Egész Európában látom a veszélyeket

Publikálás dátuma
2016.06.14. 07:00
Az unalmas előadásnál nincs rosszabb – az maga a teljes csőd FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Fischer Ádám nemzedéke feladatának tartja, hogy az alapértékekre - így a parlamentáris demokráciára, az emberi jogokra - felhívja a fiatalok figyelmét, mert ők nem becsülik eléggé ezeket. A világhírű karmesterrel abból az alkalomból beszélgettünk, hogy tizedik születésnapját ünnepli a Művészetek Palotája, a Müpa egyik legsikeresebb fesztiválja, a Budapesti Wagner-napok, amelynek ő a művészeti vezetője és karmestere. Az idei programsorozat holnap kezdődik: a világhírű tetralógia, A Nibelung gyűrűje mellett ezúttal A nürnbergi mesterdalnokok kerül színre. Fischer Ádámot ugyan a munkája jórészt Bécshez, New York-hoz, Düsseldorfhoz és Koppenhágához köti, azért figyel a hazai politikára is.

- A tizedik évforduló nyilván alkalmas a számvetésre. Mit sikerült megvalósítani a Budapesti Wagner-napok eredeti koncepciójából, s miben szeretnének változtatni?

- Az elmúlt tíz évben eljátszottuk a teljes „bayreuthi kánont”, vagyis Wagner összes olyan operáját, amit teljes értékű alkotásnak tekintett, s a Bayreuthi Ünnepi Játékok műsorán szerepel. Az eddigi tapasztalatokat értékelve most a fejlesztés időszaka következik: olyan hangzást és előadási stílust szeretnénk kialakítani, ami kifejezetten a Müpára és a Budapesti Wagner-napokra jellemző. Az elején még nem volt elég önbizalmunk: azt hittük, hogy Wagner zenéjéhez, a hosszú, négy-öt órás előadásokhoz sok és érdekes látványt kell társítani, mert nélküle a zene esetleg unalmassá válik. Az unalmas előadásnál pedig nincs rosszabb, az maga a teljes csőd. A Rajna kincse és A walkür előadásai azonban megmutatták, hogy nincs szükség még több színpadi hatásra, a zene önmagában is nagyon erős, ezért a Siegfried és Az istenek alkonya esetében már nyugodtan elmozdulhattunk az eredeti koncepció, a zeneközpontú hangversenytermi előadások irányába. Ez nagy öröm számomra, mert azt jelenti, hogy valami különlegesség született. A Müpa rendkívüli adottságai – és persze az egyes produkciók főszereplői, közreműködői – világviszonylatban is izgalmas alternatívát nyújtanak a Wagner-interpretáció terén.

- Ez azt is jelenti, hogy háttérbe szorulnak a rendezői elképzelések?

- Természetesen nem, de a rendezésnek is alkalmazkodnia kell a helyszínhez és a zenei koncepcióhoz. A Nibelung gyűrűje tetralógia rendezésére például azért kértem fel Hartmut Schörghofert, mert nagyszerű érzékkel tudja képekben megfogalmazni a műben rejlő gondolatokat. A megszokott operaszínpadi eszközök helyett a társművészeteket hívja segítségül: az előadásban fontos szerepet kap az árnyjáték és a filmvetítés, a bábosok és a táncosok, valamint egy speciálisan kialakított, többfunkciós díszletfal. Jövőre egy ritkábban hallható zenedráma, a Rienzi korszerű előadása jelzi majd a megújulás irányát, 2018-ban pedig új rendezés is lesz, legalábbis azt remélem.

- A Budapesti Wagner-napok nagy értéke, hogy évről évre olyan énekes világsztárokat hoz el Budapestre, akiket egyébként kevés esélyünk lenne hallani.

- Valóban így van, s ennek csak látszólag mond ellent, hogy számomra az előadás szerves egysége a legfontosabb, s nem az egyéni teljesítmények. Az énekesek kiválasztásakor fontos szempont, hogy a Müpában, a nézők közvetlen közelében teljesen másképp kell énekelni, mint a Metropolitan hatalmas színpadán. Nálunk felértékelődnek a finom színészi eszközök, például a mimika.

- Ön világszerte keresett operakarmester, de nemrégiben úgy határozott: csak a bécsi Staatsoperben és a New York-i Metropolitanben dirigál operaelőadásokat. Mi motiválta ezt a döntést?

