Clinton: Trump csorbítaná a nők jogát

 A demokraták várható elnökjelöltje, Hillary Clinton intenzíven kampányol, de immár nem Sanders szenátor, hanem a várható republikánus elnökjelölt, Donald Trump ellen. Clinton pénteken egy rendezvényen azt állította, hogy elnökként Donald Trump csorbítaná, vagy talán teljes egészében meg is szüntetné a nők abortuszhoz való jogát. 

Hillary Clinton az abortuszt, illetve a szabad választás jogát pártoló Tervezett Szülői Szerep nevű civil szervezet egyik rendezvényén beszélt a szövetségi fővárosban, Washington DC-ben. Beszédében többször is idézte Donald Trump korábban, az egyik kampányrendezvényén elhangzott mondatait, miszerint azokat a nőket, akik terhesség-megszakítást végeztetnek, "valamilyen formában meg kellene büntetni". A New York-i üzletember azóta visszavonta e mondatokat, arra hivatkozva, hogy nem így gondolta, hanem "csak" rosszul fogalmazott.

"Amikor Donald Trump azt mondja, hogy tegyük ismét naggyá Amerikát, akkor ezen azt érti, hogy vigyük ismét vissza Amerikát a múltba, azokba az időkbe, amikor lehetőség és méltóság csak keveseknek adatott" - érvelt Clinton. S hozzátette: "Nos, Donald, ezeknek az időknek végük, nem engedjük meg sem Donald Trumpnak, sem bárki másnak, hogy visszaforgassa az idő kerekét".

Clinton azt vélelmezte, hogy elnökként Donald Trump olyan bírát neveztetne ki a Legfelső Bíróság tagjainak sorába, aki szűkítené, vagy akár meg is szüntetné az abortuszt, illetve a választás szabadságát lehetővé tevő Roe/Wade törvényt. Szerinte az, aki megvonná a támogatást a Tervezett Szülői Szerep civil szervezettől és betiltaná a legális és biztonságos terhesség-megszakítást, annak fogalma sincs arról, hogy mi szolgálja legjobban a nők javát.

Ugyancsak pénteken és ugyancsak az abortuszról beszélt Donald Trump is, a Hit és Szabadság Koalíció nevű civil szervezet washingtoni konferenciáján. Ő Clinton abortuszról vallott álláspontját kárhoztatta, s kitért arra, hogy Clinton szövetségi pénzből finanszíroztatná az abortuszt, s ezt kötelezően beépíttetné a vallási szervezetek által fizetett egészségbiztosítási hozzájárulásba is.

Szerző

Kinn vagy benn?

Publikálás dátuma
2016.06.11. 07:37
Boris Johnsont megviselte a vita, de bízik a Brexit győzelmében FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Nő a harctéri idegesség Londonban a közelgő európai uniós népszavazás előtt. Míg David Cameron brit kormányfő abban a reményben hirdette meg a referendumot, hogy az ellenzéki Munkáspárt nagy többségben az EU-ban maradásra voksol, sok jel mutat az ellenkezőjére. A Munkáspárt a május 23-ig hátralévő időben felpörgeti kampányát a Brexit ellen.

bb munkáspárti képviselő, köztük John Mann és Dennis Skinner is bejelentette a napokban, hogy a Brexitet támogató kampányhoz csatlakozik. Frank Field a Guardian tudósítása szerint úgy nyilatkozott, a Munkáspárt egymillió szavazatot is veszíthet a következő parlamenti választáson, ha a bennmaradás melletti szavazásra szólít fel.

Andy Burnham, az árnyékkabinet belügyminisztere tegnap elismerte, a Brexit „nagyon is valóságos veszély”. Ed Miliband, az előző pártvezér figyelmeztetett: a Munkáspárt nem tett eleget, hogy mozgósítsa hagyományos támogatóit, noha ismert, hogy a Labour a bennmaradás pártján áll.

