Mosolydiplomácia török módra

Váratlanul mosolyoffenzívába kezdett Törökország az Európai Unióval kapcsolatban. Miközben Recep Tayyip Erdogan az elmúlt hetekben több ízben is az Unióval megkötött megállapodás felmondását helyezte kilátásba, s többször is lényegében megzsarolta az EU-t, most a török elnök hazája fontos stratégiai elemének nevezte Ankara uniós csatlakozását.

Mint fogalmazott, a „feszültségek ellenére” továbbra is az uniós integráció hazája célja. Az üzletemberek és nagykövetek előtt elhangzott beszédében meglepő békülékenységről tanúbizonyságot téve kifejtette, „időről időre” ugyan adódhatnak gondok a kétoldalú viszonyban, „hosszabb távon azonban szükséges megoldani ezeket, s stratégiai érdekeinkre koncentrálni”. Erdogan mondatai azért is feltűnőek, mert néhány hete, amikor az Unió a terrorellenes törvény módosítását követelte a török vízummentesség eltörlése fejében, a török államfő dühösen kijelentette: „Járják a saját útjukat, mi akkor is a sajátunkon haladunk tovább”.

Hasonló nyilatkozatot tett Mehmet Simsek kormányfőhelyettes is, ami szintén arra utal, hogy Ankara nem akarja veszélybe sodorni az uniós viszonyt. „Minden zavarkeltés ellenére úgy vélem, Törökország érdeke az, hogy Európa része legyen”. A politikus mindezt a Reuters hírügynökségnek jelentette ki. Simsek kifejtette, inspirációt jelent számukra Európa, illetve vonatkozási pont, amelyet „semmi sem helyettesíthet”. Ugyanakkor hozzátette azt is, „meg kell érteniük bennünket európai partnereinknek”.

Törökországgal 2005-ben kezdődtek meg a csatlakozási tárgyalások, de vajmi kevés előrelépés történt ez idő alatt. A váratlan török mosolydiplomácia hátterében gazdasági okok keresendőek. Azt követően, hogy a német parlament, a Bundestag népirtásnak minősítette az örményekkel szembeni 1915-1916-os fellépést, annyira fagyossá vált a kétoldalú viszony, hogy szakértők már a német-török, illetve az uniós-török gazdasági kapcsolatok visszaesésétől tartottak. Csakhogy Törökországban a külföldi befektetések 70-80 százaléka az EU-ból érkezik, s a legfontosabb befektető éppen Berlin.

Szerző

Nem bizonyított, hogy Trump összejátszott az oroszokkal elnökké választásakor

Publikálás dátuma
2019.03.24 21:19
Trump fellélegezhet
Fotó: AFP/ MANDEL NGAN
"A bizonyítékok nem támasztják alá, hogy az elnök részt vett egy orosz beavatkozással összefüggő választási csalásban" - ismertette a Mueller-jelentés eredményét az igazságügy-miniszter.
A régóta várt Mueller-jelentés tisztázta Donald Trump amerikai elnököt azok alól a vádak alól, amelyek szerint összejátszott Oroszországgal a 2016-os választás befolyásolása érdekében - tudósít William Barr igazságügy-miniszter vasárnapi bejelentéséről a Washington Times.

"A vizsgálat szerint a bizonyítékok nem támasztják alá, hogy az elnök részt vett egy orosz beavatkozással összefüggő választási csalásban"
- közölte Barr, majd hozzátette, azt sem derült ki, hogy Trump kampánycsapatából bárki együttműködött volna az oroszokkal, pedig, mint állítja, a másik fél nyitott lett volna erre. Robert Mueller pénteken fejezte be a csaknem kétéves vizsgálatot, majd az ebből készült jelentést átadta az igazságügy-miniszternek, aki most nyilvánosságra hozta a dokumentumnak azt a pontját, amelyre a legtöbben kíváncsiak voltak.

A különleges ügyész azt sem állítja, hogy Trump elkövette az igazságszolgáltatás akadályozása bűncselekményt, de nem is menti fel ez alól.

Meghallgatásra idézik be az amerikai igazságügyi minisztert

Meghallgatásra idézi be William Barr igazságügyi minisztert a Mueller-vizsgálattal kapcsolatban az amerikai képviselőház igazságügyi bizottsága - jelentette be Jerry Nadler. A bizottság demokrata párti elnöke rögtön azt követően nyilatkozott, hogy a tárcavezető levélben tájékoztatta a törvényhozókat a Mueller-jelentésben foglalt főbb megállapításokról. Adam Schiff, a képviselőház hírszerzési bizottságának ugyancsak demokrata párti vezetője már azután, hogy a Mueller-bizottság pénteken átadta a jelentést William Barr miniszternek, közölte: a törvényhozók a kongresszus elé idézhetik meghallgatásra Robert Muellert, a vizsgálóbizottság vezetőjét is.

