztetések történtek. Az elnök álláspontja szerint a már kijelölt katasztrófavédelem helyett egy önálló állami cég végezhetné el ezt a létfontosságú szolgáltatást.

Ugyanakkor jelentős anyagi terhet vehet a nyakába az, aki 2016. július 1-jét követően kényszerül kazáncserére, ugyanis ettől az időponttól már kizárólag a korszerű, magas hatásfokú,úgynevezett kondenzációs berendezésre kaphat engedélyt a Nemzetgazdasági Minisztérium rendelete értelmében. Ezzel az uniós előírásokhoz igazodó változással a szakemberek is egyetértettek, de felhívták arra is a figyelmet, hogy a kazáncsere jelentős anyagi terhet ró a lakosságra. A kondenzációs kazán beépítése előtt ugyanis már a tervezés és engedélyeztetés költségei sem csekélyek, és ehhez kell hozzá számítani a kazán 250-300 ezer forintos árát is. A legtöbb háztartásban azonban az egész fűtésrendszert ki kell cserélni, hogy a kondenzációs kazán valóban 10-30 százalékkal hatékonyabban, és persze olcsóbban működhessen.

A kéményekben a cső a csőben, vagy a két csöves megoldást kell alkalmazni, hogy a berendezés egyiken beszívhassa a friss oxigént az égéshez. és a másikon kibocsáthassa az égésterméket. Így egy családi ház kéményében akár 8 méter csőrendszerre is szükség lehet. aminek a költsége méterenként akár 8-10 ezer forint is lehet - közölte Vámos Csaba. Ugyanis ki kell cserélni a fűtéshálózatot, benne a régi, öntöttvas-radiátorokat, sőt még a lapradiátorokat is. A szakember szerint összességében júliustól egy kazáncsere akár 800 ezer-1 millió forintba is kerülhet, a korábbi átlagosan 150 ezer forintos költséggel szemben. Ez az összeg ma a legtöbb háztartásnak megfizethetetlen, ezért javasolta a a Víz-, Gáz-, Fűtéstechnika (VGF) című szaklap, hogy az Első Nemzeti Közműszolgáltatónál pályázati úton, de alanyi jogon járjon 500 ezer forintos támogatás kazáncsere esetén. A szakemberek attól tartanak, hogy a megemelkedett költségek veszélyes, primitív, vagy csak egyszerűen szabálytalan megoldásokat eredményezhetnek.

Ez a folyamat egyébként úgy zajlana le, hogy amikor a gázszolgáltatóhoz beérkezik egy kazáncsere terve, és azt a tervellenőrök engedélyezik, akkor automatikusan ítéljék meg az ingatlan tulajdonosának a félmillió forintos, vissza nem térítendő támogatást, amit a üzembe helyezés után utalnának át - tudtuk meg Szemán Róberttől, a VGF főszerkesztőjétől. (Az épületgépész-mérnök végzettségű szakember ennek, a javaslatnak a kidolgozója.) Ez a kifizetési rend kiküszöbölné a bonyolult és drága pályázati rendszert, aminek működtetése jelenleg a költségvetésnek pályázatonként több százezer forint költséget jelent. Márpedig nem csekély összegről van szó, hiszen Magyarországon a lakossági gázkazánok száma hozzávetőleg 1,1-1,2 millió darab lehet, emellett 300-330 gázos vízmelegítő is üzemel - közölte Szemán Róbert.

De a kazánszerelők mellett a kéményseprőknek is akadna dolga, hiszen az országban mintegy 5 millió kémény található. Ezekből félmillió szorulna szinte azonnali felújításra, és legalább 150 ezer olyan kéményt is használnak, amelyik "időzített bombaként" működik. Ezek a kémények túlnyomó többségben gáztüzelésű berendezések égéstermékeit vezetik el - jegyezte meg Vámos Csaba. Létezik ugyan egy úgynevezett oldalfali kivezetés is, amikor a kémény gyakorlatilag kikapcsolható, ezt azonban előfordulhat, hogy vagy a szolgáltató nem engedélyezi szakmai okokból, vagy az önkormányzat vétózza meg városképvédelmi meggondolásból.

A szakember óvott attól a hamis biztonságérzettől is, amely abból ered, hogy úgymond a kondenzációs kazánok nem veszélyesek a lakókra. Ne feledjük ezekben a berendezésekben is az égés hatására szintén szénmonoxid keletkezik, és ha a használat során meghibásodik a kazán, éppen olyan életveszélyessé válhat, mint a hagyományos, nyílt égésterű berendezések. Kétségtelen, hogy a nemzetközi tapasztalat szerint, jóval kevesebb mérgezés történik az ilyen korszerű eszközöknél, mint az elavultaknál. Ezért ajánlatos ezeknél is felszerelni a szénmonoxid jelzőket. Szemán Róbert becslése szerint nagyjából 15-17 év alatt belül tűnhetnének el a háztartásokból a hagyományos kazánok.

Utolsó pillanatban ketyeg a gázóra

Amennyiben egy nagyobb vagy más típusú, de hagyományos kazánt akar beépíttetni, valaki azt terveztetni kell, és a kiviteli terveket, valamint az elkészült rendszert a gázszolgáltatónál és a kéményseprőknél engedélyeztetni szükséges – mondta Szemán Róbert a Világgazdaságnak. – Ehhez 30–45 napra van minimálisan szükség, és a kötelező bevezetés időszaka közeleg. Hagyományos készülékeket már gyártani sem lehet, az alkatrész-utánpótlása, meghibásodás esetén problémás lehet. Azt is érdemes átgondolni, hogy a régi kazánok hatásfoka rosszabb, mint az újaké, tehát aki most kifizet egy nagyobb beruházási költséget és kicseréli kondenzációs kazánra a régit, a fűtésen is spórolni fog, és hosszú távra, biztonságosan oldja meg a fűtését.

Mivel a kondenzációs gázkazán zárt égésterű, a szén-monoxid-mérgezés esélye gyakorlatilag nulla a hagyományos, nyílt égésterű kazánokkal ellentétben. Ezt a kazánfajtát már az 1980-as évek eleje óta széles körben használják, tehát egy viszonylag régi, s így megbízható technológiáról van szó.

Szilágyi László, az Épületgépész Unió ügyvezetője azt mondta: Magyarországon 2,4 millió háztartásban használnak gázfűtést, és a háztartások csak körülbelül tíz százalékában van kondenzációs kazán, a többség hagyományos megoldást használ. A hazai fűtőberendezések átlagéletkora 15 év fölött van, de a húszéves kazánok sem számítanak ritkaságnak, a kémények állapota pedig ennél is sokkal rosszabb. A kondenzációs kazánok esetében nem fenyeget a szénmonoxid miatti életveszély veszély és a fűtés költsége is 30 százalékkal csökkenhet, tehát hosszú távon megtérülhet a beruházás költsége.

„