- Nagyon egyszerű: Bécsben és New Yorkban a legjobb a zenekar. Mindent pontosan megcsinálnak, amit kérek és mutatok, így igazán izgalmas operaelőadásokat lehet velük létrehozni. Ezekben a produkciókban elsősorban az érdekel, hogy új oldaláról mutassunk meg olyan darabokat, amelyeket egyébként már jól ismer a közönség. A Bécsi Filharmonikusok koncertekre is rendszeresen felkérnek – Ausztriában éppúgy, mint külföldi turnéra –, ami megtisztelő feladat. Ha pedig egy felkérés igazán érdekes, akkor azért más városokba is elmegyek: 2018-ban például Drezdába, az idén ősszel pedig Milánóba, ahol a Scala új Varázsfuvola-előadását vezénylem.

- Miért olyan érdekes A varázsfuvola? Mit lehet még kihozni belőle?

- Azért vállaltam el, mert ez egy olyan projekt, amelyben nagyon fiatal, kiemelkedően tehetséges énekesekkel dolgozunk együtt. Foglalkoztat a szakma jövője: intézményes keretek között ugyan nem tanítok, de szeretném támogatni a fiatalokat. Ha valaki a zenei pályát választja, már nagyon korán, 8-10 évesen el kell köteleznie magát mellette; ez nagyon komoly invesztíciót igényel a szülők és a gyerek részéről is. Nekünk, idősebb karmestereknek, rendezőknek, zeneszerzőknek kötelességünk, hogy támogassuk az operajátszás jövőjét.

- Korábbi felkérés alapján szeptembertől a Düsseldorfi Szimfonikusok zeneigazgatói posztját is betölti. A zenei életben nyüzsgő sznobokat ez igencsak meglepheti, hiszen az észak-rajna-vesztfáliai együttes nem tartozik a világ élvonalába.

- Nem becsülném le azt a zenekart, amelynek a 19. században Mendelssohn és Schumann is a zeneigazgatója volt. A felkérést azonban nem ezért – és nem is az egyébként igen szimpatikus menedzsment miatt – vállaltam, hanem azért, mert megállapodtunk: négy év alatt az összes Mahler-szimfóniát eljátsszuk koncerten, és lemezre is felvesszük. Ez csodálatos feladat. A zenekar – a Deutsche Oper am Rhein részeként – legalább 70-75 százalékban operát játszik, s az ilyen együtteseket gyakran eléri a zenei skorbut: nem jutnak elegendő vitaminhoz és tápanyaghoz a szimfonikus zene által. Úgy érzem, ezért is inspirálja őket különösen a tervezett Mahler-ciklus.

- Kiváló Mahler-felvételekkel Dunát lehet rekeszteni. Többek között öccse, Fischer Iván és a Budapesti Fesztiválzenekar is lemezre vette már a Mahler-szimfóniákat.

- Nem törekszem semmiféle összehasonlításra. Abban a teljesen egyedi megközelítésben és játékmóddal fogjuk előadni a Mahler-szimfóniákat, ahogyan a zenekarral együtt elképzelem.

- Másik állandó együttesével, a Dán Rádió Kamarazenekarával sikert sikerre halmozott, Mozart- és Beethoven-ciklusaikról Európa-szerte elismeréssel szóltak. Aztán tavaly megszűnt a költségvetési támogatás, csődbe jutott az együttes. Hogyan történhetett meg ez egy olyan jóléti államban, mint Dánia?

- Az együttes végül nem szűnt meg: magántámogatásokból tovább él, és Dán Nemzeti Kamarazenekar néven játszunk. Évente öt-hat koncertet vállalok velük. Egyébként pedig azért került a csőd szélére, mert a rádiózenekarok világszerte bajban vannak. Hagyományos feladatukra, a stúdiófelvételek készítésére az új hanghordozók, az internetes letöltés, a megváltozott „zenefogyasztási” szokások miatt egyre kisebb az igény.

- Ugyanez hatványozottan igaz a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarára és Énekkarára: fenntartójuk, a magát közszolgálatinak nevező MTVA megszüntetni ugyan nem meri őket, de évről évre siralmasabb helyzetben vegetálnak, a jó muzsikusok pedig menekülnek a zenekarból. Miért ragaszkodik a Budapesti Wagner-napokon mégis hozzájuk?

- Az egész Wagner-napok koncepcióját a Rádiózenekarra és –énekkarra találtam ki. Egyedül az ő munkabeosztásuk engedi meg azt a rendkívül intenzív május-júniusi próbaidőszakot, amire szükségünk van. Egy hagyományos bérleti struktúrában játszó együttes, amelynek az évad vége felé is vannak koncertjei, erre egyszerűen képtelen lenne. Velük kezdtem el a Wagner-napokat, s most már annyira megismerték a repertoárt, olyan jól tudunk együtt dolgozni, hogy nem szeretnék, nem is tudok változtatni.

