Clinton: Trump csorbítaná a nők jogát

 A demokraták várható elnökjelöltje, Hillary Clinton intenzíven kampányol, de immár nem Sanders szenátor, hanem a várható republikánus elnökjelölt, Donald Trump ellen. Clinton pénteken egy rendezvényen azt állította, hogy elnökként Donald Trump csorbítaná, vagy talán teljes egészében meg is szüntetné a nők abortuszhoz való jogát. 

Hillary Clinton az abortuszt, illetve a szabad választás jogát pártoló Tervezett Szülői Szerep nevű civil szervezet egyik rendezvényén beszélt a szövetségi fővárosban, Washington DC-ben. Beszédében többször is idézte Donald Trump korábban, az egyik kampányrendezvényén elhangzott mondatait, miszerint azokat a nőket, akik terhesség-megszakítást végeztetnek, "valamilyen formában meg kellene büntetni". A New York-i üzletember azóta visszavonta e mondatokat, arra hivatkozva, hogy nem így gondolta, hanem "csak" rosszul fogalmazott.

"Amikor Donald Trump azt mondja, hogy tegyük ismét naggyá Amerikát, akkor ezen azt érti, hogy vigyük ismét vissza Amerikát a múltba, azokba az időkbe, amikor lehetőség és méltóság csak keveseknek adatott" - érvelt Clinton. S hozzátette: "Nos, Donald, ezeknek az időknek végük, nem engedjük meg sem Donald Trumpnak, sem bárki másnak, hogy visszaforgassa az idő kerekét".

Clinton azt vélelmezte, hogy elnökként Donald Trump olyan bírát neveztetne ki a Legfelső Bíróság tagjainak sorába, aki szűkítené, vagy akár meg is szüntetné az abortuszt, illetve a választás szabadságát lehetővé tevő Roe/Wade törvényt. Szerinte az, aki megvonná a támogatást a Tervezett Szülői Szerep civil szervezettől és betiltaná a legális és biztonságos terhesség-megszakítást, annak fogalma sincs arról, hogy mi szolgálja legjobban a nők javát.

Ugyancsak pénteken és ugyancsak az abortuszról beszélt Donald Trump is, a Hit és Szabadság Koalíció nevű civil szervezet washingtoni konferenciáján. Ő Clinton abortuszról vallott álláspontját kárhoztatta, s kitért arra, hogy Clinton szövetségi pénzből finanszíroztatná az abortuszt, s ezt kötelezően beépíttetné a vallási szervezetek által fizetett egészségbiztosítási hozzájárulásba is.

Szerző

Kinn vagy benn?

Publikálás dátuma
2016.06.11. 07:37
Boris Johnsont megviselte a vita, de bízik a Brexit győzelmében FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Nő a harctéri idegesség Londonban a közelgő európai uniós népszavazás előtt. Míg David Cameron brit kormányfő abban a reményben hirdette meg a referendumot, hogy az ellenzéki Munkáspárt nagy többségben az EU-ban maradásra voksol, sok jel mutat az ellenkezőjére. A Munkáspárt a május 23-ig hátralévő időben felpörgeti kampányát a Brexit ellen.

bb munkáspárti képviselő, köztük John Mann és Dennis Skinner is bejelentette a napokban, hogy a Brexitet támogató kampányhoz csatlakozik. Frank Field a Guardian tudósítása szerint úgy nyilatkozott, a Munkáspárt egymillió szavazatot is veszíthet a következő parlamenti választáson, ha a bennmaradás melletti szavazásra szólít fel.

Andy Burnham, az árnyékkabinet belügyminisztere tegnap elismerte, a Brexit „nagyon is valóságos veszély”. Ed Miliband, az előző pártvezér figyelmeztetett: a Munkáspárt nem tett eleget, hogy mozgósítsa hagyományos támogatóit, noha ismert, hogy a Labour a bennmaradás pártján áll.

A Labour több vezetője is idézett tegnap az Institute for Fiscal Studies kutatóintézet friss elemzéséből, amely azt mutatta ki, hogy a brit kormány legalább 18 milliárd font értékű költségvetési lefaragásokra és adóemelésekre kényszerül, ha a britek többsége a Brexitre voksol. Tom Watson, a Munkáspárt helyettes vezetője a BBC jelentése szerint hangsúlyozta: „Világos, hogy Nagy-Britannia jobb helyzetben van az EU-n belül, s a Brexit utáni tory-költségvetés kemény csapást jelent majd a dolgozó emberekre.” Yvette Cooper volt árnyékminiszter rámutatott, a Brexit nem hoz megoldást a bevándorlás problémájára.

