Cafeteria: száműzik az öngondoskodást

Publikálás dátuma
2016.06.09 07:00
Az Erzsébet-utalvány logója is lekerül a portálokról FOTÓ: NÉPSZAVA
Fotó: /
Lemondott a kormány az irányított fogyasztás ösztönzésről a cafeteria rendszer átalakításával. Hosszabb távon sokba kerülhet a társadalomnak akár az önkéntes egészségpénztári, akár a nyugdíjpénztári befizetések ellehetetlenítése.

A fogyasztás minden áron való felpörgetésén és a Brüsszellel szembeni csakazértis politikán kívül nem sok észérv szól a cafeteria rendszer átalakítása mellett. Kétséges, hogy a jogszabályt megszavazó országgyűlési képviselők mindegyike megértette-e mire nyomta meg az "igen" gombot. Mert a szakemberek szerint leginkább az annyit hangoztatott öngondoskodásra mondtak nemet.

Az eddig kedvezményes 35 százalékos adótartalmú cafeteria juttatásokat kizárólagosan SZÉP-kártyára, illetve készpénzre cserélték le. Miközben a vendéglátóipari, idegenforgalmi és élelmiszer kereskedelmi vállalkozások forgalma várhatóan nem fog csökkenni, a trafikoké pedig, a csak élelmiszer vásárlásra felhasználható Erzsébet-utalvány száműzése miatt még növekedhet is. Alaposan visszaszorulhat viszont a hazánkban amúgy sem túl erős lábakon álló öngondoskodás. A cafeteria rendszer átalakításának a kormány számára kedvező mellékhatása, hogy tovább erősödik az emberek függése az állami "gondoskodástól". Érthetetlen, hogy főleg az alacsony jövedelmű családok számára fontos iskolakezdési támogatás, vagy a munkahelyi étkezés, az üdülés miért került át a magasabb adókulccsal adóztatott körbe. A kormány ebben az esetben sem egyeztetett érdemben az érintetettek képviselőivel, az érdek-, illetve a szakmai érdekvédő szervezetekkel. Holott a szakszervezetek tárgyalni akartak többek között arról, hogy indokolatlanak tartják a dolgozók közötti megkülönböztetést, nevezetesen, hogy a köz érdekében dolgozók cafeteria kerete csak 200 ezer forint, míg a versenyszférában dolgozók 450 ezer forintig kaphatnak kedvezményes juttatásokat.

A munkavállalók többsége vélhetően nem képzett közgazdász, vagy munkajogász, így nagyon sokan tévesen azt hihetik, hogy a cafeteria részeként kapott nettó 100 ezer forint majd beszámít a nyugdíjalapba. Ez azonban nem így van és óriási csalódás érheti azt, aki erre számít - figyelmeztetett Dávid Ferenc. A Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára Népszavának megjegyezte, a munkaadók többsége a 34,5 százalékos adót - amíg a béren kívüli juttatások közé sorolták - még kifizette az önkéntes pénztárakba fizetett támogatás (egészség-, nyugdíj- és önsegélyező) után. Azzal, hogy ezek átkerültek az "Egyes meghatározott juttatások" kategóriájába, ami után majd' 50 százalék adót kell fizetni, jóval kevesebben lesznek, akik képesek majd kigazdálkodni a támogatást.

Eddig sok munkavállaló fizetett maga is az önkéntes pénztárakba a munkaadói hozzájárulás mellett, de ha az megszűnik, nagymértékben csökkenhet, vagy meg is szűnhet ez a befizetési hajlandóság - erősítette meg lapunknak Puskellyné Király Ágnes, a Top-Cafeteria Kft. ügyvezetője. A kormányzat a béren kívüli juttatásokról korábban is úgy vélekedett, hogy ezekre semmi szükség, bért kell adni a dolgozóknak. A tapasztalatok azonban azt bizonyítják, hogy a dolgozók többsége, főleg az alacsony jövedelműek, a pénzt elsősorban elköltik és nem takarékoskodnak, mert nem is nagyon tudnak a bérükből. Ezért volt szerencsés, hogy a munkáltató a cafeteria juttatásokkal bizonyos mértékig irányítani tudta a munkavállalók költéseit. Ráadásul több kutatás szerint csak a fizetés önmagában nem köti a céghez a dolgozót. Ezért fontos, hogy legyen valamilyen további eszköz a munkáltató kezében amivel meg tudja tartani a számára fontos alkalmazottakat - vélte a cafeteria szakértő. Ezeknek az eszközöknek jelentős részét most kivette a munkáltatók kezéből a cafeteria rendszer jövő évtől érvényes módosítása. Az például, hogy a munkaadó már nem ösztönözheti az egészségpénztári tagságra a munkavállalóját és a cafeteriát kiváltó pénzből esetleg több alkoholt, cigarettát vásárolhat, többet lesz betegállományban, az már nem csak a munkaadónak, hanem a társadalomnak is többlet költséget jelent majd.

Nem szabadna kizárólag bérkérdéssé leszűkíteni ezt a területet, hanem a munkaerő gazdálkodásnak a szempontjait is figyelembe kellett volna venni. A fogyasztás gyors felpörgetése mellett kevéssé voltak fontosak a távlati hatások - tette hozzá Puskellyné. Ezt támaszthatja alá az is, hogy a korábbi elképzelésekkel szemben, szinte semmilyen feltételt nem kell teljesíteni a munkaadónak, akkor is adhatja a kedvezményes 100 ezer forintot, ha eddig nem volt a cégnél cafeteriajuttatás.