Frissítve: 2019.03.24 22:05

Románia áthelyezi izraeli követségét Jeruzsálembe (vagy mégsem?)

Publikálás dátuma
2019.03.24 18:43
Egyre több követője lehet Trump lépésének
Fotó: AFP
Keleti szomszédunk első európai országként jelentette be, hogy - Donald Trump úttörő példáját követve - átköltözteti diplomáciai képviseletét Tel-Avivból.
Viorica Dancila román kormányfő vasárnap Washingtonban bejelentette, országa áthelyezi izraeli nagykövetségét Tel-Avivból Jeruzsálembe - adta hírül az MTI. Dancila az Egyesült Államok legbefolyásosabb Izrael-barát lobbija, az Amerikai Izrael Közpolitikai Bizottság (AIPAC) vasárnap kezdődött három napos tanácskozásán vesz részt. A román politikus az elsők között mondott beszédet a zárt körű tanácskozáson vasárnap délután.

"Én, Románia miniszterelnöke és a kormány, amelyet irányítok, át fogjuk helyezni nagykövetségünket Jeruzsálembe, Izrael Állam fővárosába" -
fogalmazott a román kormányfő a beszéd sajtóhoz eljuttatott leirata szerint.
Dancila leszögezte azt is: Izrael Állam és a zsidó közösség támogatása Románia részéről "töretlen". "Eltökélt vagyok abban, hogy hozzájáruljak az Izrael és az egész Európai Unió közötti kapcsolatok szorosabbra fűzéséhez" - fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy Románia "Izrael Állam és a zsidó nép lojális barátja" és és leghűségesebb európai támogatója. Viorica Dancila beszéde előtt Juan Orlando Hernández hondurasi elnök szintén arról beszélt, hogy országa azonnal megnyitja diplomáciai misszióját Jeruzsálemban. Az AIPAC éves politikai konferenciája a lobbiszervezet legnagyobb szabású tanácskozása.
Az idei konferencián szokás szerint rész vesz az izraeli kormányfő, Benjamin Netanjahu, akit a hét elején a Fehér Házban fogad Donald Trump elnök.
Beszédet mond a rendezvényen Mike Pence amerikai alelnök, Mike Pompeo, az amerikai diplomácia irányítója, akárcsak az amerikai kongresszus vezető politikusai, köztük Mitch McConnell, a szenátus republikánus többségének vezetője és Chuck Schumer, a felsőház demokrata párti frakciójának irányítója, valamint több befolyásos amerikai politikus. A Demokrata Párt elnökjelölt-aspiránsai bojkottálják a rendezvényt.

Donald Trump amerikai elnök még 2017 decemberében jelentette be, hogy az Egyesült Államok - a világon első országként - a konfliktusgócnak számító Jeruzsálembe viszi nagykövetségét. Erre végül 2018 májusában került sor, akkortájt pedig másodikként Guatemala jelentett be hasonló lépést.
Jelenleg a 88 ország közül, amelyik diplomáciai képviselettel jelen van Izraelben, 86-nak Tel-Avivban és az azt körülvevő metropoliszban van a nagykövetsége.
Románián kívül eddig Honduras és Brazília szánta el magát a közeljövőbeli költözésre.

Az elnöki hivatal szerint még nem született döntés a nagykövetség áthelyezéséről

Tagadta a román elnöki hivatal vasárnap, hogy Románia eldöntötte volna izraeli nagykövetsége Jeruzsálembe költöztetését - hívja fel a figyelmet az MTI. Ahogy a fenti cikkünkben is írtuk, Viorica Dancila román miniszterelnök az Amerikai Izrael Közpolitikai Bizottság (AIPAC) vasárnapi rendezvényének vendégeként Washingtonban jelentette be, hogy Románia áthelyezi izraeli nagykövetségét Tel-Avivból Jeruzsálembe.

"Dancila miniszterelnök igyekezett úgy beállítani, mintha ez a döntés csak a kormányon múlna, és ezért olyasmit jelentett be, amiről nem született döntés" - idézte Klaus Iohannis államfőt az elnöki hivatal közleménye.

A dokumentum szerint a végső döntést a témáról készülő elemzés véglegesítését követően, a külpolitikában illetékes valamennyi intézmény jóváhagyásával - alkotmányos hatáskörének megfelelően - a román államfő fogja meghozni.

Frissítve: 2019.03.24 20:28