A népszavazásról csütörtök este az ITV brit kereskedelmi csatorna által rendezett tévévitában Boris Johnson volt londoni polgármester, a Brexit melletti kampány vezéralakja került a támadások középpontjába. A munkáspárti Angela Eagle, a skót első miniszter, Nicola Sturgeon mellett még a Konzervatív Párt delegáltja, Amber Rudd is Johnsont támadta. Fejére olvasták a Brexit-kampány hamis állításait, s hogy semmi más nem érdekli, mint hogy megszerezze Cameron posztját. A skót első miniszter azt követelte, hogy Johnson szedje le kampánybuszáról a hamis állítást, hogy Nagy-Britannia heti 350 millió fontot kénytelen átutalni Brüsszelnek. Ez a szám ugyanis nem veszi tekintetbe a brit visszatérítést (rebate). Johnson azzal vágott vissza, hogy Sturgeon szívesebben aláveti magát Brüsszelnek, mint a londoni kormánynak. A vitát 7 millióan nézték, többen, mint David Cameron és Nigel Farage keddi összecsapását.

Szerző

Keserédes győzelmet aratott az RMDSZ

Publikálás dátuma
2016.06.11. 07:33
Sepsiszentgyörgyön megőrizte posztját az RMDSZ-es polgármester, Antal Árpád FOTÓ: MTI/KÁTAI EDIT
Történelminek mondott győzelmet aratott a vasárnapi helyhatósági választásokon a román Szociáldemokrata Párt. Bukarestben megsemmisítő vereséget mért a jobboldalra, jelöltje első alkalommal hódította el a főpolgármesteri tisztséget, de az erdélyi nagyvárosokban ezúttal sem tudott labdába rúgni. Az RMDSZ sem lehet felhőtlenül boldog. A magyar pártok versenyét ugyan megnyerte, de országosan nem lépte át az öt százalékot, ami intő jel a parlamenti választásokra készülő formáció számára.

Csütörtökön adták közzé a vasárnapi romániai helyhatósági választások nem hivatalos végeredményét, ami azonban semmi újat nem hozott a már ismert adatokhoz képest. A választás abszolút győztese a Szociáldemokrata Párt (PSD), nemcsak megyei tanácsosjelölti listái kapták a legtöbb szavazatot, hanem a bukaresti főpolgármesteri tisztséget, valamint a főváros minden kerületét is sikerült megszerezniük a párt jelöltjeinek. Országosan 5,5 százalékponttal gyűjtött több szavazatot a PSD a vasárnapi helyhatósági választásokon, mint a jobboldal legnagyobb (gyűjtőpártja) a Nemzeti Liberális Párt (PNL). Bukarestet is ideszámolva még nagyobb, 7,2 százalékos a szociáldemokrata előny. Mindezt úgy, hogy közben a PSD-nek van a legtöbb korrupcióval megvádolt tisztségviselője.

A helyhatósági választást a parlamenti voksolás főpróbájának tartják Romániában, ezért a pártok között erőviszonyok szempontjából a megyei tanácsosi listákra leadott szavazatokat tekintik mérvadónak. A parlamenti voksolásra november végén kerül sor.

A PSD győzelme nem meglepetés, minden előzetes felmérés ezt valószínűsítette, ámde az elmúlt évek politikai viharainak fényében viszont mégis az. A Victor Ponta vezette PSD koalíciós kormánya tavaly ősszel bukott meg, a miniszterelnök november 4-én jelentette be lemondását, miután napok óta több tízezren követelték menesztését a bukaresti diszkótűz-tragédia nyomán. A PSD alól azonban már Klaus Johannis 2014 decemberi elnökválasztási győzelme után kezdett kifutni a biztos talaj, hiszen Johannis épp az addig az ország legnépszerűbb politikusának számító Pontát győzte le a második fordulóban, 10 százalékos hátrányból fordítva. Pártja, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) azonnal a Ponta-kabinet lemondását kezdte követelni, azzal indokolva, hogy a miniszterelnök elveszítette lakossági támogatottságát. Parlamenti támogatottsága azonban megvolt, az RMDSZ önkéntes kilépése után is megmaradt, de Ponta és a PSD körül annyira fogyni kezdett a levegő, hogy végül egy év elteltével a kormányfő lemondott. A PNL már biztos győztesnek érezte magát, egyáltalán nem titkolta, hogy kormányalakításra készül 2016 végén, a helyhatósági választások ezt a biztosnak hitt győzelmet tették kérdésessé. A párt vesztesége súlyosabb, mint a helyhatósági választási eredményekben jelentkező százalékos különbség, ugyanis a most Nemzeti Liberális Párt (PNL) néven futó formáció gyakorlatilag a román jobboldal két korábbi nagy pártját olvasztotta egybe – a tényleges liberális pártot, valamint Traian Basescu volt államfő korábbi kormányzó pártját, a Demokrata Liberális Pártot (PDL).