Valós veszélynek tűnik, hogy a munkáltató bért fog csökkenteni és helyette adja majd a kedvezményes adózású készpénzes cafeteriát. Ugyanis ha bérként emelne 100 ezer forintot, annak a munkavállaló és a munkaadó fizette terhe 93 ezer forint lenne, míg a cafeteria 100 ezer forintja csak 34,5 ezer forintba kerülhet. Ez a megoldás azonban nem kockázatmentes, mert az szja, illetve a Munka törvénykönyve alapján a munkateljesítmény ellenértékét nem lehet kedvezőbb adózású, vagy egyéb jövedelemmel kifizetni. Akik eddig is adtak cafeteriát, minden bizonnyal élnek majd a készpénzjuttatás lehetőségével, akik pedig eddig nem nyújtottak ilyen lehetőséget a dolgozóiknak, de van keretük a fizetésemelésre, inkább a cafeteria kedvezőbb adózású forrását használják majd fel.

A kormány pedig ismét mással fizetteti meg a választási propagandája árát, hiszen a cafeteria készpénz részét jövedelemnövekedésnek tüntetheti fel 2017-ben. Az élőmunkát terhelő és az unióban igen magasnak számító járulék és adóterhekből eközben nem enged.

Szerző
2016.06.09 07:00

Debreceni főpályaudvar: felülvizsgálják a terveket, akár 13 milliárddal drágulhat a beruházás

Publikálás dátuma
2019.01.20 21:02

Fotó: epiteszforum.hu/
Mindezt azzal indokolják, hogy az eddigi elképzelések nem igazodnak a város gazdasági fejlődéséhez.
Többe kerül majd és később készül el a debreceni főpályaudvar, a terveket felülvizsgáltatja az Innovációs Minisztérium – hangzott el az RTL Klub híradójában. Információik szerint a beruházás teljes költsége 21 milliárd helyett akár 34 milliárd forint is lehet.   A debreceni önkormányzat még pénteken közölte az MTI-vel, hogy eredménytelenül zárult a debreceni főpályaudvar megvalósítására kiírt második közbeszerzési eljárás is, mivel a legjobb ajánlat szerinti kivitelezési költség meghaladta a rendelkezésre álló fedezetet. Közleményük szerint a debreceni intermodális központ fejlesztésének közösségi közlekedési részei – az autóbusz- és vasúti pályaudvar – áttervezés után a 2020-ban kezdődő európai uniós fejlesztési ciklus elején valósulhatnak meg. A közúti közlekedési elemek közül a Mikepércsi úti körforgalmi csomópontok áttervezés után, valamint a Hadházi utca és a Nyíl utca csomópontjának átépítése az elkészült terveknek megfelelően, 2020-ban lesz indítható. A főpályaudvar fejlesztéshez kapcsolódó Petőfi tér rekonstrukcióját Debrecen önkormányzata az Új Főnix Terv keretében tervfelülvizsgálat után az eredetileg tervezett időben, 2020-ban valósítja meg, az ehhez szükséges forrás az önkormányzatnál rendelkezésre áll – olvasható a közleményben. A dokumentum szerint a főpályaudvar terveinek és tervezett műszaki tartalmának felülvizsgálatát indokolja, hogy
a tervezési időszakhoz (2013) viszonyítva az elmúlt évek gazdasági fejlesztései miatt megváltoztak a közúti és vasúti személy- és áruszállítási igények, növekedtek a kivitelezési költségek. Az ipari-gazdasági fejlesztések miatt jelentős növekedés várható a közösségi közlekedés személyszállítási és áruszállítási ágazatában, amely igényekkel a főpályaudvar jelenlegi terve nem kalkulál.
Mindemellett az elmúlt év végén kormányhatározat született a 108-as vasúti vonal fejlesztéséről, villamosításáról, az észak-nyugati gazdasági övezetet kiszolgáló új vasúti terminál megépítéséről, a tócóvölgyi vasútállomás fejlesztéséről, a Debrecen–Balmazújváros és a Debrecen–Nagyvárad közötti vasúti kapcsolat fejlesztéséről. E fejlesztéseket szintén összhangba kell hozni a megvalósítandó debreceni főpályaudvar terveivel. Debrecen önkormányzata elkötelezett egy olyan főpályaudvar fejlesztése mellett, amely a gazdaság fejlődése miatt megváltozott igényeket is képes tökéletesen kiszolgálni – zárult az önkormányzat közleménye.
2019.01.20 21:02

Új helyettes államtitkár az ITM-ben

Publikálás dátuma
2019.01.20 17:54
Schweickhardt Gyula
Fotó: /
Schweickhardt Gyula személyében mai hatállyal új helyettes államtitkárt nevezett ki az Innovációs és Technológiai Minisztériumba Orbán Viktor. A kiválasztott leendő tevékenységet a határozat nem pontosítja. Annyi bizonyos, hogy Schweickhardt Gyula december 31-ig a főképp karbantartással, üzemeltetéssel foglalkozó, városi tulajdonú Miskolci Városgazda Nonprofit Kft. ügyvezetői posztját töltötte be. Mint azt a boon.hu megjegyzi, egy tizenegy tagú kabinet tagjaként emellett a városüzemeltetésért és közlekedésért felelős polgármesteri biztosként is tevékenykedett. Az eszakhirnok.com ennek kapcsán a fideszes polgármester, Kriza Ákos bizalmi emberének nevezi. A hír alatti kommentek többsége Schweickhardt Gyula városbéli tevékenységét kevéssé tünteti fel kedvező színben. Az utóbbi évek során számos civil szervezet kérte tőle a város égető gondjainak orvoslását.
Szerző
2019.01.20 17:54
Frissítve: 2019.01.20 18:22