Nem elég, ha félig állítjuk el a vérzést - mondta a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének (ReSzaSz) elnöke a Népszavának arra utalva, hogy a nemzetközi összehasonlításban is versenyképes, elvárható bérszint eléréséig folytatni kell a tárgyalásokat az egészségügyben. Dénes Tamás szerint az elmúlt hat évben volt a rendszerváltás utáni legmarkánsabb bérfejlesztés az egészségügyben, ám ez nem elegendő a biztonságos betegellátáshoz szükséges számú ápoló, orvos rendszerben tartásához. A szakszervezeti elnök úgy látja: egyrészt meg kell várni, hogy a szóbeli ígéretből mi teljesül papíron is, másrészt kérdés, milyen belső aránytalanságokat hoz a most bejelentett béremelés. Azt gondolja, az átlagos 50 százalékos emelés üzenné azt a fiataloknak, hogy érdemes az ápolói hivatást választani. Az orvosok béremelésének sem szabad megállni a most látható kétéves periódusban, velük is legalább 2019-ig tartó megállapodást kellene kötni - tette hozzá.
Egyébként a ReSzaSz elnöksége a hétvégén elfogadhatatlannak nevezte, hogy az ágazat technikai, gazdasági dolgozói, az alapellátás szakdolgozói, és a védőnők kimaradtak a bérfejlesztésből. Céljuk továbbra is a közfinanszírozott egészségügy megmentéséhez szükséges források kiharcolása. "Senki ne dőljön hátra ettől a részsikertől" - figyelmeztetett Dénes is, hozzátéve, nemcsak azt mérik fel ősszel, mennyire elégedettek a szakdolgozók a kézhez kapott új béreikkel, hanem megkezdik egy átfogó minősítési rendszer elemeinek kidolgozását is, mert az ágazat gondjainak csak egyik szelete a bérek alacsony szintje.
A ReSzaSz a minőség iránti igényt akarja felébreszteni pártállástól függetlenül a közvéleményben és az állami vezetőkben is - tette hozzá a vezető, aki szerint a rendszerszintű változásokat készek sztrájk útján is kiharcolni, de ennek megszervezése csak a bajok pontos és átfogó bemutatása után elképzelhető. Dénes lapunknak megerősítette, hogy nem kaptak választ az országos tisztifőorvostól arra a kérdésükre, vajon a hivatalnak jogában áll-e a sztrájk idején még elégséges szolgáltatásokat meghatározni. Egyértelműnek tartja ugyanakkor, hogy nem a megállapodást múlt héten aláírók lobbijának, hanem a ReSzaSz-hoz hasonló szervezetek érdekvédő munkájának eredménye a kormányzati döntés a béremelésről. Dénes szerint a politikusok rossz döntést hoztak, amikor nem hívták meg a hiteles szervezeteket az egészségügy jövőjéről folytatott tárgyalásokra, és a partneri segítség helyett szervilis aláírókat kerestek csupán a megállapodáshoz, amelyekben nem bíznak meg a dolgozók. Ezért szerinte a béremelésnek minimális pozitív politikai haszna lesz csupán.
Az alapellátásban dolgozó háziorvosok és nővérek újra reménykedhetnek, hogy a közalkalmazottként dolgozó szakorvosok és szakápolók béremelési mértékének eléréséhez kapnak fedezetet - mondta ezzel szemben lapunknak Selmeczi Kamill. A FAKOOSZ Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke arra a hírre reagált így, hogy Balog Zoltán miniszter a hétvégén a Magyar Orvosi Kamara küldöttközgyűlésén arról beszélt: törekszik rá, hogy a háziorvosi és házi gyermekorvosi praxisok 10 milliárd forintos pluszpénzt kapjanak, és a fogorvosoknak, valamint a védőnőknek az idei év elején beígért 2 plusz 2 milliárd forint ezen felül érkezzen az ágazatba. A védőnők viszont annyira elkeseredtek mellőzésük miatt, hogy sztrájkot fontolgatnak, a budapesti orvosegyetem érdekvédői, a Semmelweis Érdekvédelmi Szövetség (SÉSZ) vezetői pedig közleményükben az adminisztratív, gazdasági és fizikai munkát végző kollégáikra is kiterjedő 50 százalékos általános béremelést követeltek, hogy csillapítani lehessen az egészségügyben meglévő bérfeszültséget, amit szerintük a múlt heti bérmegállapodás csak erősített.