A helyhatósági választások után Alina Gheorghiu liberális és Vasile Blaga demokrata-liberális társelnökök „történelmi sikerről” beszéltek, azt hangsúlyozták, hogy a PNL százalékos arányban mérve soha nem ért el ennyire jó eredményt, csak azt hallgatták el, hogy a két párt korábbi külön-külön eredményei viszont sokkal jobbak voltak. Kommunikációjuk nem aratott osztatlan sikert a jobboldali szavazótábor szemében, főképp azért, mert a rendszerváltás óta először Bukarestet is egy, a PSD színeiben indult jelölt tudta megnyerni, nem beszélve arról, hogy a kerületi polgármesteri tisztségeket is mind megnyerték. A PNL azzal vigasztalhatja magát, hogy Erdélyt továbbra sem tudta elhódítani a baloldal, Románia regionális politikai megosztottsága fennmaradt. Erdély és a Bánság legtöbb megyéjében és megyeszékhelyén a PNL győzött (Kolozsvár, Temesvár, Brassó, Nagyvárad, Arad, Gyulafehérvár, Marosvásárhely), az RMDSZ hagyományosan hozta a székely megyéket és megyeszékhelyeket, emellett Szatmárt és Szatmárnémetit, a Romániai Németek Demokratikus Fórumának jelöltje pedig megnyerte a nagyszebeni polgármester választást. A dél-erdélyi szász városban korábban Klaus Johannis volt több cikluson át a polgármester, kezdetben ő is a német nemzetiségi szervezet színeiben nyert, később lett PNL politikus, majd pártelnök.

De a PSD is szerzett erdélyi megyeszékhelyen polgármesteri tisztséget. A máramarosi megyeszékhelyen, Nagybányán a szociáldemokrata jelölt, az előző ciklusban is győztes Catalin Chereches a börtönben izgulhatta végig a választást, így is a szavazatok 70 százalékát gyűjtötte be és szerzett újabb polgármesteri mandátumot. Cherechest korrupció vádjával helyezték előzetes letartóztatásba, de mivel ügyében még nincs végleges ítélet, indulhatott a választáson. Ezen kívül Erdélyben még Szilágy és Beszterce-Naszód megyék székhelyein, Zilahon és Besztercén lesz szociáldemokrata polgármester.

A Kárpátok kívüli nagyvárosokat mind a PSD nyerte meg, ami Bukaresten leszámítva csak a „papírformát” igazolta, ám Gabriela Firea PSD-s főpolgármester elért 43 százaléka, illetve a fővárosi tanácsban elért több mint 40 százalékos eredmény valóban „történelmi” siker a szociáldemokraták számára.

A pártok versenyében tehát első helyen a PSD végzett 37,8 százalékkal, a PNL 30,6 százalékot szerzett, harmadik a PNL-ből annak néppárttá válása után, a tavaly kilépett volt miniszterelnök és pártelnök, Calin Popescu Tariceanu új pártja, az ALDE 6,32 százalékkal. Ha parlamenti voksolás lett volna, csupán e három párt jutott volna be. A Traian Basescu volt államfő által létrehozott új formáció, a Népi Mozgalom Párt (PMP) csak a voksok 4,47 százalékát tudta megszerezni, és az RMDSZ is a parlamenti küszöb alá szorult volna, mégha minimális különbséggel is, 4,99 százalékkal. A bukaresti eredmények nélküli megyei tanácsosi listákra leadott szavazatok szerint 5,32 százalékon áll a magyar érdekvédelmi szövetség.

Szerző