A nép aligha dönthet

Miközben világos, az aláírások és a szabályok nehézsége miatt szinte lehetetlen ma országos népszavazást kezdeményezni, a kormány kvótaellenes referendumához persze aláírások sem kellenek. Az állami vezetők béréről csak akkor dönthet a nép, ha az Országgyűlés az idevágó, vélhetően már összegyűjtött ajánlásokat megfontolja. Az eddig ellenőrzött aláírások 14 százaléka ugyan érvénytelen, Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke szerint ez kifejezetten jó aránynak számít.

Eddig 14 százaléknyi érvénytelen aláírást talált a Nemzeti Választási Iroda (NVI) a 2 millió forintos állami vezetőknek szóló bérplafonról szóló népszavazáshoz összegyűjtött ajánlások között. Akadtak, akik kétszer írták alá az ívet, mások hiányosan töltötték ki, de voltak olyanok, akik a vasárnapi boltzárról vagy a földkérdésről kezdeményezett referendumhoz akartak hozzájárulni. Ennek ellenére tegnapig 44 962 hiteles aláírást találtak, az érvénytelen aláírások száma pedig 7378 volt, ami Pálffy Ilona NVI-elnök szerint kifejezetten jó aránynak számít. Máskor ennél több szokott lenni a hibás ajánlás. Pálffy azt is bejelentette, addig folytatják az ívek ellenőrzését, százezer érvényes aláírást nem találnak. Ennyi szükséges ugyanis ahhoz, hogy az Országgyűlés - ha akarja - elrendelje a népszavazást. Az NVI elnöke szerint az ellenőrzést a jövő hét végére be tudják fejezni, az érvénytelennek talált íveket az ellenőrzés végén ismét átnézik.

Azzal kapcsolatban, hogy Tóbiás József, az MSZP elnöke hétfőn közölte, az állami földek eladásának tilalmáról szóló népszavazási kezdeményezéshez összegyűjtötték a 200 ezer aláírást, de június 28-ig, a határidő lejártáig folytatják a gyűjtést, mert "semmi jó nem várható a NVI részéről" az aláírások ellenőrzésekor, Pálffy kijelentette: a népszavazást kezdeményező Gőgös Zoltán szocialista képviselő is jelezte korábban, hogy az esetleges hibás aláírások miatt szeretne legalább 250 ezer aláírást összegyűjteni.

Kész Zoltán, aki a szocialistákkal közösen gyűjtötte saját kezdeményezéséhez, illetve a vasárnapi boltzárról és a földkérdésről szóló referendum kiírásához szükséges ajánlásokat, június 3-án 190 ezer támogató aláírást adott le az NVI-nek. A politikus akkor már tudta, miután a népszavazás kötelező elrendeléséhez 200 ezer érvényes ajánlás kell, amit nem sikerült összegyűjteni, a referendumról a parlament dönt majd. A "lopásgátló népszavazás" íveit január 18-án hitelesítette a Nemzeti Választási Bizottság és a független országgyűlési képviselő május 1-jén indította ezzel kapcsolatos kampányát, illetve az aláírásgyűjtést. "Ez politikai ügy, és nem csupán a konkrét kérdésről, hanem a kormányzásról szól" - hangsúlyozta akkor a veszprémi politikus.

Eközben a kormány kvótaellenes referendumának kiírásához nincs szükség támogató ajánlásokra, ami talán a kabinet szerencséje. Bár a Fidesz országszerte gyűjtött valamiféle támogató aláírásokat a kötelező betelepítési kvóta ellen, azokat nem hitelesített népszavazási gyűjtőíven vezették, így nem tudni, hogy ez alapján az Országgyűlésnek végül kötelező lett volna-e elrendelni a népszavazást, vagy sem.

Fulladjak meg a menekültek?

Ha az olasz parti őrség segít a tengeren hányódó menekülteken, az "nem olyan jel az Észak-Afrikából érkezők felé, hogy jöjjetek, üljetek fel egy gyufaszálra és kimentenek benneteket" - kérdezte tegnap az M1 műsorvezetője. A köztévé munkatársa felrótta, hogy a parti őrség csak szombaton 1348 csónakos menekültet mentett ki a Földközi-tengerből. Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő erre óriási dilemmának nevezte, hogy ilyenkor mit csináljanak. "Nem lehet őket otthagyni, hogy megfulladjanak" - fogalmazott.

Különös véletlen, hogy Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője hétfőn napirend előtt beszélt arról, nem az a megoldás, amit a híradásokban látni, hogy az olasz parti őrség tömegével segíti a világ minden részéről érkező bevándorlókat, akiket a jelenlegi terv szerint ezután Európában szétosztanának. Kósa ezzel az érveléssel kampányolt a kormány kvótaellenes népszavazása mellett. Eközben a kormánypárt ismét azzal vádolta az MSZP-t, hogy Brüsszel bevándorláspolitikáját támogatja. A szocialisták készek a nemzeti érdekek feladására és ezt siettek a diplomaták előtt is világossá tenni - írták. "Ha az MSZP-n és a baloldalon múlna, akkor Brüsszel dönthetne a magyar emberek helyett a kényszerbetelepítésről" - fogalmazott a Fidesz. Arra reagáltak, hogy Tóbiás József pártelnök tegnap több mint harminc ország nagykövetével, illetve diplomatájával találkozott. A megbeszélésen elsősorban a magyar gazdaságról, a korrupcióról volt szó, s Tóbiás nem is említette a kvótareferendumot. A szocialisták ugyanakkor a találkozón világossá tették, hogy a magyar társadalom egy szolidárisabb és biztonságosabb európai közösségben érdekelt.