- A Wagner-napokon kívül igen ritkán hallhatjuk Magyarországon. Csak az újévi Haydn-hangversenyt vezényli a Müpában, és újabban a Szabadság téri közös énekléseken bukkant fel, amit az ön által „történelemhamisítónak és hazugnak” nevezett német megszállási emlékműnél szervez. Mennyire foglalkoztatják a magyar belpolitika kedvezőtlen folyamatai?

- A munkám, az egzisztenciám nem köt Magyarországhoz, ezért nem tartom etikusnak, hogy napi szinten állást foglaljak belpolitikai kérdésekben. Ugyanakkor látom a veszélyeket, s nemcsak itthon, hanem egész Európában: a történelem meghamisítását, a múltbeli bűnök relativizálását, a szélsőséges pártok és mozgalmak előretörését. Az a tapasztalatom, hogy a fiatalabbak – főleg azok, akik már beleszülettek – nem becsülik meg eléggé a szabad társadalmakat, a parlamentáris demokráciát, az emberi jogokat. Az én nemzedékem feladata, hogy ezekre az alapértékekre rendszeresen felhívjuk a figyelmet. A közeljövőben a Bécsi Szimfonikusokkal is játszunk egy olyan hangversenyt a Heldenplatzon, amely a szabadság eszméjére, az emberi jogok megőrzésére fókuszál. A közönséggel közös éneklés azonban ott nem lesz – ez megmarad a Szabadság tér specialitása.

 Pályakép
Fischer Ádám 1949-ben született Budapesten. Nagyon fiatalon elhagyta Magyarországot: a hatvanas évek végétől Bécsben, Velencében és Sienában végezte tanulmányait. Karmesterként, zeneigazgatóként dolgozott Grazban, Sankt Pöltenben, Bécsben, Helsinkiben és számos német városban (Karlsruhe, München, Freiburg, Kassel, Mannheim). Vendégkarmesterként működik a bécsi Staatsoperben, a milánói Scalában, a Párizsi Operában, a londoni Covent Gardenben és a New York-i Metropolitanben.
1987-től az Osztrák-Magyar Haydn Zenekar művészeti vezetője, 1998-tól a Dán Rádió Kamarazenekarának zeneigazgatója. 2001-ben, Giuseppe Sinopoli váratlan halála után lett a Bayreuthi Ünnepi Játékok egyik meghatározó dirigense. Közben időről időre visszatért Budapestre: 2004-ben a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, 2007-ben a Magyar Állami Operaház főzeneigazgatója lett, de elfoglaltságai miatt mindkét tisztségéről lemondott.
A közéleti kérdések iránt érdeklődő, liberális demokrata meggyőződésű karmester alapító tagja volt az SZDSZ-nek, majd a rendszerváltás után a Szlovák-Magyar Fórum egyik vezetője lett. Ez a szervezet a fellángoló nacionalizmusból eredő konfliktusok, a két ország között (pl. a bős-nagymarosi vízlépcső kapcsán) kialakult viták megoldását igyekezett elősegíteni. Az ezredfordulón a Helsinki Bizottság elnökségi tagja lett – azóta is sokat foglalkozik migrációs kérdésekkel.

Nyolc este Wagner jegyében

A Ring tetralógia (más néven: A Nibelung gyűrűje) az idei Budapesti Wagner-napokon is teljes egészében elhangzik. Június 16-én A Rajna kincse, 17-én A walkür, 18-án a Siegfried, 19-én Az istenek alkonya kerül színre – Fischer Ádám vezényletével, Hartmut Schörghofer rendezésében. A nemzetközi sztárfellépők között lesz Johan Botha dél-afrikai tenor (a bécsi Staatsoper művésze) és a Feröer-szigeteki Runi Brattaberg, valamint a német nyelvterület olyan meghatározó énekesei, mint Christian Franz, Johan Reuter, Evelyn Herlitzius, Anja Kampe, Waltraud Meier és Walter Fink. Richard Wagner egyetlen érett kori vígoperáját, A nürnbergi mesterdalnokokat június 24-én és 26-án láthatja a Müpa közönsége; olyan közreműködőkkel, mint a világhírű dán bariton, Bo Skovhus és a Seattle-ben megrendezett Wagner-énekverseny győzteseként feltűnt brit James Rutherford, valamint a hazai operajátszás sztárjai közül Bretz Gábor. Az előadásokon közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara, illetve a Budapesti Stúdió Kórus. A fesztivál kísérő programjában (június 15-én és 23-án) két olyan dokumentumfilm is szerepel, amelyeket a Müpa készített. A bolygó hollandi és A nürnbergi mesterdalnokok színpadra állításáról, értelmezési lehetőségeiről Várbiró Judit szerkesztő-rendező kérdezte Fischer Ádámot és a két rendezőt (Michael Schulz, Kovalik Balázs). A Müpa előcsarnokában a fesztivál elmúlt tíz évének emlékezetes pillanatait felelevenítő fotókiállítás is várja a zenebarátokat.

