Norbert Lammert, a Bundestag elnöke csütörtöki rendkívüli felszólalásában hangsúlyozta, hogy a testület áll a bírálatok elébe, és tagjai a "személyes támadásokat és polémiát" is elviselik. Azonban "aki fenyegetéssel próbál nyomást gyakorolni képviselőkre, annak tudnia kell, hogy az egész parlamentet támadja meg". Hozzátette, hogy magas rangú török politikusok támogatásával "gyűlölködő fenyegetések és gyalázkodások" érték a Bundestag egyes tagjait, ezt pedig a német parlament nem tűri el, és a testület elnökeként visszautasítja a képviselőket "terroristák szócsöveként" beállító gyanúsításokat.
A Kereszténydemokrata Unió (CDU) képviselője Recep Tayyip Erdogan török elnökre utalva kiemelte: el sem tudta volna képzeli, hogy "egy demokratikusan megválasztott államfő a 21. században a német Bundestag demokratikusan megválasztott képviselőivel szemben úgy fogalmaz meg bírálatot, hogy kétségbe vonja török származásukat és romlott vérűnek nevezi őket".
A Bundestag elnöke aláhúzta, hogy számíthat a Bundestag szolidaritására valamennyi képviselő, akit politikai tevékenysége miatt fenyegetnek, és a testület valamennyi lehetséges törvényes eszközzel fellép az ilyen jelenségek ellen. Helyes lenne, ha németországi török társadalmi szervezetek is kiállnának a Bundestag megfenyegetett képviselői mellett, követve a Németországi Török Közösség (TGD) és a Berlin-Brandenburgi Török Szövetség (TBB) nevű érdekképviseletek példáját.
Angela Merkel kancellár ugyan az örményellenes vérengzéseket népirtásnak minősítő Bundestag-határozatról június elején tartott szavazáson hivatalos elfoglaltság miatt nem vett részt, de Norbert Lammert rendkívüli felszólalásának idejére helyet foglalt az ülésteremben, és az összes többi képviselővel együtt többször megtapsolta az elnök beszédét, kifejezte ezzel támogatását.
Az ellenzéki Baloldal frakciója eredetileg külön vita megtartását kezdeményezte a határozatra adott török reakciókról, de Norbert Lammert beszéde után visszavonták az indítványt, arra hivatkozva, hogy a házelnök megfelelő módon foglalt állást a Bundestag nevében.
Norbert Lammert tiltakozása arra vonatkozik, hogy Recep Tayyip Erdogan - német sajtójelentések alapján - a napokban számos alkalommal bírálta a Bundestagot, illetve a török származású képviselőket az örményellenes vérengzések ügyében hozott határozata miatt. Így a Törökországban és Németországban is terrorszervezetnek minősített szakadár Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szócsöveiként jellemezte a képviselőket, és kétségbe vonta hűségüket a török nemzethez.
A török államfő kijelentéseit Martin Schulz, az EP elnöke is elítélte. A német szociáldemokrata (SPD) politikus a Spiegel Online német hírportálon idézett levelében a többi között azt írta Recep Tayyip Erdogannak: "egy multinacionális, soknemzetiségű és sokvallású parlament elnökeként engedje meg, hogy felvilágosítsam arról, hogy a képviselők szabad mandátumgyakorlása európai demokráciánk legfontosabb alappillérei közé tartozik", az pedig "abszolút tabudöntés", ha a terrorizmussal hozzák összefüggésbe a szabad mandátumgyakorlás keretei között tett állásfoglalást.
A Bundestag a kormánypártok - a CDU/CSU pártszövetség és az SPD - és az ellenzéki Zöldek közös indítványára minősítette népirtásnak az 1915-ben kezdődött vérengzéseket. Az elsöprő többséggel elfogadott határozatban a Bundestag rámutatott arra is, hogy a Német Császárságnak "szégyenletes szerepe" volt a történtekben, mert diplomatái révén voltak értesülései a népirtásról, mégsem tett semmit "ezeknek az emberiesség elleni bűntetteknek" a megakadályozásáért.
Kiemelték: a Bundestag nem akarja felelősségre vonni a mai Törökországot a múltban elkövetett bűnökért, célja az örmény-török megbékélés ügyének előmozdítása, amelyben viszont van felelőssége a mai Törökországnak.