Durvul a francia politikai helyzet

Publikálás dátuma
2016.06.16. 07:35
A francia biztonsági erők állandó nyomás alatt vannak FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/PIERRE CROM
Manuel Valls francia kormányfő felhívást intézett a hónapok óta tüntetések sorát szervező CGT szakszervezethez, hogy tekintettel az országban kialakult súlyos helyzetre, nem szervezzenek több utcai demonstrációt. Ellenkező esetben a kormány kénytelen lesz intézkedéseket hozni a tüntetések korlátozására.

A francia törvényhozás egyperces csenddel emlékezett tegnap a keddi terrortámadásnak minősített rendőrgyilkosság áldozataira. Ugyancsak egyperces néma csenddel fejezte ki részvétét a Párizs melletti brutális terrorakció után Francois Hollande francia elnök, a Manuel Valls kormányfő és Párizs főpolgármestere is szerdán reggel. Mint ismert, kedden reggel, magát az Iszlám Állam katonájának nevező Larossi Aballa otthonában gyilkolt meg egy rendőrtisztet és annak feleségét. A család három éves kisfia sértetlenül megúszta a mészárlást, de sokkos állapotba került. A kisfiút hadiárvának nyilvánították.

A keddi nap nemcsak tragikusan kezdődött, ugyanúgy ért is véget a francia hatóságok számára. A munkaügyi reform miatt hónapok óta tiltakozó szélsőbaloldali szakszervezeti tömörülés, a CGT kedden is utcai demonstrációkat szervezett, amely Párizsban újra erőszakos cselekményekbe és összecsapásokba torkolt.

A főváros valóságos csatatérré változott, símaszkos fiatalok vegyültek el a békés tüntetők között, és rövidesen törni-zúzni kezdtek. A rendbontó csoportok nem először jelentek meg, a korábbi demonstrációk során is összetűzésbe kerültek a rendőrséggel. Helyi beszámolók szerint ezúttal is keresték és provokálták a rendfenntartókat.

Ezúttal azonban nemcsak kirakatokat törtek be és parkoló autókat gyújtottak fel, hanem egy gyerekkórházat is megtámadtak a magukat antikapitalistáknak nevező randalírozók. Az összecsapásokban több mint negyvenen megsérültek, nyolcvan személyt pedig őrizetbe vett a rendőrség. A sérültek zöme rendőr volt, 29 biztonsági szorult orvosi ellátásra.

Manuel Valls kormányfő a történtek miatt szólította fel a tüntetéseket szervező szakszervezetet, hogy hagyjanak fel a demonstrációkkal. A francia kormányfő és Hollande elnök azonban azt is jelezték, a zavargások dacára sem módosítanak a kifogásolt munkatörvénykönyvén.

Valls azt is kilátásba helyezte, hogy ha a szakszervezet nem határolódik el a menetrendszerűen randalírozó fiatalok csoportjától, akár be is tilthatják ezeket a megmozdulásokat, jelentette a France Presse hírügynökség. A CGT június 23-ra és 28-ra újabb tüntetést hirdetett meg.

A francia hatóságok és kormányzat többszörös nyomás alatt van, a biztonsági erők soraiban is pattanásig feszült a helyzet. Nem ok nélkül. Franciaországot tavaly két nagy horderejű terrortámadás rázta meg, a Charlie Hebdo elleni és a novemberi tömegmészárlás. November óta rendkívüli állapot van az országban, amelyet a labdarúgó EB idejére is meghosszabbítottak a kiemelt terrorveszély miatt. A hónapok óta zajló szakszervezeti és diáktüntetések, a sztrájkok és a szurkolói rendbontások és a terrorfenyegetettség soha nem tapasztalt nyomás alá helyezte a francia szolgálatokat és rendfenntartókat.

Szerző
Frissítve: 2016.06.16. 00:03

Konszenzusos jelöltet akarnak a németek

A németek túlnyomó többsége pártok felett álló személyiséget szeretne államfőnek azt követően, hogy jövőre leköszön tisztségéből Joachim Gauck, mivel nem vállal második mandátumot. 

A Forsa felmérése szerint a megkérdezettek 58 százaléka találná üdvösnek, ha a pártok közös jelöltben tudnának megállapodni. Gauck 2012-ben, Christian Wulff távozása után, széleskörű támogatásnak örvendett, hiszen a szociáldemokraták, a kereszténydemokraták, a Zöldek, valamint a liberális FDP is mögé állt.

A megkérdezetteknek csak 33 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a pártoknak saját jelöltet kellene állítaniuk. A megkérdezettek 75 százaléka azt is kifejtette, hogy ha széleskörű támogatottságnak örvendő személyiséget sikerülne megnyerni államfőnek, az még nem jelenti azt, hogy ez befolyásolná azon döntését, melyik pártra szavazzon a 2017 szeptemberében esedékes parlamenti választáson.

A megkérdezettek 82 százalékának teljesen mindegy, hogy férfi, vagy nő költözik-e a Bellevie-kastélyba. Fontosnak csak azt tartják, hogy az új államfő megfelelően képviselje az országot. Bár többségben vannak azok, akik szerint az elnököt nem a Bundestag, a Bundesrat képviselőinek, illetve a tartományok megbízottainak kellene megválasztaniuk, hanem biztosítani kellene a közvetlen választást (56 százalék nyilatkozott így), ez 14 százalékkal kevesebb, mint 2007-ben.

Szerző

Lemondott Tokió kormányzója

Június 21-i hatállyal lemondott posztjáról Maszuzoe Joicsi, Tokió kormányzója. A japán fővárost magában foglaló prefektúra első emberének távozását régóta követelték, mivel kiderült, hogy visszaélt a közpénzekkel, luxusnyaralásokra, első osztályú repülőjegyekre, saját célra műtárgyak, könyvek vásárlására költötte.

A kormányzónak mindenképpen távoznia kellett volna, mivel elveszítette volna a tegnapra tervezett bizalmi szavazást a metropolis képviselő-testületében. A botrány kínosan érinti a japán kormányzatot a július 10-i felsőházi választások előtt. Maszuzoe a kormányzó Liberális Demokrata Párt támogatásával nyerte el posztját 2014-ben.

Az LDP már jóideje sürgette lemondását. A kormányzó azonban halogatta távozását, arra hivatkozott, hogy a 2020-as olimpia házigazdájaként a riói olimpia végéig hivatali kötelezettségei vannak. Tokió kormányzóját közvetlenül választják, a voksolást az Aszahi című lap szerint legkorábban július 31-re írhatják ki.

Szerző