Szerző
Frissítve: 2016.06.13. 23:00

Zsolnay-háború: rálőttek a tulajdonos irodájára

Hétfőre virradóra ismeretlenek rálőttek Bachar Najari, a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. szír-svájci többségi tulajdonosának budapesti irodájára. A iroda ablaka tört be, de senki nem sérült meg - írja a 444.hu.

Bachar Najari felesége, Cséplő Petra, aki zrt. igazgatóságának elnöke is, azt mondta a Bama.hu-nak, hogy a támadás szerinte összefügghet azzal, hogy a cégvezetés kedden nemzetközi sajtótájékoztatót tart a Zsolnay-gyár körül kialakult helyzetről. Cséplő szerint a támadás figyelmeztetés a sajtótájékoztató miatt.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) az MTI megkeresésére hétfő este azt írta: a helyszíni adatgyűjtés és a szemle alapján nem merült fel a gyanúja annak, hogy az üvegen látható sérülés lövéstől származik. A rendelkezésre álló adatok alapján azt feltételezik, hogy az "ablaküveg egy kintről nekidobott tárgy következtében repedt meg és pókhálósodott be".
A rendőrök adatgyűjtést végeztek és helyszíni szemlét tartottak, tanúkat hallgattak meg. A történtek tisztázása érdekében a VII. kerületi rendőrkapitányság rongálás miatt indított büntetőeljárást ismeretlen tettes ellen - írta a BRFK.

Megírtuk:

Pécs városának fideszes vezetése a már a Pécsi Vízműnél is alkalmazott módszerrel a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. lenyúlására készül. A dolgozókat csaknem teljesen átcsábította egy általa alapított, bejegyzés alatt lévő cégbe. Arra számítanak, hogy a jelenlegi zrt.-t, amelyben különben a városnak és a vagyonkezelőjének kisebbségi részesedése van, felszámolják. A veszteségeit évről évre csökkentő jelenlegi tulajdonost változatos módszerekkel ki kívánják szorítani.

Lásd még: Kész átverés show a Zsolnaynál

Szerző

Zsolnay-háború: rálőttek a tulajdonos irodájára

Hétfőre virradóra ismeretlenek rálőttek Bachar Najari, a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. szír-svájci többségi tulajdonosának budapesti irodájára. A iroda ablaka tört be, de senki nem sérült meg - írja a 444.hu.

Bachar Najari felesége, Cséplő Petra, aki zrt. igazgatóságának elnöke is, azt mondta a Bama.hu-nak, hogy a támadás szerinte összefügghet azzal, hogy a cégvezetés kedden nemzetközi sajtótájékoztatót tart a Zsolnay-gyár körül kialakult helyzetről. Cséplő szerint a támadás figyelmeztetés a sajtótájékoztató miatt.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) az MTI megkeresésére hétfő este azt írta: a helyszíni adatgyűjtés és a szemle alapján nem merült fel a gyanúja annak, hogy az üvegen látható sérülés lövéstől származik. A rendelkezésre álló adatok alapján azt feltételezik, hogy az "ablaküveg egy kintről nekidobott tárgy következtében repedt meg és pókhálósodott be".
A rendőrök adatgyűjtést végeztek és helyszíni szemlét tartottak, tanúkat hallgattak meg. A történtek tisztázása érdekében a VII. kerületi rendőrkapitányság rongálás miatt indított büntetőeljárást ismeretlen tettes ellen - írta a BRFK.

Megírtuk:

Pécs városának fideszes vezetése a már a Pécsi Vízműnél is alkalmazott módszerrel a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. lenyúlására készül. A dolgozókat csaknem teljesen átcsábította egy általa alapított, bejegyzés alatt lévő cégbe. Arra számítanak, hogy a jelenlegi zrt.-t, amelyben különben a városnak és a vagyonkezelőjének kisebbségi részesedése van, felszámolják. A veszteségeit évről évre csökkentő jelenlegi tulajdonost változatos módszerekkel ki kívánják szorítani.

Lásd még: Kész átverés show a Zsolnaynál

Szerző