A Labour több vezetője is idézett tegnap az Institute for Fiscal Studies kutatóintézet friss elemzéséből, amely azt mutatta ki, hogy a brit kormány legalább 18 milliárd font értékű költségvetési lefaragásokra és adóemelésekre kényszerül, ha a britek többsége a Brexitre voksol. Tom Watson, a Munkáspárt helyettes vezetője a BBC jelentése szerint hangsúlyozta: „Világos, hogy Nagy-Britannia jobb helyzetben van az EU-n belül, s a Brexit utáni tory-költségvetés kemény csapást jelent majd a dolgozó emberekre.” Yvette Cooper volt árnyékminiszter rámutatott, a Brexit nem hoz megoldást a bevándorlás problémájára.

A népszavazásról csütörtök este az ITV brit kereskedelmi csatorna által rendezett tévévitában Boris Johnson volt londoni polgármester, a Brexit melletti kampány vezéralakja került a támadások középpontjába. A munkáspárti Angela Eagle, a skót első miniszter, Nicola Sturgeon mellett még a Konzervatív Párt delegáltja, Amber Rudd is Johnsont támadta. Fejére olvasták a Brexit-kampány hamis állításait, s hogy semmi más nem érdekli, mint hogy megszerezze Cameron posztját. A skót első miniszter azt követelte, hogy Johnson szedje le kampánybuszáról a hamis állítást, hogy Nagy-Britannia heti 350 millió fontot kénytelen átutalni Brüsszelnek. Ez a szám ugyanis nem veszi tekintetbe a brit visszatérítést (rebate). Johnson azzal vágott vissza, hogy Sturgeon szívesebben aláveti magát Brüsszelnek, mint a londoni kormánynak. A vitát 7 millióan nézték, többen, mint David Cameron és Nigel Farage keddi összecsapását.

Szerző

Steinmeiert akarnák elnöknek a németek

Publikálás dátuma
2016.06.11. 07:33
Steinmeiert a CDU is támogatná FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/ADAM BERRY
A németek döntő többsége Frank-Walter Steinmeier német külügyminisztert látná szívesen az államfői székben, a jövő márciusban leköszönő Joachim Gauck utódaként. Ez derült ki a YouGov felméréséből, amelyet a dpa hírügynökség közölt.

A felmérés szerint a megkérdezettek 70 százaléka szeretné azt, hogy Ausztriához hasonlóan közvetlenül választhassák meg az elnököt. Ezzel kapcsolatban 39 százalék nagyon, 30 százalék pedig inkább támogatná a közvetlen választást. Mindössze 16 százalék utasítaná el a közvetlen elnökválasztást.

Ám mindeközben a többség elutasítja azt, hogy az elnök nagyobb jogköröket kapjon. Ennek a lehetőségét 58 százalék utasítja el és mindössze 30 százalék támogatja.

A felmérésben arra is keresték a választ, milyen előképzettsége legyen a következő elnöknek. 51 százalék szerint teljesen mindegy, hogy hivatásos politikus vagy sem. 23 százalék viszont úgy véli, olyan személynek kell elnöknek lennie, aki még nem vett részt a politikában. Csak kilenc százalék vélekedett úgy, hogy az államfőnek nőnek kellene lennie. A német parlament 2017. február 12-én szavaz az új elnök személyéről. A voksoláson a parlament két házának képviselői, valamint a tartományok küldöttei vesznek részt. A választás módját az 1949-es alkotmányban írták elő.

A legtöbben a német diplomácia vezetőjét, Frank-Walter Steinmeiert látnák legszívesebben az elnöki székben: 52 százalék nyilatkozott úgy, hogy a szociáldemokrata politikust tartaná erre a legalkalmasabb személynek. Viszonylag leszakadva mögötte második Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter 35 százalékkal, Nortbert Lammert, a Bundestag elnöke pedig a harmadik 33 százalékkal. Az Emnid ügynökség felmérése szerint a CDU támogatóinál még jobb Steinmeier megítélése, mint a szociáldemokrata voksolóknál (67 kontra 62 százalék).

Szerző